Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-09-01 / 39. szám
delést, az erdélyrészi kis-ipar táplálása végett lebonyolítottunk egy 300.000 frtos katonai szíj-, bőrnemű- és posztószállítási vállalatot; vidéki pénzintézeteket elhelyezésekkel támogattunk; az erdélyirész ipari és közgazdasági ujjáteremtése ügyében terjedelmes emlékiratot dolgoztunk ki s terjesztettünk föl Baross Gábor kereskedelmi miniszterhez, elhunyt felejthetetlen tiszteleti tagunkhoz. Levéltárunkon nem egy szász iparos törött magyarságú levele fejezi ki háláját az egyesület nagylelkű eljárásaért. Az erdélyrészi személyforgalom s a fürdők ügye emelése szempontjából védnöksége alatt dolgozó Erdélyrészi Kárpátegyesületet alakított az Emke, s leírta és térképekkel kiadta az országrész Baedeckerszerü részletes leírását, mely a hazai irodalomban első még eddig ily nemben. A Kárpátegyesület már külön fiókokkal szervezi be az erdélyi részt, rendezett egy sikerült fürdőügyi congressust, kiadta az erdélyrészi fürdők leírását s > Erdély* címmel saját lapja van. Legújabban Urunk Királyunk legkegyelmesebb engedélye alapján saját kezelésébe vette 30 esztendőre a bukovinai határszélen az ismert naszódi erdőségek közepette fekvő radnaborbereki fürdőt. Az ép oly jelentős közvetett aktióképcn, megalakulása óta ezerszeres kérelmekkel, megkereséssel, kezdésekkel találta meg az Emke az államot, egyházat, hatóságot, birtokosokat, egyeseket stb. A működésnek ezt a felét, annak szellemi, erkölcsi s- az illető concret célra anyagi eredményeit nem lehet pénzösszegben fölszámítani. Magyar kormányunk tagjai közül azon tárcák miniszterei, a kikkel egyesületünk természeténél fogva több dolgunk van, kérelmeinket és előterjesztéseinket jóakaró figyelemben részesítik; a magyar felekezetek egyházi főhatóságaival egyetértőleg és vállvetve járunk el; bármely kérdésben nem intézhetünk az ország valamelyik hatóságához, hivatalfejéhez, birtokosához s általán magyar emberhez megkeresést ugy, hogy kielégítő feleletet ne kapnánk, s különösen ki kell emelnem az ország minden részében mindenkori díjtalan közreműködéseikért: a hazafias ügyvédi kart. Mind az agitació, mind pedig az akció céljaira a legszélesebb és állandó összeköttetésekkel aknáztuk ki az egész ország hazafias sajtójának készségét és támogatását. Az igazgató választmány hozott eddig 6000 határozatot a különböző bizottságiakat nem tekintve; a titkári ágban elláttatott 35.000 ügydarab, s a tagsági szorgalmazásokkal együtt közérdekű felhívásokban, köriratokban, érintkezésekben stb. föladatott eddig a kolozsvári postán közel 1 i3 -aá millió borítékolt küldmény. Fiókkal 55-tel hálóztuk be az egész erdélyi részt, s Aradon, Debreczenen, Szentesen át fölértünk az ország szivéig, Budapestig. A fiókok közül egy fővárosi, tizennyolc vármegyei a székvárost is beleértve, nyolc önálló városi, huszonnyolc járási vagy kisebb-nagyobb vidéki. Utóbbiaknak a vármegyeiekhez való viszonyát ügyrend szabályozza. Mindenik fióknak saját nyilvántartása és levéltára van. Müködésökről a nagy jelentésben külön adnak számot. Mint igaz nemzeti szervezet hatalmasan egészítik ki a központ működését, s el merem mondani, hogy a fiók-választmányok elnökségeinek és tagjainak buzgólkodásuk az igazi hazafiság fokmérője, melyért jutalom csak a szívben, vagy a mi egyre megy, az Istennél lehet. 