Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-06-23 / 29. szám

kor megérkezés Debreczen felől, délután 7 óra 15 perc­kor megérkezés M.-Sziget felől, elszállásolás. Este fél 9 órakor találkozó a társas kör üvegtermében. Julius 3-án: Délelőtt 8 órakor állandó bizottsági ülés a városház tanács­termében. Ennek tárgyai: 1. A közgyűlés elé terjesztendő jelentések bemutatása. 2. Az Írásban benyújtott indítványok előleges átnézése. 3. Folyó ügyek. Délelőtt 9 órakor közgyűlés a városház dísztermében a következő programm szerint: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyző és pénztárnok jelentése. 3. Számadásvizsgáló bizottság jelentése. 4. Tanügyi szemle, Kulcsár Endrétől. 5. A nemzeti nevelésről, dr. Öreg János. 6. A szatmár-németii ev. ref. gimnázium tör­ténete 1880-tól, Bacskay Gergely. Délután 2 órakor köz­ebéd a nyári színkörben. Délután 5 órakor gyám- és nyugdíjintézeti közgyűlés, ennek tárgyai: 1. Pénztárnoki jelentés. 2. Számadásvizsgáló küldöttség jelentése. 3. A bizottság által beterjesztett ügyek tárgyalása. 4. Folyó ügyek, indítványok. Julius 4-én: Délelőtt 9 órakor a köz­gyűlés folytatása. Tárgyak: 1. A tisztikar lemondása, tisztújítás. 2. Országos ev. ref. tanáregyesület ügye, Elek Lajos. 3. A classica philologiai oktatás köréből, Dóczy Imre. 4. Az izomműködés kapcsolata szellemi életünkkel, dr. Hantz Jenő. 5. Folyó ügyek s indítványok tárgyalása. 6. Szavazatszedő bizottság jelentése. A közgyűlésen meg­jelenni szándékozó egyesületi tagok, küldöttek és vendégek szíveskedjenek bejelenteni eme szándékukat junius 20-ig Elek Lajos egyesületi jegyzőnél, (lakik Debr., Füvészkert­utca 1080. szám), hogy az elszállásolás ügyében idejében lehessen intézkedni. * A közpapok lapja hosszas sínlődés után kiszen­vedett; legalább egyelőre. A szerkesztő és kiadó, Péntek Ferenez társunk május 25-kén lapja helyett ezt az érte­sítést küldé olvasóinak; remélve azonban, hogy rövid időn, ez év szeptemberében feltámasztja lapját is. Illő elisme­réssel adózunk megszűnt laptársunknak, nagy dolgokat pengetett meg és nem sikertelenül, mert eszméiből a he­lyeseket az egész prot. közvélemény elfogadta s megváló sulásukért sikra szállt, de ugy véljük, hogy laptársunk ezzel elérvén célját, létjogosultsága megszűnt; aki az utóbbi időkből ismerte, magából a lap tartalmából meggyőződ­hetett, hogy igy van. Azért azt ajánljuk, a Ref. L. vezér­cikkének ismertetésére is utalva, hogy a szerkesztő és kiadó engedje csak aludni örökre az arra megértet és tol­lának erejét érvényesítse másutt. * Az ifjúsági egyesületek. A napi lapokban olvastunk az elmúlt napokban egy kis közleményt, mely egyfelől édes örömmel tölté el szívünket, de másfelől — megvalljuk — arcunkba kergette a vért, a szégyen pirját csalva elő azon. A vallás és közoktatási miniszter következő, az összes tanfelügyelőkhöz intézett rendelete volt ez: »Az országos erkölcsnemesítő egyesület az ifjú­sági egyesületekben oly eszközt ismervén fel, melylyel az iskolaköteles korból kinőtt ifjúság között az erkölcsiséget lehet ápolni és az ifjakat a cselekvésben és beszédben való tisztaságra lehet szoktatni, valamint az ismeretek tágítását lehet eszközölni, indíttatva érzem magamat a tanfelügyelőséget felhívni, hogy befolyásával és a tanítók és más ezen ügy iránt lelkesedő egyének közreműködésé­vel oda hatni szíveskedjék, miszerint tankerülete községei­ben ilyen ifjúsági egyesületek keletkezzenek. Az egyesületek szervezetére tájékoztatásul szolgáljon a nevezett egyesület által kiadott utasítás, melynek egy példányát idecsatolom. Ezen utasítás 26 és következő lapjain az ifjúsági egye­sületek alapszabályaira minta van közölve, mely azoknak létesítését igen könnyűvé teszi. Kelt Budapesten, 1892. évi június hó 4-kén. gr. Csáky s. k.« Ismételjük, öröm töl­tötte el szívünket, midőn e rendeletet olvastuk, mert általa az általunk oly sokszor sürgetett ifjúsági egyletek ügyét egy hatalmas lökéssel előbb vitetni látjuk, s hogy a minisz­ter úr ezt megtette, hálás köszönettel adózunk neki. De más oldalról mégis ugy éreztük, mintha pofon vertek volna nemcsak minket, de egész egyházunkat, midőn e rendeletet olvastuk; mintha egy óriási kérdőjel meredt volna szemünkbe: Mit csináltatok eddig? mintha a sorok közül egy szemrehányó, de határozott hang ezt mennydörögte volna felénk: Ezt nektek meg kellett volna csinálni már régen; de ti aludtatok, most már csak aludjatok tovább is, megcsi­nálja más veletek vagy nélkületek, mindegy, sőt ellenetek is! Nincs olyan külföldi prot. egyház, a legkisebb gyüleke­zeteket sem véve ki, melyben az ifjúság egyházi gondo­zását nem első rangú kötelességnek tekintenék, s nincs olyan nemzeti egyház, mely e tekintetben oly semmit­tevéssel nézné a rohanó idők folyását, mint mi. íme, a következmény. Maga a kormány, maga a társadalom jobb irányú eleme mondja ki, hogy az ifjúsági egyesületekre szükség van — erkölcsnemesítés céljából. Vakok voltunk s vagyunk-e, hogy ezt másnak kell felfedezni helyettünk? Aminek meg kellene már lenni minden gyülekezetben régtől fogva, azt ime meg akarják csinálni az egyház nélkül, vagy legfeljebb »közreműködésével«. Értsük meg az idők jeleit! Ifjúsági egyesületeket alapítani saját körükben első sorban az egyházak kötelessége, hogy az ifjúság ne a naturalista, hanem az igazi keresztyén er­kölcsiségben gyakoroltassék, s mint ifjú már egyháza kö­rében élő tevékenységet fejtsen ki. Szilassy Aladár úr tar­talmas felolvasása igen hathatós és meggyőző módon fejti fel azon előnyöket, melyek az egy vagy más alakú egyházi ifjúsági egyesületek által báromolnak az egy­házra, aki nem vak, látni fogja ezeket. Egy kérdést csak még: bevárjuk-e, mig a miniszter egyházi főható­ságaink utján hozzánk is megküldi rendeletét, s csak akkor, felsőbb parancsszóra fogjunk hozzá ímmel-ámmal a nélkülünk s kívülünk alakuló ilynemű egyesületek tá­mogatásához, vagy felhasználva a kedvező szeleket, a kí -vülről is jövő támogatást, bevonjuk az ifjúsági egyleteket az egyház körébe? Amaz könnyebb, de dicstelen munka, emez fáradságosabb, de mind magunkra, mind egyhá­zunkra nézve üdvösebb. * Prot. üldözés Oroszországban. Az orosz kor­mány egy legújabb rendelete felette szomorú helyzetbe hozza oroszországi testvéreink iskoláit. A rendelet szerint ezek az egyházilag alapított s a hívek filléreiből fentar­tott iskolák a kaukázusi vidék egész területén teljesen a közoktatásügyi miniszter ellenőrzése és befolyása alá kerülnek, úgy, hogy eddig élvezett kicsiny önállóságukat is elveszítik. Prot. testvéreink erélyesen tiltakoznak e megrendszabályozás ellen. * Záró-ünnepély. Budapesti theol. akadémiánk nö­vendékei e hó 17-kén és 18-kán megadván nyilvános záróvizsgálataikat, 18-án d u. 6 órakor megtartatott az évet bezáró ünnepély, melynek kimagasló pontjai voltak a szónoklati verseny, továbbá az ösztöndíjak kiosztása, az önképzőköri jelentés felolvasása, melvlyel kapcsolatban a pályanyertes müvek jutalmazása történt meg. Végül főtisz­teletü püspök úr búcsúzott el lelkes szavakban az ifjú­ságtól, nt. Petri Elek igazgató úr pedig megköszönte püspök úrnak a theol. iránt mutatott kiváló érdeklődését. Az ünne­pélyről jövő számunkban részletes tudósítást közlendünk. * Gyászrovat. Uzoni id. Zayzon Ferenez, székely­udvarhelyi ev. ref. lelkész, f. hó 17-kén életének 72-ik, házasságának 31-ik s az egyház szolgálatának 47-ik évé­ben hosszas súlyos szenvedés után jobb létre szenderült. Az agg lelkész előbb Kovásznán, Kézdi-Vásárhelytt, Székely-Keresztúron, majd 1855 óta Sz.-Udvarhelyen szolgált mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom