Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-08 / 53. szám

Szövetség IV. értekezletén tartotta. A beszédből tiszta világításban tűnik föl Kálvin nagy és erőteljes alakja, találóan van kidomborítva nagyszerű tanrendszere és hiven megmagyarázva a nagy reformátornak egész korunkig terjedő hatalmas és üdvös hatása. Mesteri a reformáció három főalakjának: Luthernek, Zwingiinek és Kálvinnak párhuzamos jellemzése, tanaik ismertetése. A fordítás tűrhető, bár néhol idegenszerű. De azért bátran ajánlható egyházunk művelt tagjainak olvasásra, mert a nagy reformátor életvonásai és nagy tettei mindenha építők és buzdítok lesznek. A füzet átültetését időszerű gondolatnak tartjuk, mert régen volt oly nagy szüksége egyházunknak tagjai hithűségére és szilárdságára, mint épen napjainkban. ** Mult és jelen cím alatt a Szabó-Kecskeméthy-(é\e »Koszorú* Ill-ik füzete is megjelent. Tartalma: Magyarok éneke, Lantos Sebestyéntől; Nemes Bora Katalin, Lutheránustól; Nagy ember nagy küzdelmei, Szabó Aladártól; Két tékozló fiú, Kecskeméthy Istvántól. Terjedelme 4 kis 8-adrét ív, 63 lap, ára fűzve 10 kr., kiválóan szép vászonkötésben és finom papíron 50 kr. — A * Magyarok éneke « a hymnus dallamára irt két versszakos, lendületes vallásos ének. — »Nemes Bora Katalin«, Luther nejének néhány sikerült vonással ecsetelt rövid, de találó jellemrajza. — »Nagy ember nagy küzdelmei* c. közleményben dr. Szabó Aladár rajzol hű és rokonszenves képet Kálvin Jánosnak, a genfi reformátornak küzdelmes életéről és munkásságáról. A maga nemében kitűnő jellemrajz, minden lényeges vonást felölelve, tanulságosan szerkesztve, hitbuzgó lélekkel van irva, mely oktat és épít, melyet lelki haszonnal és gyönyörűséggel olvashat nemcsak a nép fia, hanem bármely művelt ember is. — A füzet utolsó darabja a >Két tékozló fiú* című elbeszélés, vagy inkább rajz a magyar népéletből. Egy faluhelyi gazda egyetlen elveszett fiát hazavezeti egy másik »elveszett* fiú, egy betyárgyerek, rablási szándékkal, de a megtalált fiú hazatérte felett tapasztalt szülői nagy öröm őt is megtéríti. Kecskeméthy erőteljes tollából fakadt, zamatosan írt, építő hatású karcolat. — A »Mult és jelen* című füzetre most a karácsonyi ünnepek közeledtével különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. Bátran helyet foglalhat az akármelyik uri család szalonasztalán. A »Koszorú* ez újabb füzete is újabb bizonyítéka a hézagpótló valláserkölcsi irányú vállalat életrevalóságának és pártolásra méltó voltának. Itt említjük föl, hogy a »Koszorú* I-ső füzetéből már a második kiadás is elfogyott; a Il-ik füzetből egy példány ára 4 kr., százé 5 frt; a Ill-ik füzetből (»Mult és jelen) egy példány ára 10 kr, 25 példány 2 frt 20 kr., 50 példány 4 frt 20 kr., 100 példány 8 frt. A finom papírra nyomott, díszkötésü példány ára 50 kr. Megrendelések Rózsa Kálmán nyomdájába (Budapest, Szentkirályi-utca 30. sz.) intézendők. KÜLÖNFÉLÉK. * A református ifjúsági egyesület, melynek alapszabályai nem rég erősítettek meg, december 8-án d. u. 3 órakor ülést tart Budapesten, a Lónyay-utcai főgimnázium nagy termében. * Az Országos Protestáns Árva-Egylet választmánya november 25-én tartott gyűlést, a melyen bejelentetett, hogy a szokásos karácsonyi ajándékok már is szépen folynak be. Az egylet pénztárába legközelebbről befizettetett a Schneider József és neje Mosánszky Zsuzsánna 10,000 frtos hagyománya, továbbá Kovács Sámuel hagyománya 100 frttal, Faber Fülöpé 1000 frttal és a gyámintézet részéről 53 frt 2 kr, adomány. A választmány mint künnlakó jótéteményeseknek, Kármán Elemérnek, Nagy Lajosnak, Szőllősi Gizellának és Maráczi Rózának szavazott meg 50—50 frt segélyt, Lukácsi Katiczának pedig 100 frtot. — Felmerülvén az árvaház fejlesztésének a kérdése, egy kisebb bizottság neveztetett ki e kérdés közelebbi tanulmányozására. A bizottság tagjai: báró Kochmeister Frigyes. Szilassy Aladár. Kéhler Napoleon, dr. Szontagh Félix, Kenessey Béla és az elnökség: dr. Kovácsy Sándor és Wágner Géza. A terv az, hogy vidéken egyes családoknál felügyelet mellett helyeztessenek el árvagyermekek, mert az árvák mostani létszáma (101) is már csak szűken fér meg az árvaházban. E terv miként leendő életbeléptetéséről tanácskozni lesz feladata e bizottságnak. — A szokásos karácsonyfa-ünnepély december hó 24-én d. u. 4 órakor lesz, mely alkalommal a magyar beszédet Kenessey Béla, theol. tanár fogja tartani; a német beszédre a választmány Scholtz Gusztáv, budai ev. lelkészt kéri fel. — Örvendetes tudomásul szolgált, hogy az árvaházi naptár oly nagy kelendőségre talál. Az egylet kamatozó vagyona — az árvaházi épület értékén kívül — 229,000 frt; évi jövedelme a különböző forrásokból 19,981 frt, kiadása pedig 18,842 frt; ugy hogy a pénztármaradvány csak 1000 — 1100 frt. Á fejlesztésben tehát egyelőre csak e csekély jövedelmi többlet keretén belül lehet tervet készíteni. Reméljük azonban, hogy az árvák ügyét a nemes emberbaráti szeretet ezután sem hagyja el; mert bizony a segélyre szorultaknak még mindig csak igen kicsiny százalékát tudja az egylet ellátni. Kiapadhatatlannak kell tehát lenni a keresztyén szeretet forrásának is, mert szegények mindig vannak velünk. * Budapesti evangélikus főgimnáziumunk néhai dr. Hunfalvy Pál volt iskolai felügyelőjének tiszteletére f. évi dec. 8-án emlékünnepélyt rendez, mely alkalommal a gimnáziumi dalárda éneke után dr. Králik Lajos, iskolai felügyelő, megnyitó, BÖhm Károly, főgimnáziumi igazgató pedig emlékbeszédet tart néhai Hunfalvy Pál felett; az ünnepélyt a gimnáziumi dalárda éneke zárja be. * A gyülekezetek életéből. A hatvani (Somogymegye) ev. ref. egyház templomának felavatása november 27-én ment végbe. Az alkalmi beszédet Szabó Pál patai ref. lelkész tartotta, Seregély Dezső n.-kanizsai missziói lelkész pedig keresztelt s urvacsorai beszédet mondott. A templom renoválása 1400 frtba került, mely összegből 800 frtot önkéntesen adott össze a 350 lélekből álló kis gyülekezet. Az unitárizmus ebben az egyházban is felütötte fejét, de tapintatos pasztorális eljárás mellett a bajnak még elejét lehet venni. Hogy buzgóság és áldozaikészség van a hívekben, azt legközelebb is tettekkel bizonyították be. * A pápai főiskola áthelyezése Komáromba. Az áthelyezés kérdése hova-tovább nagyobb hullámokat ver, egymás után szüli a röpiratokat. A »többen* aláírással megjelent röpirat éles hangon érvel Pápa mellett és szenvedélylyel küzd Komárom ellen. Szerinte Komáromnak semmi érdeme nincs, papja (Pap Gábor), mint püspök megbuktatta Pápán a jogakadémiát, azután a tanítóképezdét; Komárom csak jubilálni tud; mint katonai város ki van téve az ostrom esélyeinek, emellett a földrengés és az árviz veszélyeinek. Egy másik röpirat, mely »Tájékozás* címet visel, Szekeres Mihály, Barát Ferencz, Kis Gábor, Somody József és Horváth József aláírásával,