Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-08 / 53. szám

kel kezdett a javaslat készítéséhez, annyira, hogy bizonyos utasítások szerint járt el. A kényszerhelyzetet abban látja, hogy csak abban a keretben lehet intézkedni, melyben a bizottság járt el. Az egész javaslat csak administrationalis kérdésekkel foglalkozik, melyeket már az egyházkerületek statútumokká emeltek. Ily keret mellett a tanácskozásba bele nem mehet, ezért nem fogadja el a javaslatnak részletes tárgyalás alá való bocsátását. Beöthy Zsigmond teljesen feleslegesnek tart minden vitát e tárgynál. Csak arról lehet szó, hogy a javaslat általánosságban elfogadtatik-e vagy nem ? Ettől azonban eltért a zsinat, amennyiben a javaslat részleteibe is belebocsátkoztak. Hogy az autonomia mily arányban foglaltatik benne, annak megbirálása a részletes tárgyalás keretébe tartozik. Ami pedig a keretet illeti, az nem más, mint ahogyan a zsinat utasította a bizottságot, amelyet most elbírálni a zsinatnak nincs joga. A javaslat fentartását ajánlja. Tisza Kálmán elnök ezután, több szóló nem jelentkezvén, a vitát bezárja. Feltéve a kérdést szavazattöbbséggel a javaslat általánosságban elfogadtatott. Ezután következett a részletes tárgyalás. *) A javaslat köznevelés- és közoktatásról szóló fejezete első §-ának, mely szól a népnevelési és oktatási, keresztyén felebaráti nevelőintézetekről, középiskolákról és főiskolákról, 2. pont h) alpontja után Garzó Gyula a következő, külön c) pont alá foglalandó módosítását adja be: »diakonissaképző intézetek«, kiindulva a tényleges helyzetből, amennyiben a diakonia már évek óta fel van ölelve, de a diakonissaképzésről ez ideig gondoskodva nincs. Szükséges és méltányos áldásos müködésök elismerésének szempontjából is, hogy az egyház a maga részéről is meghozza az áldozatot azáltal, hogy kellő kiképeztetésök ügyét kezeibe veszi. Szász Károly a 4 pontnak következő módosítását ajánlja: »Főiskolák: a) akadémiák stb. tanfolyamokkal*; az ezután következő rész elhagyandó. A h) pont »egyetem* ezután teendő: »vagy annak fakultásai, a bölcsészeti fakultásnál szervezett gimnáziumi tanárképezde*. Gr. Degenfeld József ez utóbbit egy külön c) pont alá foglalandónak véleményezi. Beöthy Zsigmond, Mitrovics Gyula és Kiss Albert hozzászólásaik után: a zsinat Garzó Gyula indítványát egyhangúlag elfogadja, a Szász Károlyé visszavonatván, a gr. Degenfeldével szemben az eredeti szöveget fogadja el. A 2., 3., 4.. 5., 6. §-ok vita nélkül a bizottság szövegezésében elfogadtatnak. A 7. §-t Kiss Albert új szövegezés végett visszaadni indítványozza a bizottságnak. Abból a szempontból szövegeztessék e §., hogy ha valamely egyházközség óvodát vagy népiskolát fentartani nem képes s e végből más hitfelekezetbeliekkel vagy a polgári községgel közös kisdedóvoda vagy népiskola fentartásához járulna, vagy ha iskoláját az államnak adná át, ily esetekben köteles az intézet fentartásához járuló más testületekkel, illetőleg az állammal Írásbeli szerződést kötni; mely egyesség azonban csak az illető egyházmegyei és egyházkerületi főhatóság »előzetes tudomásával és« megerősítésével köthető. A zsinat szükségtelennek látván ismételt szövegezés végett visszaadni a bizottságnak, a §-t eredeti szövegében a Kiss Albert propositiójával kiegészítve fogadja el. A 8. §-t Horthy István azon szempontból, hogy az egyházközség jogkörébe tartozó intézkedésekről szól, míg az előző, tehát 7. §-ba az egyház és állam által fentartott *) Térkimélés tekintetéből az eredeti javaslat szövegét nem közöljük, hanem utasítjuk az olvasót e Lap 50.. 