Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-08 / 53. szám

kellő tiszteletben tartsák. Kérelmezőt bizonyos kellemetlen incidensek késztették erre, melyek következtében még saját egyházának presbyteriuma is fel lett híva az ellene való tanúskodásra, s ezáltal a közte és a gyülekezet között lévő jó viszony meg lett támadva. A bizottság ajánlatára a zsinat a kisebb ügyek tárgyalása alkalmával napirendre kitűzni határozza. Tóth Sámuel jegyző jelenti, hogy Szarka Boldizsár helyett behívott pótképviselő, Biki Károly, megbízó levelét bemutatta. Továbbá előterjeszti az öt egyházkerület 231 egyházának kérvényét, melyben az egyetemes magyar ev. ref. egyház anyagi szerveztetését, az egyházi adórendszer célszerűbbétételét főleg a szegényebb egyházak segélyezési módjának meghatározását kérik a zsinattól. A kérvénybizottsághoz tétetik át. Továbbá előterjeszti, hogy a tanítóknak ez évben Szegeden tartott értekezlete egy újabb memorandumot terjesztett a zsinathoz. E memorandumban kérik a zsinatot, hogy szüntesse meg azon különféle intézkedések által létrejött különféle szervezeteket oly módon, hogy egy egyetemes szervezetet létesítsen; szabályozza a tanítói fizetést oly formán, hogy a minimum 600 frt legyen- végül tegyen intézkedéseket a tanítók nagyobb szellemi képzésére, s a képezdék egyetemes szervezésére, hogy jövőre a képezdék között egyöntetűség létesülvén, azokban a szellemi kiképeztetés is nagyobb mérvet öltsön. E célból jónak véli az értekezlet egy szakbizottságnak kiküldését a zsinat kebeléből, mely a tényleges állapotokat kellően megvizsgálva, egy év alatt ez ügyben az egyetemes konventhez felterjesztést tegyen. Mitrovics Gyulának, mint a tanügyi bizottság előadójának azon információja után, mely szerint a tanügyi bizottság e memorandumot illetőleg is egyebet más nem tehet, mint amint más tényleg meg is tett: a zsinat azt határozza, hogy a bizottság javaslatának tárgyalása alkalmával az azzal egybevágó pontok a memorandumból előterjesztetnek s kapcsolatosan tárgyalás alá vétetnek Ezután következett a napirend: az isicolaügyi bizottság javaslatának tárgyalása. A javaslatra nézve általánosságban Czilce Lajos a következő észrevételeket teszi: Nem látja a javaslatban kellően felölelve, főleg autonomikus szempontból, az állam és egyház között való azon viszonyt, melynek keretében a megalkotandó törvények teljesen gyümölcsözőkké váljanak. Ennélfogva sokkal üdvösebbnek tartja, hogyha a javaslatban foglalt törvények helyett, csupán csak az alapelvek fektetetnének le, olyan formán, mint azt Tisza Kálmán elnök a mult ülésszak alatt proponálta, és csak ezek vétetnének tárgyalás alá, míg a javaslatot egyelőre a zsinat vegye le napirendről. Mitrovics Gyula következetlenséget látna a zsinat részéről akkor, hogyha azt, amit egyszer más elhatározott és kimondott, ugyanazt olyan okok miatt, melyek inkább csak látszólagosak és nem valódiak, egyszerre megsemmisítené. Ha talán a javaslatban nem volna valamely oly intézkedés felölelve, mely autonomikus szempontból szükségesnek látszanék: azt bárki tárgyalás közben előterjesztheti s a zsinat afelett is ügy lesz hivatva határozni, mint a javaslatban foglaltak felett. A napirend változatlan fentartását kéri a zsinattól. Görömbei Péter a konventi propositióhoz képest is visszaesést kénytelen konstatálni a javaslatban. Csak kötelezettségeket lát benne az egyház részére, de ezzel együtt járó jogot, mint szükségképeni következményt nagyon keveset. Az autonomikus egyházzal összeegyezhetlen az, hogy csak terheket viseljen, de jogai ne legyenek. A felügyeleti jogot az állam részéről elismeri; de ahol e jog mellett minden mást az állam gyakorol, más adva nincs, ott iskolai