Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-10-13 / 45. szám

szor használva, nem akarva is a zúgolódás hangjává lesz; erős kifejezés, de nagyon zsidós, a keresztyén hangja más, az az engedelmes gyermek hangja az őt jó célból dorgáló atya előtt. 5-ik leszámítva az örökös egyhangú kezdetet, tartalmas. Szép gondolat (103. 1.), hogy az élet szerelme és a halál félelme, kibékül az örök élet hitében. 6-ik változata az 5-iknek; 7-ik egyike a jobbaknak, csak itt is előfordul egy más szójárása az írónak: »kell imádkozni hozzád, áldanunk kell téged*. (114., 130., 145., 147. stb. lap.) E kényszerhang nem keresztyén szájába való, ki Istennek semmit nem adhat, hanem mindent Istentől nyer, aki nem szűkölködik a mi imádságunk nélkül, hanem nekünk van szükségünk arra, hogy az imában tőle vigasztalást nyerjünk. 8-ik az 5-ik és 6-iknak variatiója B) nők felett. Az itt következő 7 ima közül kiválóbbak a 2-ik és 7-ik. IV. csoport. ^4) férfiak felett. 1-ső Ez ima, leszámítva az elején többször ismétlődő »csakugyan «-t, mi nagyon póriasan hangzik, egyike a legjobbaknak, egészen evangéliomi tartalom benne az, hogy nyugalmat ad a veszteségben a vallás szava, a Jézus biztatása, az Istenbe vetett bizodalom és a feltámadás hite; 2., 3., 4., 5-ik mind magasan szárnyaló szép imák, csak a 3-ikban, valamint az 1-sőben is zavarja a szépséget az a fejtegetés, hogy nekünk mennyei atyánkkal perelni nem szabad. Szerintem nem is kell ezt szóba hozni és mintegy arra tanítani a kesergőket, hogy hát ti perelhetnétek is Istennel a csapás miatt, ám de nem szabad. Ez nem fiusági viszony Istennel. 6-ik egyike a legszebbeknek, de a három és fél levélen igen sok az elmélkedés, mely kifárasztja az olvasót, annálinkább az imádkozót.; a buzgóság magaslatán képtelen a lélek oly soká megmaradni, szárnya-szegetten hull alá; 7., 8., 9., 10-ben mindig ugyanazok a gondolatok; 11-ik négy leveles hosszú és csakis ez kifogásolható benne, különben fenrepülő, tartalmas, magasztos; 12., 13. az alkalmiság adja meg értéküket. B) asszonyok felett. A 11 ima közül alig lehet egyet a többi fölé kiemelni, a gondolatok, kifejezések ugyanazok, de az életállapotok szép festése megadja mindeniknek a szépséget és változatosságot. Mégis kiemelkedőbb a 11-ik, melynek az;

hogy az eskető lelkész, temető is, megkapó érdeket és változatosságot kölcsönöz. V. csoport, történeti imádságok, melyek bár nem használhatók is többé elimádkozásra, azért becsesek, mint egy szép és küzdelmes múltra vonatkozó maradványok, de értékesek is, mert belőlök ihletet, buzgóságot, hazaszeretetet, zamatos nyelvezetet tanulhatni s épen ezért méltók a tanulmányozásra. Helyesen cselekedett a kiadó ezeknek közrebocsátásával. Meglátszik e köteten a kiadó megjegyzése, hogy előzetesen a legnagyobb lelkiismeretességgel áttekintette az egyes imádságokat s félretette a félreteendőket, meglátszik, hogy ezek válogatott imádságok. Révészt nagy imádkozónak ismertük és ismerte a közönség eddig is, e kötet még jobban megerősíti e véleményt, mert e kötet is méltán sorakozik régebben kiadott imái mellé s kiadása egyházi irodalmunk nyereségéül tekinthető. Elismerés és dicséret illeti a buzgó kiadót. Legyen szabad még egy megjegyzést tennem. Ez imádságok ugy hosszúságúk, mint tartalmasságuknál fogva teljesen elégségesek a temetési funkcióhoz, minden, célt nem érő halotti prédikáció elhagyásával. Kívánjuk, hogy e szempontból úttörők legyenek 1 A legmelegebben ajánljuk ez imádságokat lelkésztársainknak használatra, merítsenek belőlök ihletet, gyógyítsanak velők halál által megsebzett sziveket! Benkő István. BELFÖLD. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. Második nap (október 3-án d. e.) Elnökök: Szász Károly püspök és Décsey Lajos gondnok. Szász Károly püspök a napirend előtt felhívja figyelmét az egyes egyházmegyék espereseinek a halálozások által vagy másként megürült zsinati rendes és póttagsági helyek betöltése iránt való intézkedések megtételére, hogy a közelebbről összeülendő zsinatra a választások teljes befejezést nyerjenek. Olvastatnak a vallás- és közoktatásügyi miniszteri különböző leiratok, melyek közül egyik legfontosabb azon megkeresése a miniszternek, melyben felhívja az egyházkerület elnökségét arra, miszerint hasson oda, hogy a vasárnapi munkaszünet alkalmával az egyes lelkészek mindent elkövessenek a népnek vallás-erkölcsi oktatására és nevelésére. A közgyűlés örömmel veszi tudomásul ez egész lényegében oly nemes intenciőju megkeresést és kimondja, hogy a maga részéről mindent elkövet a lelkészei által való foganatosítására. Olvastattak a különböző hatósági átiratok, a többek között a veres-kereszt egylet emlékirata, melyből egy-egy példány dr. Darányi Ignácz szívessége folytán a jegyzőkönyvekhez lesz csatolva tájékozást nyújtandó e humánus intézmény céljáról, áldásos működéséről és azon előnyökről, melyeket a beteg lelkészek és tanítók vagy azok családtagjainak nyújt. Kenessey Béla jegyző előterjeszti a theol. akad. választmány jelentését. Á folyó ügyek között egyik legjelentékenyebb azon rendelet, melyet a nagymélt. vallás-és közoktatásügyi miniszter bocsátott ki a tanítók képesítési vizsgálataikat illetőleg, melyet Kis Kálmán n.-kőrösi képezdei igazgató terjesztett fel információ végett a theol. választmányhoz. E rendelet szerint a magánúton készültek kötelezve vannak a képezde egyes osztályainak a tananyagából osztályvizsgát tenni s a vizsgálatra bocsátás jogát a miniszter magának tartja fenn. Ezenkívül a rendelet 11. pontja Írásbeli vizsgát is követel és pedig egy magyar nyelven irott értekezést a neveléstan köréből, egy magyarból németre való fordítás, két geometriai feladat megoldása, a természettudomány köréből feladott apróbb kérdések megfejtése, valamely mértani test vagy egyszerű tárgy rajzolása látszat szerint és egy lap szépírást. Végül a képesítő vizsgálaton a jelöltek közül egyetlen tárgyból sem menthető fel senki semmi indokból és semmi szin alatt. E három pontja a szabályzatnak a theologusoknak nehezítik meg főleg az oklevél megszerzését, minthogy e tárgyak közül sokkal nem foglalkoznak az akadémián és külön oktatást sem nyernek. A theol. választmány a miniszteri szabályzatot tekintetbe véve: felkérendőnek véli az egyházkerületi közgyűlést, hogy e tárgyban felterjesztést tegyen a miniszterhez, felfejtve benne a theologusoknak kivételes helyzetét, amennyiben már érettségi vizsgát tett jelöltek, bölcsészeti és paedagogiai tárgyakat nyilvánosan hallgatnak s azokból osztályvizsgát tesznek s a gyakorlati tanítást is egy évi gyakorlattal elsajátítják. Továbbá fejtse fel az eddigi eljárást s kérje, hogy az ujabban kiadott képesítő vizsgálati szabályzatot a theologusokra nézve egy pót-rendelettel módosítani kegyeskedjék akként, hogy az eddig követett eljárás érvényben maradhasson s az így szerzett oklevél