Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-11-17 / 50. szám
mot adott ki, amelyben az ünnep jelentőségéről, az ünneplő hitsorsosok jelenkori feladatairól s a wittenbergi vártemplom történetéhez fűződő nevezetesebb eseményeiről igen tanulságos közlemények foglaltatnak, sőt záradékul egy »nyilt felhívást* közöl »Németország protestáns népeihez* a majnai kath. nagygyűlés evangeliom-ellenes enunciációi alkalmából. S ugyancsak megemlítjük, hogy e nap emlékére kiadta Köstlin tanár, az ünnepelt Luther tudós : Bölcs Frigyes és a wittenbergi vártemplom (2 50 mk.) és Schild: Wittenberg nevezetességei (P50 mk.) című illusztrált művét. Becses adalék mindkét mű, de főleg Köstlin ünnepi irata a wittenbergi reformáció történetéhez és Luther életéhez. Az »Evang. Bund*-ról szólva, melynek tagjai már 85 ezerre emelkedtek, meg kell említenünk, hogy ez idei, Speyerbe szeptember 11—13-ra tervezett egyetemes közgyűlése a kolerára való tekintettel elmaradt. Ahelyett október havában nagyobb értekezletet tartott a Bund elnöksége a wartburgi vár alján fekvő thüringiai Eisenachban, ahol többi között »az evang. prot. Németországhoz* címzett felhívás szövege lett megállapítva stb. Szép emléket emelt az értekezlet Lipsius jenai tanárnak is, ki a Bundnak leghathatósabb képviselőihez tartozott és >a szabadelvűbb és szigorúbb evangéliomi-egyházi irány egységes hitalapja« című legutolsó előadásával valóságos testámentomot hagyott a Bund-nak s a prot. Németországnak. Az apostoli hitvallás felett legújabban kitört irodalmi vita dolgában a Bund az eisenachi értekezlet megállapodásai értelmében semleges állást fog elfoglalni, kizárva az afeletti diskussziókat vagy rezolutiókat a gyűléseken. A Bundnak egyetlen, a belépő tagokra kötelező hitvallása a Krisztusban, mint isten egyszülött fiában és egyedüli üdvközvetítőben való hit minden további theol. fejtegetések mellőzésével, illetve szabad meghagyásával. Milyen helytelen ezen az alapon Luthardt: »Alig. Ev. Lutb. K.-Ztg.« cimü lapjának ama következtetése, hogy a Bund vezető emberei inkább az egyházi vagy politikai liberalizmus támaszai, mint a pozitív evang. keresztyénségéi Rómával szemben. Jól mondja Beyschlag: hát nincs-e e lapnak orthodox dogmatikája mellett oly ker. morálja, mely az ilyen insinuátiókat tiltaná ? ! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Protestáns Uj Képes Naptár az 1893-ik éveh Szerkesztette legifj. Szász Károly. XXXIX. évfolyam Ára 50 kr. Budapest, Franklin-társulat kiadása. — E régi, jóhirnevü naptárunk az uj szerkesztő kezében nem hogy hanyatlanék, de határozottan emelkedik. Naptári részét Tóth Mike Sándor gimnáziumi tanár szerkesztette, ismeretes pontossággal. Irodalmi részében értékes dolgozatok vannak a protestáns egyházi és valláserkölcsi életből. Ifj. Szász Béla verses »Miatyánk«-ja meleg vallásosságot lehel, művészi technikával bir, de mint fordításon megérzik itt-ott az idegenszerűség. Néhai Révész Bálint püspök életrajza csinosan van irva, de arcképe nem egészen sikerült. Kiss Áron püspök életrajza szépen jellemzi e legifjabb püspökünket, arcképe is találó. Eszméitető és tanulságos cikkben szól hozzá Erdélyi Pál, az énekes könyv reformjához, a most használt énekeskönyv revíziójából vonva figyelemre méltó intést az újnak szerkesztéséhez. Nagy melegséggel és rokonszenvvel irott életrajz a Baltik Fr. püspöké Szász Károlytól; de az arckép itt is gyengécske. Kitűnő tanulmány a Vargha Gyuláé a református egyház híveinek szaporodásáról, melyben részletes statisztikai adatokkal azt a megdöbbentő tényt illusztrálja, hogy a reformátusok a lábra kapott egy gyermekrendszer miatt husz év óta számbelileg folytonosan tért veszítenek a többi hitfelekezetekkel szemben. Megkapó rajzot irt Szabolcska Mihály Genfről, a Kálvin városáról, melyet kép is illusztrál. A budapesti skót misszió áldásos működését Balogh Elemér vázolja egy kis rajzban, de buzgóságában ez intézmény hatását talán tul is becsülve. Gönczy Pál életrajza és arcképe hű és jellemzetes. Az 1791-ik évi XXVI. törvénycikk a vezéregyéniségek arcképével sikerült történeti rajz, valamint a Comenius Ámos János méltatása is. Végül Forgács Endrétől olvasunk egy csinos elbeszélést és Halasi-tói néhány népdalt. A gondosan szerkesztett naptárt egyházi és iskolai tiszti névtár, vásárok jegyzéke és hirdetések rekesztik be. — Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. ** Képes Jegyzék hazai festők állandó képkiállításáról. Kókai Lajos műkereskedéséből. Bevezetéssel ellátta Dr Badnai Rezső. 1. sz. 1892. — Kókai Lajos előnyösen ismert fővárosi könyvkereskedőnk könyvüzletéhez festő művészeti osztályt csatolt, melyben a hazai festők képeiből állandó kiállítást tart. Elve. hogy csak a kiváló hazai festőművészek műalkotásait fogja terjeszteni, fősúlyt helyezvén arra, hogy mérsékelt árak által minél nagyobb körben tért hódítson a hazai művészetnek. A müvek elfogadásánál főkriterium, hogy alkotója magyar legyen és a műcsarnok kiállításain való részvétele által mesterré avattatott. A Képes Jegyzék 1-ső számához irt bevezetésben dr. Radnai az állandó képkiállítás fontosságáról vonzó modorban sok megszívlelendő dolgot mond el. A vállalat körül kiváló festőművészeink egész gárdája csoportosult, köztük Aggházy, Brodszky, Ebner, Lotz, Margitay, Mesterházy, Molnár József, Spányi B., Tban Mór, Telepy K., Tölgyessy A., Ujváry Ignácz stb. A kézalatti Képes Jégyzék magában véve is gyönyörű album, melyben 26 szép kép található sikerült kivitelben. — Örömmel üdvözöljük a hazai festők állandó képkiállításának megteremtőjét, felhívjuk a műpártolókat, az intézeteket és egyleteket, hogy ezt a derék vállalatot támogatni szíveskedjenek. — Kókai ez uj műkereskedésében (Budapest, Károly-utca 2. és Sütő-utca 5. sz.) kiállított eredeti festmények bármikor szabadon megtekinthetők. ** Tanítók Zsebnaptára az 1893-ik évre Szerkeszti György Aladár. XVIII. évfolyam. Budapest, 1893. Légrády testvérek kiadása. Ára 1 frt 20 kr. — A tanítók e kedvelt évkönyve György A. avatott szerkesztésében most is gazdag tárháza a népiskolai tanügy körébe vágó tudnivalóknak. Tömörülés cimü iránycikke után a fonto-