25°/0 -jókból eddig 15.000 frtot használtak föl. Van olyan, a melyik 25°/0 -át nem veszi igénybe; ellenben önálló óvót létesített; a másik majd minden évben egy történelmi emléket jelöl meg; egyiknek egy kr. hátraléka sincs; a másiknak hölgy — Vásárhelyi Ilona k. a., Aradon — a pénztárosa; a harmadik társadalmilag Emke-kaszinóvá szerveződött; mások az intézmények javaslásában, létesítésében, nemzeti ünnepek — márc. 15-ke s ilyennek — rendezésében — és ezzel is a közszellemet táplálják — és az adminisztrációban erősek; a színészetnek műkedvelő osztályokkal törik az útját; az egyesület templomokra segélyt nem adhatván, van olyan, melyik a több ezer frtot ily célra saját erején gyűjtötte össze stb. Most Szegedre, Szabadkára és HódmezŐ-Vásárhelyre nézve folynak tárgyalások. Tagjaink száma együtt 78 örökös, 1787 alapító, 10.531 rendes és 4250 pártoló, összesen 16,646 kipróbált törzstag, s az egész országban mindenütt sőt a külföldön is, Egyptomban, Párisban, Londonban stb. laknak. A fizetés kedve, tekintettel az egyesület szorgalmas utánjárására is. jó. A lefolyt nyolc hónap alatt is, mióta marosvásárhelyi közgyűlésünket megtartottuk, 44 uj alapító, s több száz rendes tagot, kiknek évkörök lejárt volt, kaptunk. Urunk királyunk Ő Felsége az idén is legkegyelmesebben beszter czei óvónknak 200 frtot, fővárosi Emke bálunknak 100 frtot adományozni kegyeskedett. Eddig összes fővárosi Emke báljaink címén Ő Felsége immár a 7-ik 100 frtot adta. Tavaly m.-n.-sombori iskolánk is 500 frt felség-adományban részesült. Fiók szervezésére husz tag elegendő lévén, tagjaink eloszlásánál fogva akármelyik pillanatban bárhol szerveződhetik az Emke. Az igazgató választmány immár hetedik esztendeje minden hó 12-én d. u. három órakor meghívók nélkül Kolozsvárt a városházán tartja üléseit, s erre mindannyiszor a legtávolabbi vidékekről jelennek meg a tagok. Napidíj vagy ilyes nincs az egyesületnél. Az összes rendes tiszti kiadások négy tételen 3,370 frt. A közgyűlés immár negyedik éve megszavazott a főtitkár mellé és rendelkezésére egy titkárt, ezt azonban fedezet hiányában máig sem alkalmazhattuk, az összeget pedig a culturalis szükségletektől elvonni nem akartuk. íme, mélyen tisztelt közgyűlés, egy legrövidebb vázlat. Mindezeket a nagy jelentés részletesen is indokolja. És ezekből leplezetlenül, minden további magyarázgatás szüksége nélkül kitetszik az irány is, a melyet az egyesület követ. Ezt tehát, valamint az okokat is fejtegetni, melyek az egyesület megalakítását szükségessé tették, különösen ebben a díszes társaságban, fölösleges. Az erdélyi rész végzetes fontosságát ismeri ma mar minden müveit ember a hazában, s bizonyára nincsenek még elfeledve azok az adatok, melyekkel megindulásunkkor megráztuk az országot s felénk fordítottuk a nemzet figyelmét. Az erdélyi rész magyarságának nagy része elhullott a nemzeti létért és a lelkiismereti szabadságért folytatott évszázados küzdelmek alatt. Egész vidékek sorozási naplóit birjuk, hol az illető családoknak, de általán a magyarságnak ma már nyoma sincs. Az u. n. megyéken megmaradt csekély magyarságnak a lábai alól kiesik a talaj. Őseik csontját más tulajdonos ekéje szántja föl. Van egész vármegye, hol a helynevek többsége még mindig magyar maradt, de többé nem magyar bennök a lakó. A török, tatár, labancz áUal és az 1437, 1514, 1784. és 1848. év testvéröldöklései alatt vidékek fölszinéről tünt el a magyar. A megritkult sorok pedig elnemzetlenedtek. Még az európai első állandó katonaságnak, Mátyás király feketehadseregének is nagyrészét erdélyiek és székelyek szolgáltaták. A székelység maga a történelmi birtokviszonyok következtében nem birja az uj idők átalakulásait. Egy része kiszivárog, odavesz, vagy legalább erejét idegen érdek szolgálatában veszti el. Szász polgártársaink részben még mindig zárkozottak, s a természetére szelid és jámbor olábajku nép izgatás áldozata. Még az irgalmas egyház egyrésze is szakadásra és gyűlöletre tanít. Százával érkeznek a kérelmek a falvak lakosságától egyházi és iskolai szükségleteik kielégítése, pótlása végett. Az erdélyi rész culturalis és közgazdasági újjászervezése és ujjáteremtése nagy munkájában milliókra és állami politikánk programmjában egy külön pontra van szükség. Mert az erdélyi rész állami elestével elesett