51. és 52-ik számaira, hol az iskolaügyi javaslat szószerint közölve volt. Szerit. iskolákról van szó: ez utóbbi elibe helyezni indítványozza, minthogy a 6. §. is a 8. §-hoz hasonló intézkedéseket foglal magában, tehát jelzett §-nak a 6 és 8. §-ok között van helye. Indítványa elfogadtatik. A 9., 10., 11. és 12. §-ok az eredeti szövegezésben elfogadtatnak. A 13. §-ba Ragályi Béla pótlólag felvétetni indítványozza az 1891. nov. 5—7. napjain tartott egyetemes konvent 154. szám alatti határozatát is, mely szerint: »Minden iskolánál lehetőleg állítandó egy szakkönyvgyüjtemény a tanító vagy tanítók, egy olvasókönyvgyüjtemény a tanulók és egy népkönyvtár a felnőttek számára.« A zsinat az indítvány mellőzésével a változatlan szöveget fogadja el. A 14. és 15. §-ok változatlanul fogadtatnak el. A 16 §. utolsó szavának: »jóváhagyásával* helyett »felügyeletével* fogadtatik el Szinyei Gerzson indítványa is. A 17. §. elfogadtatik. A 18. §-hoz módosításokat adtak be Antal Gábor és Györy Lajos. Az Antal Gáboré visszavonatván, a Győry Lajosé a 20. §. után külön §-ul felvétetett. A 18. §. pedig újabb szövegezés végett a bizottságnak visszaadatott. A 19. §. elfogadtatott, a 20. §. szintén. Ezután tétetett a Györy Lajos indítványa. Külön tehát a 21. §-nak, mely a következő : >Az ev. reform, egyház iskoláiban működő tanítók kötelesek a tanítás mellett tanítványaiknak vallás-erkölcsi életére is fogondot fordítani. Magán- és családi életökben nemes példaadással mozdítsák elő a vallásosságot és erkölcsiséget. Nyilvános életökben a törvényes felsőbbségnek engedelmeskedni, a lelkészekkel szemben a tisztelet és függésen kívül szeretettel viseltessenek. A politikai pártküzdelmekben, előfordulható tüntetésektől szorgosan óvakodjanak.* Ezután az idő előrehaladottsága miatt az elnökség a következő ülés napirendjére a javaslat folytatólagos tárgyalását tűzve ki, az ülést bezárja. Ötödik ülés november 29-én. Elnökök: Papp Gábor püspök és Tisza Kálmán főgondnok. Jegyzők: a jegyzőkönyv vezetője Szilády Áron, a szólani kívánóké Szúnyogh Szabolcs. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után Mitrovics Gyula jegyző és az iskolaügyi bizottság előadója előterjeszti a javaslat 18. §-ának a zsinat utasítása szerinti készített szövegét, mely szerint: »Népiskolai tanítói hivatalra oly egyének bocsáthatók, kik valamely nyilvános képezdében a tanfolyamot elvégezték s a köteles vizsgálatokat letévén, tanítói oklevelet nyertek; akik tanítóképezdét nem végeztek, a tanítóképezde tantárgyaiból magánvizsgálatot, tehetnek, s csakis ennek sikeres letétele után bocsáttatnak képesítő vizsgálatra. Azok, kik akadémiai tanfolyamot végeztek, vagy érettségi bizonyítványok van, szintén vizsgálatra bocsáttatok*. A szöveg ez alakjában a zsinat által elfogadtatott. Ezután következett a napirend: a javaslat folytatólagos tárgyalása. A 21. és 22. §-ok változatlanul maradnak. A 23. §. második bekezdése, melyben a tanítók hivatalukról való elmozdításának némely esetei vannak felsorolva, Ritookh Zsigmond ajánlatára a következőleg módosíttatott: »A rendes tanítók élethosszig választatnak, s hiva-