Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-10-27 / 47. szám

észrevételt s függelékben a túlzó római sajtóból közöl néhány mutatványt a szerző. — Melegen ajánljuk tanulmányozásra és elmélkedésre e nagy érdekű röpiratot, melyből legközelebb mutatványt is közlünk. ** Alkalmi művek a reformáció emlékünnepére. A reformáció évfordulója alkalmából felhívjuk a lelkész-és tanító-társak figyelmét a következő vallás-erkölcsi irányú müvekre, melyeket népünknek és ifjúságunknak s általában egész közönségünknek jó lélekkel lehet ajánlaniok. 1. Kálvin élete. Irta Ihelemann Ottó, fordította Farkas József theol. tanár. Ára 30 kr. 2. A vallástisztitás első bajnokai Magyarországon. Irta Farkas József. Ára 30 kr. 3. Luther élete. Fordította Moszkovcsák Henrik. Ára 5 kr. 4. Zwingli Ulrik élete. Irta dr. Márk Ferencz. Ára 10 kr. 5. Melanchton élete. Fordította Moszkovcsák Henrik. Ára 4 kr. 6. Knox János élete. Irta Komáromy Lajos. Ára 4 kr. E művek megrendelhetők Gladischcfsky Károly lelkésznél, a vallásos iratokat terjesztő társulat ügynökénél Budapest, Alkotmány-utca 15. sz. ** Evangélikus Énekeskönyv. Iskolai használatra szerkesztette Szönyi Tódor. Il-ik bővített kiadás. Budapest, 1892. Kiadja Kókai Lajos. Ára? — Ez énekeskönyv első kiadásának, melybe 50 dallam és szöveg volt felvéve, az volt a célja, hogy a tanuló ifjúságot a legszokásosabb dallamokkal megismertesse; e miatt e kiadás csak az énektanításnál volt használható. Szerző, a budapesti evang. egyház orgonistája és az ev. főgimnázium énektanára, több oldalról nyert felszólítás következtében e második kiadásnál oly bővítést eszközölt, hogy a könyv most már nemcsak az énektanításnál, hanem a vallástanításnál, sőt az ifjúsági istenitiszteleteknél is használható. A könyvbe uj énekek is vannak felvéve, a régiek szövege pedig több helyen kisimíttatott, mely munkában Horváth Sándor lelkész és Győry Loránd voltak a szerkesztőnek segítségére. — A csinos kiállítású és hézagpótló könyvre felhívjuk az ev. katekheták, énektanítók és lelkészek figyelmét. ** Imakönyv. Dr. Martincau Jakab után fordította Derzsi Károly budapesti unitárius lelkész. 78 lap. Ára 25 kr. Az »Unitárius Kis könyvtár« a 49—53-ik füzete. — Dr. Martineau hírneves vallásbölcsész és kiváló angol iró. Imái is szépek, mélyek, fölemelők, kivált unitárius szempontból. De az evangeliumi keresztyénség szempontjából is figyelemre méltók. Irálya nem közönséges, imádkozási módja nem chablonszerű; van benne valami sajátos erőteljesség, melyet a szép fordítás teljesen megőrzött. Tartalma mélyen járó, nagy gondolatokkal teljes; bár inkább a bölcsész, mint a hivő keresztyén imádságai. Unitárius művelt családoknak családi imakönyvül, vallásos olvasmányul, házi istenitiszteleti használatra nagyon alkalmas könyv. ** Emlékbeszéd Rádzsa Rádzsendralála Mithra akadémiai kültag fölött dr. Duka Tivadar levelező tagtól, felolvastatott az I. oszt. 1892. május 2-án tartott ülésén, 39 1., ára 40 kr. — E különös nevü ember első rendű hindu tudós volt, hivatali utódja a mi Körösi Csoma Sándorunknak a Bengal Asiatic Society-nál a könyvtárnokságban és titkárságban. A hindu tudósok e fejedelme, M. T. Akadémiánk kültagja, a mult évben hunyt el s Duka Tivadar tartott felette emlékbeszédet. Duka beszédje egy csudás világ szellemi, erkölcsi és vallási eszmekörébe vezet. Bádzsendralála a bramanismus legalaposabb búvára volt s buvárlatait nagy részben angol nyelven