Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-06-23 / 29. szám

helyet. A legtöbb egyesület szárnyai alá veszi a kisebb gyermekeket a vasárnapi iskolák által, amit a mi derék hittanhallgatóink egylet nélkül is már jó ideje megtettek, hivatkozhatom rájuk, hogy megbánták-e s hogy nem volna-e ennél még sokszor annyi munkásnak is helye ? Az egyesületeknek vannak bizottságai a különböző társas összejövetelek, kirándulások rendezésére; vannak, melyeknek különleges léladata egy-egy oly alsóbb osztály evangelizációja, melyben sok a fiatal ember, s ilyen különösen a katonaság, a genfi és nizzai egylet még a bérkocsisokra is gondot fordít. Felesleges volna indokolnom az érdeklődést, mely ez egyesületek irányában az egyesek, különösen a szülék, a társadalom, az egyház s állam részéről nyilvánul; hisz a cél mindannyira első rendű fontossággal bir: az ifjak nemesítése, mentése, a jövő biztosítása, mely méltán számíthat támogatásra a jók részéről. Csak adatként említem fel, hogy a hol idáig a keresztyén ifjúsági egyletek küldöttei közgyűlést tartottak, mert három évenként szoktak ilyeneket más-más nagy városban tartani, mindenütt elismerést és buzdítást nyertek nemcsak az egyház és társadalom, de az államfők részéről is; igy Vilmos elhunyt német császár, a svéd király, az amerikai köztársaság elnöke a legnagyobb előzékenységgel s rokonszenvvel fogadták a tisztelgő küldöttségeket, s buzdították kitartásra az áldásos téren. De bizonyára érdekes és sokat mondó adat a keresztyén ifjúsági egyletek fejlődéséből az, hogy Amerikában, hol vagy 1200 ily egyesület van, jobbára saját házában, sok helyt palotájában, leghatalmasabb pártfogóik közé tartoznak a vasúti társulatok. Senki sem fogja feltenni, hogy a praktikus újvilág e nagy vállalatai is pusztán az ifjak javának előmozdításáért hozzák meg a tetemes áldozatokat, sőt hogy csak ezért kivánják meg, hogy fiatal hivatalnokaik ily egyletek kötelékébe tartozzanak, s e végből sok helytt helyiséget, a titkároknak ingyenjegyet adnak stb. Nem ez az oka a támogatásnak és előszeretetnek, hanem az a számokkal igazolt tény, amely ez egyletekkel eleinte ellenséges állásra helyezkedett sok embert barátaivá tett, hogy a mióta ez ifjúsági egyletek e vállalatok hivatalnokai körében működnek : egy jobb, lelkiismeretesebb, pontosabb hivatalnoki kart láttak felnőni, melynek következményeként a vasúti balesetekből felmerült s a társulatok bevételeit csökkentő anyagi károk összege a felére szállott alá; amit e vállatok az egyesületek támogatására fordítanak : így térül meg sokszorosan pénzben is. Akarják-e Önök, tisztelt fiatal barátaim, az Urat, a hazát s embertársaikat ily munkával, saját kortársaik java által szolgálni, mely azonban első sorban azoknak esik javára, akik abban részt vesznek. Nemcsak vallásos érzelmeikre, hazafiságukra hivatkozom; első rendű hazafias érdek : magyar ifjúságiink emelése, nemesítése; hazafias érdek e sok nemzetiségű államban a vezérszerepre hívatott magyar fajnak minél kitűnőbb, becsesebb tulajdonait kifejteni, hogy mint eddig, ezentúl is előljárhasson nemcsak a történelem s jog, de kiváló tulajdonai alapján. Hadd induljon ki a keresztyén szeretet e tevékenysége az ország szivéből, nemcsak példaadás okáért, de azért is, mert sürgősebb szükség bizonyára sehol sincs arra, hogy ifjainkat összeszedjük! És hadd érje e dicsőség e mi prot. egyházunkat, e mi intézetünk *) falait, hogy innen indult meg e mozgalom az ifjak érdekében, az ifjak kebeléből az Ur Krisztus zászlaja alatt! Ne féljenek a nehézségektől, ezt hittel, szeretettel le kell győzni; ne féljenek pártolás hiányától, az érdek oly nagy, hogy az elől sem a társadalom, mely ifjuságunk nehéz helyzetét érzi; sem az egyház, melyet a közöny élet fölt ét eleiben fenyeget; sem a haza, mely a jövendő nemzedék nemesítésén fáradozók munkáját csak rokonszenvvel kisérheti, nem fogja Önöktől pártolását megvonni, de bizzanak mindenekfelett Isten pártfogásában, aki a jó s szent ügy pártolására az emberek szivét hajtja! És ha majd az Ö segítségével és az önök hü munkájával meghonosodik, gyökeret ver, elterjed ez intézmény, más városainkban, más helyeken, talán Kelet félé határainkon tűi is : elismerés, hála és kegyelet lesz osztályrésze azoknak, akik a kezdet nehézségeitől vissza nem ijedve, Istenbe vetett bizalommal bátran fogtak a munkához; elismerés, hála és kegyelet a társadalom, az egyház, a haza részéről. Adj a az Ur, hogy Önök eszközök legyenek az isteni Gondviselés kezében arra, hogy kedves, sokat szenvedett, de mégis gazdagon megáldott hazánknak minél több oly fia legyen, kiről el lehessen mondani, kiről — mint Dánielről — ellenségei is kénytelenek legyenek elmondani: »igaz vala«. Az Urnák lelke vezesse és segítse Önöket e munkában. ISKOLAÜGY. Az országos ev. reform, tanáregyesület. (Folytatás és vége.) A központi választmány annyi hiu kísérlet után is, megbízatásához híven, még mindig az evangéliom erős hitével ragaszkodik az országos tanáregyesület gondolatához annyira, hogy az 1883/4-ik tanév folyamán nyolc ülésében foglalkozik a kérdéssel. Ezalatt egy sok sikerrel biztató esemény jő közbe. A dunamelléki tiszttársak csaknem egyidejűleg a kis-ujszállási gyűléssel annak érdekében indítottak mozgalmat, hogy az 1867 óta fennálló »Dunamelléki ref. tanári gyámegyesület«-et ref. tanáregyesületté alakítsák át. A központi választmány a dunamelléki gyámegyesület akkori elnökét: Ádám Gerzsont, azonnal testvéri nyilatkozatra kéri föl, hogy t. i. a dunamelléki gyámegyesület pártolja-e az országos egyesület eszméjét, még ha esetleg egyes fő- és középiskolák aftól magukat távol tartanák, és hajlandó volna-e annak létesítésében a tiszántúlival eljárni ? És ha igen : az érintkezésre kér véleményt és módozatot. Végül az iránt tesz kérdést: honnan vélné a dunamelléki egyesület a szakfolyóirat költségeit fedezhetőnek? *) E felolvasás a budapesti theol. akadémia nagy termében tartatott.