Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-09-22 / 42. szám

süleltel, amely első sorban a művelt ifjúság evengelizálását tűzte ki céljául, de alapszabályai még nincsenek a minisz­térium által helybenhagyva. * A gyülekezetek életéből. A kishartai evang. gyülekezet mult vasárnap ülte meg temploma fennállásá­nak százados évforduló ünnepét. Emelte az ünnep jelen­tőségét, hogy Sárkány Sámuel, a bányakerület püspöke is részvett benne és templomi szónoklatával magával ragadta a közönséget. A testvérfelekezet iránt való szeretetre buzdította az ünneplőket. Az ünnep másik szónoka Hor­váth Sándor paksi lelkész volt. Segédkeztek az apostagi és dunaegyházi lelkészek. Az egyházi ünnepet követő társasebéden a püspök buzdította hiveit a hithűségre, áldozatkészségre, egyházuk s egyszersmind az egész haza, a magyar nemzet és nyelv iránti szeretetre. — Á sdmecsi evang. egyházban nem rég elhunyt Tibély Vilmos, volt kereskedő, végrendeletileg 1000 frtot hagyott a selmeczi gimnáziumnak, 3000 frtot egyházi célokra és 600 frtot az ottani evang. nőegyletnek. * Iskolai aranykönyv. Báró Vay Miidós, sáros­pataki főiskolánknak édes atyai gondossággal őrködő fő­gondnoka, legjobb kívánságai kíséretében 770 frt adományt küldött az igazgatóhoz az ifjúsági egyesületek között való szétosztás végett. Ez összegből kaptak: I. Közös ifjúsági egyletek: 1. Énekkar 50 frt. 2 Kórház 100 frt 3. Gyors­írók 50 frt. 4. Zene-egylet 50 frt. 5. Sakk-egylet 20 frt. 6. Tűzoltó-egylet 50 frt. II. Akadémiai ifjúsági egyletek: 7. Magy. irod. önképző-társulat 100 frt. 8. Akad. ifjúsági könyvtár 50 frt. 9. Akad. ifjúsági olvasókör 50 forint. 10. Torna-egylet 50 frt. 11. Jogász -egylet 100 frt. 12. Hittan­hallgatók segély-egylete 100 frtot. Ehhez nem kell ma­gyarázat !! * Választások az erdélyi egyházkerületben. Ez egyházkerületünknek most lefolyt közgyűlésén követ­kező választások történtek: a nagyenyedi egyházmegye fő­gondnokává Zeyk Bániéi, a szilágyszolnokira Bull László, a marosira Bósa Elek, a székely udvarhelyi kollégium főgondnokává Sebesi Ákos, algondnokává Gyárfás Endre, a nagyenyedi egyházközség főgondnokává Gáspár János, a marosi egyházmegye algondnokává gróf Tholdalagi László választattak meg; a marosvásárhelyi kollégium két ürességben levő tanári állomására gyulai Demeter Kálmán és Csíki Lajos. Az országos közalap végrehajtó bizottsá­gába beválasztattattak rendes tagnak Szász Domokos, pót­tagnak Hegedűs Sándor; az egyetemes tanügyi bizottságba rendes tagoknak: Váró Ferencz, Bósa Dénes, Parádi Kálmán, Bedöházi János, póttagoknak Farnos Dezső és Berényi János. * Nagykőrösi főgimnáziumunk koréból. A fő­gimnáziumban és praeparandiában az uj tanév ünnepélyes megnyitása f. hó 7-én történt meg. Az ünnepély templomi istenitisztelettel vette kezdetét Kovács Lajos lelkész buzgó imája mellett. Az istenitisztelet végeztével a közönség, egyházi és világi elöljáróság, a 17 tagból álló tanári kar s a tanuló ifjúság a főgimnáziumi díszterembe vonult, hol Filó Lajos tartott nagy figyelemmel hallgatott tartalmas megnyitó beszédet. Bemutatta Bakos Tibort, Fejes Áront és dr. Gulyás Istvánt, az újonnan megválasztott ifjú tanárokat, kik közül Bakos Tibor meg is tartotta bekö­szönő székfoglaló értekezését. Az ifjú tanárokat a főgim­náziumi tanári kar nevében Ádám Gerzson igazgató, a praeparandia nevében H. Kiss Kálmán igazgató üdvö­zölték szívélyes szavakban. A szép ünnepélyt Inárcsi Farkas Elek nagybirtokos, mint egyházi főgondnok lelke­sítő beszéde zárta be. A nagykőrösi főgimnáziumban a növendékek oly nagy számmal iratkoztak be, hogy az eddigi osztálytermek szűkeknek bizonyultak a növendékek kellő és kívánatos elhelyezésére. Ezen az igazgatótanács ideiglenesen, addig is, míg a régóta óhajtott építkezést foganatosítaná, ugy segített, hogy a főgimnázium épületé­ben íévő elemi iskolai helyiségek közül néhányat gimná­ziumi tantermül használ. * Templomavatás Máramarosszigeten. Ehó 11-én avatta fel Kiss Áron tiszántúli püspök a m.