bocsátván közre, közvetítője lőn az európai hindu tudománynak. Az emlékbeszéd tanulságosan ismerteti az árják irodalmát, ennek keletkezését és fejlődését; az ihletett Bisik által szerkesztett Védákat, a Manu törvénykönyvét, a Mahabházata és Ramájána époszokat, a Trimurti keletkezését, a hindu incarnatió dogmáját, a buddhaismust, a Sivaismust, a Visnuismust., az ebből keletkezett szektákat, s végre az európai befolyás alatt támadt theisticus szektákat. B. ezeknek az érdekes és homályos kérdéseknek megvilágítására szentelte bámulatos szellemi erejét. — Az emlékbeszéd nagy tárgyszeretettel, vonzó közvetlenséggel s a személyes ismeretség és érintkezés melegségével van írva. Akik India csudálatos világa iránt érdeklődnek, sok oldalú tanulságot meríthetnek dr. Duka érdekes felolvasásából. ** Értesítés. Több oldalról érkezett hozzám levélileg kérdés kiadandó »Köznapi imáim® érdekében. Minden egyes levélre külön nem válaszolhatván, hirlapilag nyugtatom meg elő- és MÍö-fizetőimet, hogy nevezett művem sajtó alatt van. S körülbelől jövő év január havában szét fog küldetni. Jelzem, hogy sok akadálylyal kellett megküzdenem, mivel csak 75-re megy utó- és e/őfizetőim száma együtt véve, minélfogva az előfizetés utján begyült és begyülendő pénz egy negyedét sem fedezi a kiadás költségeinek. Mindamellett azon reményben, hogy még ezután is lesznek megrendelések, müvemet sajtó alá adtam. Kérem lelkésztársaimat, szíveskedjenek megrendeléseiket eszközölni, deczember hó végéig még mindig elfogadok előfizetőket 2 frt 50 krajcárjával, a bolti ár magasabb leend. Tisztelettel Nyíregyházán, 1892. október hó 18-án. Lukács Ödön, f.-szabolcsi esperes. ** Descartes psychologiájának alapvonalai. Bölcsészettudori értekezés, irta Rácz Lajos sárospataki tanár. Sárospatak, 1892. Steinfeld Béla nyomása, 60 lap. Ára? Alapos, gondos és világosan irt bölcsészeti munka, könnyű és találó kulcs Descartes philosophiai rendszeréhez. Szerző röviden érinti D. metaphysic.ai, majd ethikai és physiologiai alapnézeteit s azután kimerítőleg ismerteti — mindenütt eredeti források alapján — az újkori bölcsészet alapítójának lélektanát, ebben a lélek és test összeköttetésének problémáját, a szenvedélyek tanát. Az értekezés második fele a Descartes psychologiájának méltatásával foglalkozik, azt mutatván ki, hogy mivel vitte előbb e bölcsész a lélektant, mi benne a maradandó s mi a be nem vált hypothesis. Végre oda konkludál, hogy Descartes uj irányba terelte a psychologiát, hogy egyes tanai ma is uralkodók, különösen a test és lélek egybeköttetésének magyarázata tekintetében. — Elismeréssel és dicsérettel adózunk szerzőnek e szolid munkájáért, kívánva hogy e sikerült »első bölcsészeti kísérlet*-ét ujak és ujabbak kövessék! KÜLÖNFÉLÉK. * Zsinati ügyek. Református zsinatunk elnöksége f. évi november 24-ikére tűzte ki a zsinat 3-ik ülésszakának megkezdését; ha a zsinat összeülését valami akadály, pl, a kolera-járvány terjedése meggátolná, az elnökség kellő időben értesíti a zsinati tagokat. — A zsinati tanügyi bizottságot, melynek az iskolaügyi törvényjavaslat szövegezése tétetett kötelességévé, Szeremley Sámuel bizottsági elnök f. hó 28-ikára hívta össze Sárospatakra. — A zsinati 15-ös bizottságot, mely a debreczeni philosophiai és' a kolozsvári theologiai fakultások szervezése ügyében küldetett ki, november 9-ére Budapestre hívta össze Kun Bertalan tiszáninneni püspök ur, mint e bizottság elnöke.