Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-09-29 / 43. szám - 1892-10-06 / 44. szám

PROTESTÁNS Szerkesxlífsííg': IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadő-liivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, hová az előfizetési és hirdetési'díjak intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Klőlizetési íira : Félévre: / frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalban és a kiadó könyvkereskedésében (Akadémia bérháza). Egyes szám ára 20 kr. Gróf Tisza Lajos megnyitó beszéde a dunamelléki egyházkerület folyó évi közgyűlésén. Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés! Midőn e mai közgyűlést, az elnökség nevében megnyitnám — önkéntelenül is felujulnak emlékemben azon megható egyházi ünnepélyek, amelyekben ez egyházkerület képviseletében mult hó első napjaiban Komáromban részt vettem. Őszinte, mesterkéletlen nyilvánulása volt az a rokonszenvnek — kifejezése az egyetemes egyház érdekében egy hosszú életen át és a dunántuli egyházkerület érdekében 25 éven át, különösebben is kifejtett közhasznú munkásságáért való hálás elismerésnek. Személyesen részt vett ez ünnepélyeken közelből és távolból, felekezet, politikai, pártszinezet és hivatalos állásra való különbség nélkül mindenki, ki magának a megjelenésre időt szakíthatott és a legfelsőn elkezdve, a legkülönbözőbb körökből érkezett távirati üdvözletek tanúskodnak a távollevők szellemi részvétéről. — Minden tekintetben magasztos, messze kiható ünnep volt ez, amelynek harmóniáját, mint ez a résztvevők egyéniségét tekintve, eleve is biztosra volt vehető, semmi félreértés, a legkisebb hamis hang sem zavarta meg. A hivatalos üdvözletek és tisztelgések alkalmával tartott beszédek és az azokra adott válaszok, valamint az ünnepélyes lakomán elmondott pohárköszöntők, a szereplőknek egyfelől igaz magyar érzületéről, tehát meleg hazafiságáról, másfelől a más felekezethez tartozók hazafiságának méltatása mellett felvilágosodott felekezeti türelmességéröl, államférfiúi belátásáról és mérsékletéről tettek tanúságot. Aki ez ünnepélyeket más színben akarja feltüntetni, az vagy szántszándékosan ferdít, vagy félre van vezetve. Az egyházi ünnepet emelte annak nemzeti jellege. A magyar protestantizmus általában nem szorult arra, hogy a hazafiságból bárkitől is leckét vegyen. — Gyakran bebizonyította századok folytán, hogy bár küzdelmei a legtöbb esetben találkoztak a magyar állam léteért való küzdelemmel, valahányszor a magyar állam érdeke valóban követelte, speciális felekezeti érdekeit mindannyiszor alá tudta annak rendelni. De az igazi hazafiság nem szavakban, de tettekben gyakorlásának egyik alapfeltétele a hazai törvények tiszteletben megtartása. Ennek hangsúlyozása nem okozhat jogos sérelmet sem egyesre, sem felekezetre. Ismétlem, hogy reám az egész ünnepély a higgadt, önérzetes, felebaráti szeretettől áthatott hangulat nyilvánulásának benyomását tette és mint ilyen, mélyen bevésődött emlékezetembe. Szeptember 5-én, mint amely napon az ünnepély programszerüleg véget ért, az ünneplők zömével elhagytam Komáromot, azután már a kerület belügyeinek intézése következett, mely természetesen az egyházkerületen kívül álló ünneplőkre és így reám is, nem tartozott. Kötelességemnek tartottam, mint az egyházkerület egyik képviselője, az időközben lábra kapott különféle hamis híresztelések és azokból kifolyó nyilatkozatok után, mint szem- és fültanu, a látottakról és hallottakról szokásom szerint egyszerű szavakban, de az igazsághoz hiven, a közgyűlés színe előtt számot adni. A mult egyházkerületi gyülésünk óta előfordult ugy általános fontosságú, mint egyházkerületünket közelebb érdeklő eseményekre való bővebb kiterjeszkedéssel a mindenkor oly alapos pontossággal szerkesztetni szokott püspöki jelentésnek nem akarok ugyan elébe vágni — mindazonáltal helyén valónak tartom, hogy részemről is megemlékezzem röviden arról, miszerint a magyar alkotmány visszaállításának, szeretett urunk királyunk megkoronáztatásának — mint a nemzet életben korszakot alkotó eseménynek negyed százados évfordulóját, egyházkerületünk gyülekezetei is az eset fontosságához méltóan megünnepelték. Továbbá, hogy kifejezést adjak, az eddigi tapasztalatok után, azon meggyőződésemnek, hogy a mult év december 5 én Összegyűlt egyetemes