Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-12-15 / 54. szám
Zsinati ügyiratok. A két fakultás ügyében kiküldött 15-ös zsinati bizottság JELENTÉSE. (Vége.) B) A Kolozsvárit felállítandó ev. ref. thel. fakultás tárgyában az erdélyi egyházkerület igazgató-tanácsának előterjesztése alapján: a tanerők számára vonatkozólag, hogy t. i. 5 rendes tanárral és 2 docenssel kezdje meg működését — megjegyzi a bizottság, hogy bárha van is ref. egyházunkban oly theol. akadémia, melynél a tisztán theol. tantárgyak előadásával 6 tanár foglalkozik; itt a kolozsvári kir. egyetemmel kapcsolatban szervezendő theol. fakultásban ennyi tanerő sikerrel működhetik most kezdetben, mert az egyházjogi, közegészségtani, bölcsészeti, neveléstani előadásokat a hallgatók, mint egyetemi polgárok is — az egyetemen az illető szaktanároktól hallgathatnák. Azt azonban sürgető teendőnek tartja a bizottság, hogy egy bölcsészeti tanszék felállításáról ezen fakultásban, mihelyt csak lehet, gondoskodni kell, már csak azon szoros viszonynál fogva is, melyben a theol. és philosophia protestáns elveinkből folyólag egymással állanak. Tanári fizetésül 2000 frt készpénz és természetben lakás van a költségvetésben előirányozva Az alkalmazandó docensek javadalmáról, a tanárok 5-öd éves pótlékairól az erdélyi egyházkerület a szükséghez képest fog gondoskodni. Ugy a szükségleti mint a fedezet egyes tételein átmenvén a bizottság, azokat elfogadásra ajánlja, óhajtotta azonban, hogy a fedezet pontjai részletesebben fejtessenek és mutattassanak ki, főleg a köz- és alapítványi javadalmakból befolyó 6000 forintra vonatkozólag, a mi meg is történt. —- Végre minden fölmerülhető kétely eloszlatására kijelenti a bizottság, hogy az erdélyi egyházkerületnek a költség előirányzatában megjelölt ajánlatai véglegesek, ilyeneknek kell azokat tartanunk. C) A két intézetnél arra nézve, hogy azok működésüket megkezdhessék, úgy a szükséglet, mint a fedezet kimutattatván: a bölcsészeti fakultásnál évi 8, a theologiánál évi 6000 frt hiány tűnik ki: e fedezeti hiánynak fedezésére forrásokul jelöli meg a bizottság : 1-ör. Az önkéntes adakozást. — Ezen folytonosan buzogó forrás az, melyen egyházunknak annyi és oly sok intézménye kifejlődött, erősbült és teljesen fölépült, és azoknak ez a fentartó eleme továbbra is, tehát mint igaz vallásosságnak, az élő hitnek ezen eddig kiapadhatatlannak bizonyult kútfejéhez forduljunk most is legelőször; mellőztetvén azért az adókivetés, a zsinat hívja föl az egyházkerületeket, általában az egyházi testületeket, egyházközségeket és az egyes egyháztagokat a nagyfontosságú cél érdekéből a közadakozásra, alapítványok, tőkék, évi járadékok vagy egyszer s mindenkorra adott adományok megtételére s adására, sőt miután mindkét intézetnek fölállítása s szervezése egyetemes protestáns érdekeknek szolgál, melyek épen úgy érdekei a testvér ág. hitvallású egyháznak, utasítsa a zsinat a két testvér felekezetet közösen érdeklő ügyekben tanácskozó bizottságát, intézzen kérdést az ágost. ev. egyház zsinata által ugyanazon célból kiküldött bizottsága útján az ágost. ev. egyházhoz, hogy mint egyház nem lenne-e hajlandó a kitűzött cél megvalósításához hozzájárulni? 