Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-15 / 54. szám

ségére, az »ecclesia militans* ezen hivatalos szervezete nem valósult meg és soha sem jutott túl az előkészületek stádiumán. De a katholikus egyház nagymérvű társadalmi szervezkedésének ez első kísérlete hazánkban, oly adat. mely­nek fontos kultúrtörténeti jelentősége van, s mely élénk világításba helyezi történetünk azon sötét korszakát. — r. KÖNYVISMERTETÉS. Halotti és alkalmi imádságok. Függelékül: Konfirmációi beszédek. Irla: néhai Révész Bálint. Sajtó alá rendezte és kiadta: Csiky Lajos, debreczeni ev. ref. theol. akadémiai tanár. II. kötet. Debre­czen. 309 nagy 8-adrétü lap. Ára 2 frt 50 kr. Néhai Révész Bálint püspök hátrahagyott irodalmi műveinek, mint a fenti cím is mutatja, II. kötete került ki sajtó alól, rövid idő múlva az I. kötet után. Révész imádságai sokkal ismeretesebbek és kedvel­tebbek a közönség előtt, hogysem beható ismertetésre szorulnának: de másfelől, megjegyzéseinket már más alkalommal az I. kötetben kiadott halotti imádságaira megtévén: csak ismétlésekbe esnénk, ha újra részletes­séggel akarnók a jellemző sajátságokat elősorolni. Általá­ban elmondhatjuk, hogy ezekben is az a mély vallásos kedély, Istenben bizó lélek, hozzá törekvő vágyódás, akara­tán való megnyugvás nyilatkozik, mint más imáiban. Ugyanaz a tartalom, ugyanaz a gondolatmenet, ugyan­azon bibliai ódon, méltóságos színezet és keresztyéni szent komolyság ömlik el rajtuk, csakhogy ezek tartalmasság tekintetében még kiválóbbak az eddigieknél, amennyiben pl. a halotti imádságok, kiváló egyének felett mondva, ezeknek tettekben gazdag élete, vagy a királyi Felségért mondott imáknak a különböző életmozzanatok, az ünne­pieknek az ünnep tartalma, a templomavatási stb. imák­nak, mindenütt az adott körülmények és alkalmak, gazdag változatosságot és tartalmasságot kölcsönöznek. Különösen ki kell emelnünk, hogy az ó-testamentom tanulmányozása, ismerete és kedvelése látszik meg a gondolatokon, a han­gon és az egész modoron. Ugyanezt mondhatjuk a nyelvezetről is; a bibliai s különösen ó-testamentomi kifejezések, képek, hasonlatok ódonszerűvé, kenetessé, de a paralellistikus, egymás mellé rendelt hosszú mondatok lassú menetűvé, nehézkessé teszik az irálvt. Másfelől azonban érezhető az az önként jövő természetesség, mely nem keresi a mesterkéltséget, hanem egyszerű kiván lenni, de azért magasan szárnyal és fen­séges ; a mindig ugyanazon magas fokú ihlettség, méltó­ság és magasztosság képezi a stylus általános jellegét és sajátosságát. A) A »halotti imádságok« 1. csaknem mind speciális alkalomszerűek, amennyiben kiváló emberek, tudományos pályán működött egyének felett tartattak és valóban mél­tók is azokhoz, mert tartalmasak, fenszárnyalók. A 14 imád­ság közül különösen kitűnik a három első: Török Pál, Nagy Péter püspökök és Lugosy József tanár felett mondott ima, bár ez utóbbiban ismétlések vannak; ezek közül is különösen a második; de a többi is mind szép, gazdag tartalma és az alkalmiságnál fogva változatos, csak a hosszadalmasság bennök fárasztó. Nemcsak szépségük, de ujdonságuk által is kiválók, a koporsónak más sirba áthelyezésénél mondandó imádságok, különösen a 2-ik számú »Imádság az űj sirboltnál«, mely igazán bibliai, űgyszólva szentírási képekből és mondatokból van gyönyö­rűen szerkesztve. JB) AZ »alkalmi imádságok« a királyi Felség élete különböző mozzanatain mondott vagy mondható imád­ságokat foglalják magukban. Az 1-ső 1. Ferencz József ő csász. és apóst. kir. Felsége házasságakor mondatott; a 2-ik a koronázáskor; 3-ik a kir. Felség születésnapján; 4-ik születése vagy nevenapján mondandó; 5-ik könyör­gés a beteg kir. Felségért; 6-ik hálaadás meggyógyulásáért. Mindezek tartalmasak, buzgóságteljesek, hazafias magas szárnyalású imák. II. »Ünnepi és különböző alkalmi imádságok«, ezek között a rendes ünnepiek mellett vannak ötven éves lelkészi jubileumi, templom alapkövének letételére, templom felavatására, megnyitására, püspöki körűt alkalmára stb. irott és elmondott imádságok. Tartalmi gazdagságuk és alkalmi változatosságuknál fogva szépek, kitűnők. De mégis kiváló a 9-ik számú, az úrvacsora előtti, melyben a mély megalázódás és bűnvallomás festése után felemelő­leg és bátorítólag hat az isteni kegyelem szava, mely jel­képeztetik Jézus megterített asztala által. Tűlságos hosszú az ó-év utolsó délutánjára való ima. elő- és utófohász­szal hétleveles és ezért bár eszme- és gondolatgazdag, de lassú menete miatt teljesen kifárasztja a figyelmet s csökkenti a buzgóságot. Fölemelő derült hangú az ötven éves jubileumi (143. 1.); közvetlensége által kiváló a tizen­negyedik. C) »Alkalmi köznapi imádságok* az adventet meg­előző hétre szóló reggeli és esti imák, bár kevés bennök a változatosság, de meleg hangúak, egyszerűek, közvet­lenek. D) A »betegekért mondandó imádságok« szintén előtüntetik a bibliát ismerő és alkalmazni tudó irót az ő sajátosságával, mert bár a szokott forma között mozog­nak, de mindig fenszárnyalók, tartalmasak. Van lelkipász­torért, elöljáróért, öregért, ifjúért mondandó imádság. E) Áz »előfohászok és megáldások* hangulattelje­sek, csak az a megjegyzésünk, hogy a két első megáldás. nem megáldás, hanem sokkal inkább utófohász. Végül a »Függelék«-ben van két konfirmációi okta­táshoz előkészítő beszéd. Ezek — letudva a 296. lapon azon monologizáló elmélkedést, melyben a vallásoktató mintegy magával beszélget a vallásoktatás szépségéről, a mi nem ide való — igazán kedvesek, hatásosak, ifjakhoz alkalma­zottak és építők. Egyszerű keresetlen hangjával, meggyőző fejtegetésével különösen az első a romlatlan ifjúi lélekre mély benyomását és építő hatását el nem tévesztheti. Ezen pár általános vonásban kívántunk számot adni a most megjelent műről. Mint láthatja az olvasó, sok* különböző alkalomra való ima van e II. kötetben is és van egy, advent előtti teljes hétre való reggeli és esti imádság, a mi a könyv használhatóságát fokozza. Ezeknél fogva, mint a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő hasznos művet ajánljuk lelkésztársaink figyelmébe. Rákos-Palota. Benkő István. BELFÖLD. Az ev. ref. egyház zsinata. Tizedik ülés december 5-én. Elnökök: Papp Gábor püspök és Tisza Kálmán fő­gondnok. Jegyzők: a jegyzőkönyv vezetője Tóth Sámuel, a szólani kívánóké feljegyzője Mitrovics Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom