Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-06-23 / 29. szám

mutatnák a közös célt, irányoznák az öntudatos törekvést; a közgyűlések felolvasásai, egy értékes folyóirat mennyire élesztenék és táplálnák a tanulmányozást, fokoznák az irodalmi foglalkozást! De hisz ezek tudott dolgok, fejte­getésük a minő fölösleges, annyira igazolják, hogy egy országos ev. ref. erős tanári egyesület, ha élni és nem tengődni, tespedni akarunk, ma már mulaszthatatlan szük­ségünk. Hosszadalmassá lettem, pedig érzem, még a létesítés módozatainak megbeszélésével kellene kikerekítenem mon­dókámat. De kezeink között a tiszántúliak lelkes buzdítása. Legyen meg előbb a határozott készség az egyesülésre, álljon be az egyesülés ténye: talán elmondom nézeteimet. Most csak annyit: Gondoljuk meg férfiasan a dolgot, és vagy egyesül­jünk szilárd elhatározással, vagy várjunk, ha ugyan még lehet, boldogabb időre! Futó Mihály. TÁRCZA. A budai református templom tervrajza. A budai ref. templom építésére kiírt pályázat ered­ményéről egyik mult számunkban megemlékeztünk, hogy várakozás felett kitűnőnek mondható. Mint annak idején említettük, három pályázótól négy pályamunka érkezett be, melyeknek elbírálására a pesti egyháztanács a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletet kérte fel. Ez pályabirákul Czigler Győző, Schulek Frigyes és Kis István építész-tanár urakat jelölte ki, kik is ebbeli fela­datuknak mély szakértelemmel párosult buzgalommal feleltek meg, melynek elismeréséül a nevezett egyháztanács 800 frttal, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapító tagjai közé lépett, a biráló uraknak pedig jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Lapunk tere nem engedi meg, hogy mind a négy pályaműről megemlékezzünk; az első (800 frtos) jutalmat* nyert tervet azonban, melyet a biráló bizottság »magára vett erkölcsi felelősségének és hivatásszerű kötelességének tudatában, igazságos és hazafias ügyszeretetének egész hevével a kiépítésre a legmelegebben ajánl, mert e pályamű oly alaptypust állít elénk, mely a református vallási gyakorlatnak leghelyesebb architektúrában ad kifejezést, és mely alaptypus ugy hazánkban, valamint a külföldön is számos követésre fogna találni, s mely által a pesti ref. egyház saját magának méltó templomot, a fővárosnak pedig a külföld előtt is elismerést arató kiváló építő­művészeti alkotást fogna nyújtanimár csak e rendkí­vüli kiemeltetésénél fogva is szükségesnek tartjuk kissé részletesebben is bemutatni. E pályatervben a templom alapalakja gyanánt a szabályos ötszög szerepel, oly módon, hogy a bevezető főhajó diadalíve az ötszög mellső oldalát képezi, szem­közt pedig az ötszögü építmény egyik pillére áll; mind­egyik ötszög-oldalhoz egy-egy tizszögü fülke csatlakozik. Ezen szerfölött elmés és nagy részben eredeti elren­dezés a református istentisztelet szempontjából véve, vala­mennyi pályaterv alapmegoldása között kétségtelenül a legcélszerűbb. Az Ur asztala az ötszög középpontjába, a szószék pedig a bevezető főhajó középtengelyébe, tehát az egész templom főtengelyébe, a szemközti pillérre esik. Ennélfogva a hivők a szószéket mind az öt oldalról egy­aránt látják, és az Ur asztalához, mely körül egyaránt csoportosulnak az ülőhelyek, a legrövidebb úton járulhat­nak. Emporák nincsenek, igy tehát egyedül az orgona karzat alá jut az ülőhelyeknek aránytalanul csekély száma. Az alapelrendezés lényege tehát az, hogy a belső templomtérnek, az ott végbemenő liturgiái mozzanatok szerint igazodó kifejtése egyúttal az építménynek művi, szerkezeti szempontból eszközölt kifejtésével egyezik meg teljesen. Vagyis az építészeti koncepció következetes logi­kával és a valóság keresetlen eszközeivel juttatja kife­jezésre az építmény belső lényegét és rendeltetését. A közlekedést ugy a Duna felé néző főbejárat, a melytől jobbra a harangtorony áll, valamint a tizszögü fülkék közé helyzett, a város felé fekvő előcsarnokok köz­vetítik; ez által a hivők a templomba való be- és kijá­rásnál a legrövidebb utat választhatják, és kivonuláskor, a kijáratok célszerű csoportosítása folytán, mintegy ön­maguktól szétoszolnak. A térhatás szép és kedvező, a belépő szemeinek látósugarai egyszerre, egy tekintettel felölelhetik az összes látnivalót. A térviszonyok s a nyílások arányai kedvezőek s e mellett a templom egész belseje átlátszó, de mind a mellett festői áttekintést nyújt. A tizszögü keresztboltozat süvegei némileg öblösek, a boltfelület egységessége helyett a mély gerezdek cso­portja dominál. Kevésbbé öblös boltsüvegek finomabb ár­nyékhatást, a boltozatnak pedig felületi könnyedséget nyújtanának ; tagadhatatlan azonban az, hogy az acusticai szempontból a mennyezeti boltozat szakgatottsága sokkal előnyösebb, mint a boltfelület általános simasága. Az ablakok célszerű elrendezése folytán a templom belsejének egyes részei a nap bármely időszakában kellő intenzív világítást, egymás között gazdag tércsoportosulást és festői szinváltozatokat fognak mutatni, és pedig úgy az ötszögü alépítményben, valamint a tizszögü kupolá­ban is, melyben szintén vannak minden 2-ik tízszögoldalon ablakok alkalmazva. A szerkezetek organikusan vannak az alaki meg­oldással egybeforrva és föltétlenül megbízható stabilitást nyújtanak az építménynek. A külső architektúra a belső szép térhatáshoz mél­tóan festőiieg szép csoportokban oldja meg az egyes fülkéknek a nagy ötszögü törzsépítményhez való szerves csatlakozását. Tapintatos egyszerűséggel van az ötszögből a tízszögbe való külső átmenet megoldva, miáltal a fülkék tizszögü apsis záródásai annál plasztikusabban lépnek előtérbe. A homlokzatnak főcsoportosítása, hogy t. i. a keletre néző homlokzattól a torony jobbra vagyis észak felé esik, igen kedvező, mert igy — figyelembe véve a napjáratot — az egész templom a nap bármely időszakában kedvező világításban fog megjelenni. Összefoglalva ezen pályaműnek lényegtelen hiányai mellett túlsúlyban levő általános előnyeit, önálló és beható alapos tanulmányt eláruló eredetiségét, örömmel konstatálja a biráló bizottság, hogy e műben egy absolut nagybecsű építészeti koncepció fekszik előtte, mely a többi pályamű­vek között nemcsak a legkiválóbb erkölcsi elismerésre méltó, hanem méltó arra is, hogy építőművészetünknek megvalósuló alkotása legyen. S ha ezekhez hozzáveszszük azt is, hogy e pálya­terv a tervező programm azon föltételeinek, hogy a temp­lom környezete a helyi viszonyokhoz képest egy terve­zendő fensik által rendeztessék, hogy a beépített terület 218 n0 = 784"05 m2 -nél nagyobb ne legyen; hogy a temp­lomban 600 ülőhely osztassék be; hogy a fűtőberendezés a tervbe és költségvetésbe fölvétessék; hogy a költség­vetés a bútorozás költségeivel együtt a 100,000 frtot meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom