Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-08 / 53. szám

Papp Gábor, Szász Domokos. Tóth Sámuel, Fejes István és Karap Ferencz; jelentésük a hétfői ülés napirendjére tűzetik. Beöthy Zsigmond a közalapi bizottság nevében jelenti, hogy 10 éves fennállásának és működésének Kenessey Béla végrehajtó bizottsági előadó által készített, kimerítő és méltó elismerésre érdemes jelentése átnézetett. Azt indítványozza, hogy e jelentés egész terjedelmében megküldessék minden egyes egyházközségnek, hogy saját szemeikkel győződjenek meg arról, hogy milyen fontos küldetést teljesít az az intézmény, melynek ők a fentartói. Indítványa elfogadtatik, a zsinat elismerését fejezi ki a végrehajtó bizottságnak és Kenessey Béla előadónak. Olvastatott a kérvényi bizottság november 30-iki jegyzőkönyvi határozata a 231 egyház kérelmére vonatkozólag. A kérvény tudvalevőleg a vagyon és jövedelem aránylagos egyházi adó kötelező behozatalát sürgeti. A bizottság ajánlatára a zsinat a kérvény érdemleges tárgyalásába nem bocsátkozik, mert az adó-törvények megalkottatván, új intézkedés tételét szükségesnek nem látja; egyszersmind mellőzi Biki Károlynak azon indítványát, mely a kérvénynek a konventkez való áttételét javasolja. Az északamerikaiak üdvözletére és szorosabb összeköttetést sürgető felhívására a bizottság javaslata alapján kimondja a zsinat, hogy a testvéries üdvözlet mellett a kért összeköttetést ő is óhajtja, jegyzőkönyveit megküldi és a jelzett ügyek felett való intézkedéssel a konvent megbizatik. A napirend kimeríttetvén, az elnökség a következő ülés napirendjére a hátralevő bizottságok jelentéseinek tárgyalását tűzve ki. az ülést bezárja. Kilencedik ülés december 3-án. Elnökök: Papp Gábor püspök és Tisza Kálmán főgondnok. A jegyzőkönyv vezetője Szilády Áron, a szólani kívánók jegyzője dr. Kolozsvári Sándor. Az előző ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Tóth Sámuel jegyző jelenti, hogy a misszióügyi bizottság jelentése a zsinati határozathoz képest kinyomatott, és a zsinathoz terjesztetett, azzal az indítványnyal, hogy e jelentés az egyes egyházkerületek, egyházmegyék és az illetékes köröknek megküldessék. A zsinat a jelentést tudomásul véve, az indítványt elfogadja. Olvaslatik az egyházak és lelkészek szükségleteinek megállapítására kiküldött bizottság jelentése, mely szerint a jelzett szükségletek megállapítására az egyházkerületek felterjesztési adatainak aránytalansága és hiányossága miatt, nem volt megtehető a kellő mértékben. Ugyanazért indítványozza, hogy a konventhez tétessék át az ügy azon utasítással, hogy a fenti hiányokat kiegészítve részletes kimutatást készítsen. Végül arra kéri a bizottság a zsinatot, hogy mondja ki, miszerint a lelkészi fizetés 600 frt minimumának a megállapítását első rendű szükségnek tartja s épen ezért utasítsa a konvetet e kérdésnek teljes elintézésére és a 600 frt évi fizetésből hiányzó összeg pótlási sorrendjének megállapítására. — A zsinat a jelentés második felét változatlanul, azon részét pedig, mely a konventet bízta meg szükséges részletes kimutatásával, Fejes István azon kiegészítési módosítással fogadja el, miszerint legyen tekintettel a vagyoni kimutatásokat illetőleg a közalapi conscripciókra. Ezután a zsinat a tiszáninneni egyházkerület azon felterjesztésének tárgyalása végett, hogy a ref. egyetemes egyház állást foglaljon az újabban felmerült egyházpolitikai kérdésekben, zárt értekezletté alakult. Az uj bánovcei szeretetház negyedik éve. »Valaki egy ilyen^ gyermeknek gondját felveszi az Én nevemben, Nékem veszi fel gondomat.* Máté ev. 18, 5. »Nyilj meg szivem, lásd meg jobban, Kifekszik itt e jászolban?* Dics. 64, 7. Hálával eltelve Isten iránt, hogy ezen kicsiny kezdetet is megáldotta, közlöm szeretetházunk kegyes jóltevőivel az 1891/92. év örvendetes eredményét, hozzákapcsolva kérelmemet az Ur nevében, hogy e munka folytatásában továbbra is segíteni kegyeskedjenek, az Úrtól áldást várván, amint igéri Máté ev. 18. r. 5. versében. A socializmus átka ellen védekezni kell. Ha ide is eljő, amint hogy el fog jönni, hogy talál bennünket? Oh, bár kérnők az Urat, hogy világosítaná meg a mi sziveinket a szegénység és nyomorúság különféle alakjaiban őtet látni, az ő elvettetett állapotát. »Nyilj meg szivem, lásd meg jobban, Ki fekszik itt e jászolban?* Vájjon nem hordozta-e Urunk még a mi saját hibánk és bűnünk okozta szegénységet is ? Én is azt kérdeztem először az itten elszórt magyaroktól: »Miért hagytátok el atyátokfiait, miért jöttetek ide ezen idegen világba, hol magatoknak s gyermekeiteknek a lelkiekben fogyatkozni kell ? Nem a ti szivetek keménysége miatt, mert csak a földi hasznot, a könnyebb megélhetést néztétek, jött reátok e nyomorúság, hogy most itt minden nélkül vagytok?* De ha a jótétemény gyakorlásánál kötelességünk is a szükséget és nyomort vizsgálni, nem kell-e minden ellenvetésnek elnémulnia, ha lelkek megmentéséről van szó? »Erősítsd, kik halandó félben vágynák,* parancsolja Urunk. Vagy az, ami a saját gyülekezetünk határán kívül esik, nem illet bennünket? A mi gyülekezetünkben is voltak, kik azt mondták: »Az idegen gyermekek elveszik a mi gyermekeink helyét,* s a jövevény gyermekek neve gyűlöletessé lett. De mit mond az Ur? »Ti is jövevények voltatok; ha jövevény ember bujdosik közöttetek bosszúsággal ne illessétek!« .S amit te ugy vettél kegyelemből, mit kevélvkedel, mintha nem vetted volna? Mielőtt azt a szeretetet megismerted, ha megismerted, mely Isten fiaivá tett bennünket, nem idegen voltál te is az Izráel társaságától s távol való az Ígéretnek szövetségétől (Eféz. 2.) nem »idegen gyermek* voltál valósággal? A sok fáradság, küzdelem, csalódás csak annál inkább a kegyelem trónjához hajtott, ha egyszer-egyszer volt is idő, midőn hajlandó voltam a gyermekek miatt Mózessel felkiáltani: »Avagy én tőlem fogantatott-e mind ez egész nép? avagy én szültem-e őtet, hogy azt mondod nékem: Hordozd őtet a te kebeledben, amiképen hordozni szokta a dajka a szopó gyermeket?« S most, szeretetházunk fennállássának 5. évébe lépve, mégis bátran mondom a prófétával ez igénytelen kezdetről: »Ne veszesd el, mert Isten áldása vagyon azon!« Isten áldása volt szeretetházunkon az elmúlt iskolai évben is, az ellenség is baráttá lett s az adományok kimutatása nem egy uj barátot tüntet fel a kegyes adakozók közt. Az 1891/92. iskolai évben összes bevétel, kegyadomány okból, az idegen gyermekek szüleitől s kamatból . . . 694 frt 15 kr. Összes kiadás 356 frt 64 kr. MaFadT 337~frt 51 kr. azaz : háromszáz harminchét o. é. frt és 51 krajcár.