Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-10-20 / 46. szám

Az úrvacsora körül felmerült ellentéles vélemény kiegyenlítése ezen ítélettel végképen hajótörést szenvedett, annál is inkább, mert a helvét hitvallásúak már 1567- dik évi február 24-én Debreczenben tartott zsinatuk alkalmából az ev. ág. hitvallásuaktól végképen elváltak és külön egyházzá szervezkedtek. Csak mély sajnálattal lehet visszagondolni azon időre, melyben a két prot. egyház egymástól elválni és külön irányban kezdett indulni. Az egyházak legjobbjai a kölcsönös gyanút ápolták, a különlegességekre figyeltek, az egymás elleni támadásokat sok keserűséggel elősegítették. Egymásnak hátat fordítani, azokat nagy tudománynyal kifürkészni, melyek egymástól elválasztanak, külön egyházakban keresni az egy üdvezítő hitet, ezek voltak a prot. egyházakban a kibontott zászlók feliratai a XVI. század végén és a XVII. század elején és ezen zászlók alatt leginkább egyengették az utat a közös ellenségnek, mely az ellenreformációval, célzatos támadásaival halálos csapásokkal mind a két, a sok viszályban gyengült és egymástól elvált prot. egyházat győzedelmesen sújtotta. Mennyivel szebbek, nyájasabbak és áldáshozóbbak a prot. egyházakban jelenleg közösen kibontott zászlók! Rokonszenv, testvériesség, szeretet, együvétartozás, ezek a feliratok, melyek oly dicsőségesen ragyognak a zászlókon! Egyházaink oszlop- és vezérférfiai nem azon törik már fejőket mi elválaszt, hanem mi egyesít; nem azon fáradoznak, mi árt, hanem azon, mi segélyünkre szolgál; nem azt hangsúlyozzák, mi holt betű, hanem azt, mi élet; nem azok után törekszenek, mik vesztünkre, de azok után, amelyek áldásunkra szolgálnak! A templom, iskola, a tanácsterem, a sajtó az idő ily tanúságaira vallanak. A boldogult báró Baldácsy is ily uniót kontemplált, amidőn mint kath. ember összes vagyonát nagylelkűen a közös prot. egyház javára adományozta, mert a közös prot. egyház bősei: Bocskay, Bethlen, Rákóczy, Tököly a prot. hit- és lelkiismereti szabadsággal a haza alkotmányát és szabadságát is megmentették. Mily jól összeférünk, ha akarunk, az irodalom és tudomány terén, azt e Lap is bizonyítja, mely megalapítása óta híven szolgálja a közös prot. ügyet; mutatja a legújabb időben a prot. irodalmi társaság, melynek keretében az ev. ág. és helv. hitvallású iró és olvasó feltalálhatja otlhonát; bizonyítják a mostani zsinatok is, melyek nem arra törekesznek, hogy dogmatikus irányban az ellentéteket hangsúlyozzák, hanem hogy a közös ügyeket contemplálják, azokat felkarolják s mind azon melegágyat fejleszszék és ápolják, melyből az egyesülés jótékony szelleme mindég szebb és szebb győzelmeket arat. A tanintézetek férfiai épen most készülnek kezet fogni, hogy országos protestáns tanáregyesületben közös erővel oldják meg feladatukat, különösen középiskoláink felvirágoztatására. Melanchton »kryptokalvinizmusa« és Luther »ubiquitása* tanfogalmainak dacára ezeren meg ezeren híveink közül felváltva eljárnak mind lutheránusok a ref. testvérek templomaiba és a reformátusok a Lutherről nevezett istenházaiba az Isten igéje hallgatására és nem egy helyen még a szent vacsorát is élvezik. Itt-ott már közös protestáns templomunk is van, mely az ev. ág. és helv. hitvallásúak közös tulajdona és felváltva közös istenitiszteletre használtatik, hol ev., hol ref. lelkész végezvén ott az isteniliszteletet a közös evangéliom képviselésében. Ilyen, hogy mást ne említsek, az ujtátrafüredi közös prot. imaház. Legújabban a magas Tátra egy másik telepén, Barlangligeten is készül egy prot. imaház. A szepes-bélai ev. egyház e célra eddigelé 3000 forintot gyűjtött. A város kötelezte magát, hogy az építő anyagot ingyen adja. Ha a ref. testvérek szintén oly pénzösszeggel járulnának az imaházra, a célt gyorsabban lehetne elérni és a közös kápolnát nemsokára fel lehetne építeni. Már pedig nagy szükség, hogy a prot. hitnek és az istenitiszteletnek uj gyu- és középpontja legyen oly helyen, mint Barlangliget, hol a természet oly bőségesen árasztotta szépségeit, hol a kiváló vendégek száma ezerekre megyen és hol a kath. főurak és gazdag püspökök máris kápolnát siettek felállítani, hol fényes istenitiszteletek tartatnak, míg mi néha csak a szabad ég alatt vagyunk kénytelenek Istennek szolgálni, ami mindég az elhagyottságnak benyomását teszi. Hitünk méltósága megkívánja, hogy a prot. templom felépítése Barlangligeten mielőbb sikerüljön. Egyházi életünk jelenkori fejlődése, melynek iránya, hála Istennek nem szét-, hanem összehajló vonalhoz hasonló, feljogosít arra a reményre, hogy a napról napra szaporodó közös ügyeink között, a barlangligeti uj prot. kápolna is helyet talál és hogy közös erővel fel fog építtetni, mint uj szép emléke ama diadalmaskodó eszmének, hogy az igaz unió nem áll betűszerinti dogmákban, hanem szellemben, igazságban és egymást támogató és segélyező munkás szeretetben. Weber Samu. Lelkészi értekezlet Óesán. A pesti ref. egyházmegyei lelkészek 1892. okt. ll-én Ócsán tartották meg az évenként szokásos értekezletet, melyen jelen voltak: Szánthó János esperes kosdi, Vörös Károly főjegyző váczi, Vargha László alsó-némedi, Földváry László váczhartyáni, Balla Lajos monori, Szabó Géza ócsai, Kalicza Ferencz gyóni, Molnár Albert bugyii, BenkŐ István rákos-palotai rendes lelkészek; Vitányi Bertalan péczeli, Illyefalvi Vitéz Kálmán szentendrei h. lelkészek; a tanári karból Farkas József theol. akad. tanár; továbbá Greifenstein István volt ev. lelkész; Kontra Lajos rektor, Káldi Pál tanító; Kerekes Aurél aljárásbiró, Ferenczy Dénes, Baráth Gyula világiak. Elnöklő esperes, Ssántlió János néhány szóval üdvözli a megjelenteket, örömét fejezvén ki, hogy ily szép számmal gyülekeztünk egybe, de még inkább örülne, ha az egyházmegyéből minden lelkészt itt láthatna, egyszersmind jelenti, hogy ma három lelkész tart felolvasást. Első felolvasó Kalicza Ferencz volt, ki Meyer: »Vázlatok Palmira, Ninivéh, Babylon stb.« című New-Yorkban 1873-ban megjelent munkájának fordításából, Babylon hajdani nagyságát, függő kertjeit, vízvezetékeit leiró egyes részeket, valamint a Bábel tornyáról szóló kutatások eredményét, a nyelvek eloszlásának észszerű megfejtését és végül Nabukadnezár babyloni királynak, a bábel tornya újra építőjének e toronyban talált s jelenleg a british muzeumban őrzött égetett hengeren levő öndicsőítő iratát olvasta fel. A tanulságos és érdekes részletek lekötötték figyelmünket. Földváry László »Az alsó Dunamellék reformációja