2-or. Miután egyetemes egyházunknak a két tanintézet folytonos fejlesztésének terhein kívül nagy számú oly szükségei vannak, melyek nagymérvű előgondoskodást követelnek, kívánatosnak tartaná a bizottság, amennyiben lehetőnek bizonyulna, egy egyetemes jellegű központi kölcsönpénztár felállítását. Hatalmazza fel ezért a zsinat az egyetemes konventet egy központi egyetemes jellegű kölcsönpénztár megalapítására, melynek feladata törlesztési kölcsönöket folyósítani egyes egyház-községeknek és iskoláknak, ingatlanok vásárlására egyház- és iskolai építkezésekre, lelkészi járandóságok kepe, lukma, párbér stb. örök megváltására s más egyházi közérdekű célok előmozdítására. valamint jelzálogi biztosíték mellett egyesek részére is, és pedig oly módon s feltételek mellett, hogy a kölcsönpénztár javára maradó többlet egyetemes érdekű intézmények, első sorban a szóban levő két intézet fentartására és továbbfejlesztésére, szűkölködő egyházak fentartására, lelkészi s tanítói állomások javítására, szegény egyházak s lelkészek segélyezésére fordítassék a konvent által. E központi köicsönpénztár megalkotása azonban csak azon esetben eszközöltessék, ha sikerülhet a konventnek az annak megállapítására szükséges tőkeösszeget az egyetemes egyházra nézve előnyös feltételek alatt megszerezni s a törlesztési módozatok mellett állandóan biztosítani. Végre annak is kifejezést ad a bizottság, hogy az államsegélyt e célra ez idő szerint igénybe vehetőnek nem tartja, épen úgy a közalapot sem, miután ez utóbbinak feladata egyházi törvényünkben részletesen meg van határozva. A főtiszteletü s méltóságos zsinat jelzett 409. számú határozatában azt is kívánja, hogy bizottságunk a két tanintézet közt az összes alapok és költségek megosztásának aránya iránt tegyen javaslatot, e megbízatás tárgyában bizottságunk véleménye következő: Legfőbb forrásnak a hiányzó évi 14,000 frt fedezésére az önkéntes adakozást jelölvén meg, természetesen lehetnek és lesznek is, a kegyes adományozók között, kik egy összegben jelölik meg mind a két fakultásra adományaikat, azokra nézve szükség már most meghatározni, hogy a jelenleg kimutatott hiány aránya szerint fognak az ily adományösszegek a két fakultás között megosztatni, a kolozsvári theol. fakultást 3 /7 , a debreczeni bölcsészeti fakultást 4 /7 illetvén. A felhívási adakozási íveken, tehát 3 főrovat nyittassék: 1. együttes adományok; 2. debreczeni bölcsészeti fakultásra ; 3. kolozsvári theol. fakultásra; mindenik rovatnak ismét 3 alrovata legyen: 1-ör alapítvány vagy tőke; 2-or évi járadék; 3-or egyszer mindenkori adomány. Íme ezekben tett eleget a bizottság kiküldetésének, s ezek alapján javasolja, hogy a zsinat intézzen fölhívást egyetemes egyházunk tagjaihoz, kiemelvén abban, hogy a magyar ev. ref. egyház méltóbban alig ünnepli meg a közelgő milleniumot, mintha e két fakultás alapjának letétele hirdetni fogja egyházi testületeinknek az igaz protestáns jellemű, lelkületű s gondokodásu egyháztagoknak buzgóságát, élő lelkesültséget, a tudomány és műveltség terjesztése iránt szeretett hazánkban. Végre indítványozzuk, hogy egy kevesebb számú tagokból álló küldöttséget nevezzen ki a zsinat ezen javaslatunkban foglaltaknak előkészítésére, u. m. a fölhívás szövegének megállapítására, ki küldje szét azokat és hova folyjanak be a kegyes adakozások stb. Ezek után mély tisztelettel maradunk Budapest, 1892. november 25-én. Tisza Kálmán, Tóth Sámuel, bizottsági elnök. bizotts. előadó.