autonómiáról szó sem lehet. Az iskolai nevelés állami feladat, ez tény, a korszellem is ide irányul, ez az általános nézet. De az állami felügyelet mellett lehet, sőt szükséges is bizonyos mérvű autonom jogélvezet is, nemcsak kötelezettség. Másfelől kevés gondfordítást lát a javaslatban a leánynevelés, a vallásos nevelés, a parochialis képzés, népies könyvtárak alakítása, diakonissaképzésre stb., pedig az ezekről való intézkedés igen nagy szüksége az egyháznak. Ezek alapján a javaslatnak napirendről való levételével a konventi javaslat tárgyalás alá vételét ajánlja. Szász Károly bár az előző ülésszak alatt azon kisebbséghez tartozott, mely a bizottságnak javaslatkészítésével szemben a Tisza Kálmán által proponált alapelvek hozatala mellett foglalt állást: mégis ezúttal a javaslat részletes tárgyalás alá vétele mellett nyilatkozik, mert a zsinat méltóságának sértését látja abban, hogy egy, a többség által hozott határozatot most megsemmisítsenek. Annyival is inkább felesleges e tárgynál minden vitatkozás, mert azon alkalommal a zsinat a bizottságnak irányelveket is jelölt meg az alkotandó törvények keretére nézve. A felmutatott keretben a javaslat elkészült, s ha valakinek észrevétele van arra nézve, vagy épen hiányokat lát benne, a részletes tárgyalás alatt nyilatkozhatik. A javaslatnak napirenden való fentartása mellett nyilatkozik. Antal Gábor a halasztási indítványra nézve megjegyzi, hogy épen azok az általános alapelvek vannak a javaslatban terjedelmesen kidolgozva, melyek miatt a tárgyalásról levétetni óhajtják némelyek és a melyeket egykor Tisza Kálmán proponált. Azt a nézetet pedig, mely szerint a végleges határozathozatalra nézve várassék meg az államnak folyamatban levő végleges intézkedése: nem helyeselheti, de nem is volna jó, hiszen az állam a maga intézkedéseit végleg be nem fejezheti, hanem azt folyton a körülmények változtával emelni tartozik. Ha van az egyháznak szentesített törvénye, akkor a felekezeti autonomia is a maga által alkotott keretben biztosítva van, a visszaéléseket megszüntetheti. Az eddigi tárgyalás következetessége is megkívánja a javaslat tárgyalásába való bocsátkozást. Fejes István az eddigi felszólalásokat úgy tekinti, mint általánosságban való hozzászólásokat a javaslathoz. Ebben az értelemben szól ő is. Azon nyilatkozattal szemben, mely szerint az iskolai autonomia szűk keretben mozog a javaslatban, határozottan állítja, hogy sokkal szélesebb keretben, mint az egyetemes konvent javaslata. Csupán olyan intézkedések maradtak ki, melyek felett az államtörvények keretében lehet rendelkezni. A melyeket pedig az állami törvényhozás a coordinatióra nézve már megállapított, azok most itt vita tárgyát nem képezhetik. Amiért pedig az állam most alkot törvényeket, azért talán a most alkotott törvények semmisek lennének? Korántsem. Sőt az autonómiának sokkal nagyobb biztosítéka az, ha az egyházkerületek, mint a javaslat előírja, intézkednek a szentesített törvények értelmében, mintha a zsinat megszabott törvények értelmében intézkedhetne csak. A napirend mellett nyilatkozik. Kiss Albert e kérdésnél egy kényszerhelyzetet lát, s ez készteti őt arra, hogy a vita alatti ügy érdemeire nézve nyilatkozzék. Az autonómiának olyan széles alapon való nyugvását, minőt előző felszólaló lát, nem látja a javaslatban. Mikor ez az ügy az előző ülésszak alatt tárgyaltatott, ugyanakkor Tisza Kálmán elnök egy elvi kijelentést tett, mely első hallomásra kedvezőnek tünt fel, de később bizonyos aggodalmak miatt a bizottság által javaslatban hozandó részletes törvények mellett nyilatkozott. És hogy most ellenkező álláspontot foglal el, annak oka az, miszerint azt látja, hogy ez a bizottság kötött kezek