-szigeti temp­lomot, amelyet egészen átalakítottak, megújítottak, való­sággal átépítettek és sokkal díszesebbé tettek, mint valaha volt. Két évtizede, hogy a m.-szigeti ev. ref. templom a nagy tűzvész alatt leégett s azóta csonkán, dísztelenül, félbenmaradt toronynyal szomorúan hirdette a hitközség szegénységét, a szenvedett nagy kárral szemben az egyház ügyefogyottságát. Pár éve, hogy Szikszay Zoltán, e fiatal, tevékeny lelkész és Szöllösy Antal, ez a kiváló buzgalmú gond­nok kezébe vette a templom felépítése, megújítása ügyét s örömmel látta felekezeti különbség nélkül mindenki a városban, hogy a lelkésznek idegen vármegyékben elmon­dott prédikációi és gyűjtései, valamint a gondnok tettereje célhoz juttatják mihamarabb a templom renoválását. Meg­történt. Három tornyú, igazán díszes templom áll most a régi helyén s amint a rom eléktelenítette, ugy az uj, pom­pás templom a legimpozánsabban emeli a haladó város szépségét. Kiss Áron püspököt és nagy kíséretét bandé­riummal fogadták, fáklyászenével ünnepelték, Lónyay János főispán és nagy deputáció ment eléje, a hatóságok, egye­sületek küldöttségei keresték fel s az egész fellobogózott város közönsége éljenezte az ősz főpásztort, aki ebben a minőségében most először jelent meg Máramaros-Szi­geten. Este kivilágítást és fáklyásmenetet rendeztek a tisz­teletére. Az egyházi ünnepély e hó 11-én d. e. 9 órakor volt a templomban, mely alkalommal Kiss Áron püspök a felekezetek közti békére, egyetértésre, vallásosságra és a haza együttes szeretetére intette híveit. »Akár a betle­hemi csillag, akár a kei eszt van tornyunkon, mindnyájan az egy jóságos Istent imádjuk s mindnyájan a magyar hazát szeretjük, melyen kívül nincs számunkra hely!« Az alkalmi beszédet Tabajdy Lajos szatmári lelkész tartotta. Az egyházi ünnep után a »Vigadó* dísztermében 250 te­rítékű lakoma volt, melyen a főispán, a hatóságok főnökei és az intelligencia nagy számmal jelentek meg. Igen jő vért szült, hogy Schönherr Ágost apátfőesperes, róm. kathol. plébánus is megjelent a templomi ünnepélyen s a lako­mán, sőt a püspök távozásánál a harangokat is meghú­zatta. Kiss Áron püspök és a vendégek tiszteletére este díszelőadás volt a színházban és a »Vigadó «-ban. * Gyászrovat. Fájdalmas szívvel és mély részvéttel jelentjük derék fiatal barátunknak és munkatársunknak, az ifjú papi nemzedék egyik legkitűnőbb tagjának, futásfalvi Hamar Andor budapesti ev. ref. segédlelkésznek, hosszas szenvedés után Halason, e hó 17-én, életének 28-ik évé­ben történt kimultát. Egy szépen indult, nagy reményekre jogosító életet szakított meg a korai halál. Megtört a sziv, mely hő lángolással tudott dobogni mindenért, mi a föld emberét ég felé emeli; elhanvadásra indult a hü kebel, mely érzett híven, forrón, igazán s mely még a szenve­dések kínos keresztje alatt sem szűnt bízó, hittel teljes sóhajt bocsátani ahhoz, ki megver, megostoroz néha ben­nünket; felszállt a magasztos szellem oda, hova lelke annyiszor tekintett édes megnyugvással, most szinről­szinre látja azt, kit oly hévvel szeretett, kiről oly buzgón prédikált. Haláláról gyászjelentést adott ki a család, valamint a budapesti segédlelkészi kar. Temetése a család és a kartársak s barátok impozáns részvétével szeptember 18-án ment végbe Halason. Koporsója fölött a háznál Szilády Áron beszélt és imádkozott, a temetőkertben Szász Károly püspök méltatta remek jellemzésben a sokat igérő

Next

/
Oldalképek
Tartalom