Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-08-25 / 38. szám

oly egyének is kinevezhetők, akik csak a polgári iskola hat osztályát végezték. Az egyéves önkéntességre nézve is a katonai hatóságok nem egyöntetűen járnak el; a leg­több esetben nem elégszenek meg a 8 ik osztályról szóló bizonyítványnyal, hanem érettségi bizonyítványt kívánnak. Ily sokfele állásnak képezvén nálunk az érettségi vizsgálat elöföltételét: az teljesen ki van vetkőztetve ere­deti jellegéből. Az érettségi vizsgálatra jelentkezők nagy része ugyanis nem is szándékozik felsőbb iskolába lépni, hanem az említett állások közül valamelyiknek, vagy épen csak az egyéves önkéntesi jognak elnyerésére törekszik. Ennek következménye azután az, hogy ha az érettségi vizsgálaton a jogosult kellő szigorú mértéket alkalmazzuk, igen nagy lesz a bukottak száma. Legelső teendő volna tehát a képesítési törvény illető §-ának oly értelmű megváltoztatása, hogy az emlí­tett állások, valamint az egyéves önkéntesi jog elnyeré­sének előföltételéül nem az érettségi vizsgálat, hanem csak a középiskola nyolc osztályának sikeres bevégzése kíván­tatik meg; az érettségi vizsgálat pedig maradjon meg annak, a minek tulajdonképen lennie kell, t. i. a felsőbb iskolai tanulmányokra lépés feltételének. Csak ha ez a módosítás megtörtént, csak akkor lehet szó azon további intézkedésről, a melynek szüksé­ges voltáról a tapasztalás eléggé meggyőzte a középiskolai tanárokat, t. i. arról, hogy az érettségi vizsgálat ismétlé­sére utasított tanulók köteleztessenek egyszersmind a 8-ik osztály ismétlésére. A középiskolai törvény e tekintetben különösen nem intézkedik. Az utasítás 30-dik §-sa pedig csak annyit mond, hogy az elnök az eredmény kihirdetésekor a vizs­gálat ismétlésére utasított tanulónak ajánlhatja a 8-dik osztály ismétlését, Ezen ajánlásnak azonban vajmi ritkán van foganatja, s épen ez okozza azon általánosan tapasz­talt szomorú eredményt, hogy az érettségi vizsgálatot ismétlő tanulók csaknem kivétel nélkül újra megbuknak. Intézetünkben a lefolyt 9, illetőleg 8 év alatt 6 vagy 7 oly növendék volt, kik a 8-ik osztály ismétlése nélkül álltak elő az érettségi vizsgálat ismétlésére; kivétel nélkül mind űjra megbuktak, és pedig legnagyobb részben már az Írásbeli vizsgálaton; két oly növendékünk volt, kik önként ismételték a 8-ik osztályt, s ugy álltak elő újra az érett­ségi vizsgálatra s mindketten sikerrel letették. S egészen hasonló tapasztalást szerzett e téren, mint több kartársam­tól értesültem, s mint az érettségi vizsgálati kimutatások tanulmányozásából is meggyőződtem, más intézetek tanári testülete is. S mi lesz az ilyen másodszor bukott szeren­csétlenekkel? A mai viszonyok között az összes fentebb említett állások el lévén előttük zárva, a legtöbb esetben elzüllenek! Most az érettségi vizsgálat ismétlésére utasított ifjak a legtöbb esetben más foglalkozással, vagy épen semmit tevéssel töltik az évet; legfeljebb az utolsó hónapokban gondolnak a tanulásra, s így természetes, hogy kellőleg el nem készülhetnek, s ezen évet is elvesztik; épen ezért az érettségi vizsgálatot ismételni akarókra nézve kötele­zővé kell tenni a 8-ik osztály ismétlését; ekkor az egész évben folytonos tanulással vannak elfoglalva, s e mellett az ismételt 8-ik osztály tananyaga nem veszi teljesen igénybe összes erejüket s így az érettségi vizsgálatra alaposan elkészülhetnek. Különben is más vizsgálatoknál is fordul elő teljesen hasonló rendszabály: az orvosi vizsgálatokon megbukott jelölt csak akkor ismételheti a vizsgálatot, ha igazolja, hogy az illető tárgygyal egy vagy két féléven át újólag foglalkozott. Nagy hiánya az érettségi vizsgálati utasításnak továbbá az, hogy a vizsgálati követelményeket nagy álta­lánosságban állapítja meg. A 21. §. ugyanis azt mondja ki, hogy a szóbeli vizsgálat az illető tárgyakból csak a tanterv anyagának főtanaiban való jártasság és az azok közötti összefüggés megértésének kipuhatolására terjed ki. Itt természetesen igen tág tere nyílik az illető szaktanárok különböző felfogásának arra nézve, hogy mit tartanak a »tananyag főtanai«-nak; mert az a felfogás, amit pedig a pótutasítás helyeselni látszik, hogy t. i. az érettségi vizsgálat anyagának a tanár által leendő megjelölése kerülendő, hanem a tananyag főtanainak kiválasztása tel­jesen a gyermek-ifjú felfogására bízandó; szerintem tart­hatatlan. Innen származik azután az a sok panasz, aminek épen e Lap hasábjain is kifejezést adott a mult évben egyik kartársam, hogy az érettségi vizsgálati kormány­képviselők az egyes tárgyakból túlságos követelményeket támasztanak. Én a magam tantárgyából, a fizikából, már évek óta azt az eljárást követem, hogy a 8 ik osztály vizsgálata után kijelölöm az ifjaknak a tankönyv azon részeit, ame­lyek a főtanokat tartalmazzák, tekintetbe véve a pótuta­sítás azon kivánatát is, hogy a fizikából, lehetőleg kerülve a mathematikai levezetéseket, a fizikai alapfogalmak és törvények ismeretét kell megkívánni. A legutóbbi érettségi vizsgálat alkalmával a kormányképviselő egyik növendé­kemtől azt kívánta, hogy mondja el a különféle távírók szerkezetét. A növendék véletlenül a jobbak közé tar­tozván, megtudott a kérdésre felelni, de én a záró érte­kezleten, utalva az utasítás 21. §-ára, megjegyeztem, hogy az egyes eszközök és készülékek szerkezetének ismerete nem tekinthető a tananyag oly főtanának, amelynek tudása az érettségi vizsgálaton megkövetelhető. A kormánykép­viselő teljesen igazat adott, de viszont utalt arra, hogy ők oly utasítást kaptak, hogy például a fizikából a gya­korlati alkalmazásra fektessék a fősúlyt. Ily ellentétes követelmények között eligazodni nem lehet. Épen azért, azt hiszem, hogy ezen csak úgy lehet segíteni, s az érettségi vizsgálatokat az összes középisko­lákban egyöntetűekké, s igy a mértéket is — legalább megközelítőleg — egyenlővé tenni: ha a szóbeli vizsgálat összes tárgyaiból összeállíttatnak azon kérdések, amelyek tudása az érettségi vizsgálaton megkövetelhető. Francia­országban még a tanári vizsgálaton föladható összes kér­dések is meg vannak állapítva, sőt nálunk is van legalább tájékoztató összeállítás a tanárvizsgálati utasításban, meny­nyivel könnyebben megtehető tehát ez az érettségi vizs­gálat tárgyaira nézve! Hiánya továbbá az érettségi vizsgalati utasításnak, hogy bizonyos kérdésekre nézve nem tartalmaz határo­zott szabályt, némely rendelkezése pedig kétféleképen is magyarázható. Azt hiszem, nem lesz helytelen ezeket sem fölemlíteni, már csak azért sem, hogy addig is, mig e tekintetben határozott utasítás nem lesz, az illetékes ténye­zők hozzászólhassanak e kérdésekhez. Tanintézetünknél az érettségi vizsgáló bizottságban több ízben fölmerült az a kérdés, hogy azon tárgyaknál, melyek csak az Írásbeli, vagy csak a szóbeli vizsgálat tárgyai (görög, német, történet, fizika) az Írásbeli illetőleg a szóbeli vizsgálat megállapított eredményétől eltérhet-e a végeredmény? vagyis más szóval figyelembe veendő-e ezen tárgyakból a végeredmény megállapításánál az Írás­beli, illetőleg szóbeli vizsgálat eredménye mellett az évi osztályzat is? Én azon állásponton voltam, hogy nem; de a bizottság többsége a kormányképviselővel együtt az ellenkezőt fogadta el, azzal indokolva eljárásukat, hogy bár az érettségi utasítás e tekintetben határozott szabályt nem tartalmaz, de mivel az utasításhoz mellékelt kimuta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom