Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-06-16 / 28. szám

is fel kívánja itt vétetni, Haendl V. a fentebbi dr. Győryféle szöveget védi. A szavazásnál az a) pont a fenti szövegezésben fogadtatott el. A b) pont ugyancsak Győry E. módosítványával igy fogadtatott el: »egyházi vétséget követ el, a ki tettel vagy mulasztással az á. h. ev. egyház jogait és szabadságait veszélyezteti«; a c), d) pont változatlan, az e) pont dr. Györy E. szerint így hangzanék: »aki az egyházban való állását vagy tisztségét a magyar király, a magyar haza és a magyar nemzet elleni izgatásra használja« (egyházi vétséget követ el); dr. Györy E. ezen módosítványát hosszasabban okolja meg. Sok jót kapunk a hazától, szabadságot stb., azért gondoskodnunk kell arról, hogy a magyar haza ellen az egyház leple alatt senki se izgathasson, de arról is, hogy ne tolassék mindig az egyház előtérbe, mikor politikai vétségeket kell megtorolni. Erre megindul e pont felett a vita, melynek végeztével dr. Györy E. módosítványa elfogadtatott. — Az f), g), h\ i) pontok változatlan, a k) pont, mely az i) pont elébe jön, azon dr. Györy E-féle módosítással fogadtatott el, hogy az egyház valláserkölcsi, közművelődési és rendtartási intézkedéseinek megsértése is egyházi vétségnek kvalifikáltatott. Az V) pont dr. Győry indítványára töröltetett. A 4. §. Az egyházi büntetésekről, azon styláris módosítással, hogy »pénzbírság« helyett »pénzbüntetés« tétetett — elfogadtatott. A délutáni ülésen mint vendég, Kiss Áron ev. ref. püspök is jelen volt, Péchy T. elnök szívélyesen üdvözli őt s a zsinat tagjai megéljenzik. Következik a törvénykezési javaslat 5-ik §-a, melyet Mudrony Pál kihagyatni kér; Mudronyhoz Kmetty J. csatlakozik. Dr. Györy E. ezen §-hoz a következő módosítványt ajánlja: »Ha valamely vétség nemcsak az egyházi, de az állami törvényekbe is ütközik, az egyházi bíróságok jogosítva vannak a 3-ik §-ban felsorolt ügyekben, tekintet nélkül az állami bíróságok eljárására s annak eredményére — eljárni.« stb. Ritter K. elfogadja, Krcsméry M. el nem fogadja a módosítványt, sőt a §-t sem általában. Elvtársai nevében beszél. »0da törekszünk — úgy mond — hogy a királynak hü alattvalói, szeretett magyar hazánknak igaz fiai legyünk, őseink is védték a hazát török, tatár ellen, mi is vérünket, vagyonunkat áldozzuk a hazáért, azt szivünkből szeretjük, baja a mi bajunk, szerencséje a mi szerencsénk. Ezért csak azt kérjük, hagyjanak bennünket békében élni e hazában.« Mudrony P. indítványát pártolja. Madár M. elfogadja a §-t, Kmetty J. szavaira felel. Már-már pánszláv heccet provokál a vita s azért felszólal az elnök és tárgyilagosságot kér. Fabinyi Ferencz alaposan cáfolja a §. ellenzőit, Nóvák S. * Kötelességünk a haza anyagi és szellemi felvirágzásán munkálkodni*, Dohnányi S. módosítványt nyújt be, Kund S. védi a §-t, b. Prónay D. illusztrálja a §. voltaképeni értelmét, Rohonyi Gy. egyházi bíróságaink autonómiáját védi, midőn a §-t elfogadja, Fabinyi Theophil Dohnányi módosítványát bírálja, előadó védi a szöveget. A szavazásnál elfogadtatott dr. Györy E. módosítványa. A 6. §. Fabinyi Theophil szabatosabb szövegezésében fogadtatott el. (A hatóságok elnökségei az alantas tisztviselőket rendre utasíthatják, meginthetik s engedetlenség esetén 50 frtnyi pénzbüntetéssel is sújthatják.) A 7. §. b. Prónay D. pótlásával, Csipkay K. uj pontfelvételét kivánó szavaira taxatíve sorolja fel kilenc pontban, mely, a közigazgatás terén felmerülő vitás kérdések tartoznak az egyházi törvénykezési eljárás alá. Fogalmazása dr. Markó S. előadóra bizatik. A május 25-iki ülésen dr. Markó S. előadó bemutatja a 7. §. uj szövegét. Ez Kramár B. ellenészrevételei dacára elfogadtatik. A 8. §. az egyházi vétség büntethetőségéről észrevétel nélkül, a 9. §. a keresetek megindításáról dr. Markó S. styláris módosításával (a 7. §. helyett a 7. §. a), b), c), d), g) pontjai) fogadtatott el. A 7. §. e) és f) pontjára nézve pedig kimondatott, hogy sérelmes választás ellen a szavazástól számított 15 nap alatt lehet felebbezni és elévülésnek •— nincs helye. A 10. §. észrevétel nélkül elfogadtatván (az elévülésről szól), következett a II. Rész. A bíróságokról. I. Fejezet. Bírósági szervezet. A bírósági szervezet felett általános elvi vita fejlődött ki. Rohonyi Gy. nem találja helyesnek, hogy a törvényszékek elnökei legyenek t. i. az esperes, püspök és egyházi s ker. felügyelők. Azt kívánja, hogy a törvényszékek elnöke és alelnöke külön választassék, még pedig a világiak sorából. Fabinyi Th. pártolja ezen indítványt, de ezen kivül még azt is indítványozza, hogy a törvényszékek tagjai 6 évenként választassanak, de ugy, hogy a birák fele része 3 évenként kilépjen s helyök uj választás utján töltessenek be. Hörk J. a tanárok és tanítók sorából több tagot kíván a törvényszékekbe, Zelenka P. leszáll az elnöki székből és tárgyal, a §-okat védi, Kramár B. és Barcza Gy. elfogadja a szöveget, Kalmár S. Rohonyi indítványát pártolja, Sztehló K. Fabinyi és Rohonyi módosítványait ajánlja, Laukó K. módosítványt nyújt be, az előadó hosszabb beszédben alaposan védi meg a szöveget. Erre a szavazásnál a szöveg azon Fabinyi-féle módosítással fogadtatott el, hogy a birák fele része 3 évenként kilép. Az ezen fejezethez tartozó §-ok azután változtatás nélkül fogadtattak, dacára annak, hogy a 14. §-nál b. Prónay D. az egyetemes törvényszék elnökét külön kívánta megválasztatni. A II. Fejezet. Az egyházi törvényszékek hatásköre és illetőségéről szóló §-ok elfogadtatván, dr. Markó S. a széksértés büntetését megszabó uj §-t ajánlott. Elfogadtatott. A III. Rész. Eljárás egyházvétségi ügyekben 1. Fejezet. Panasz és vizsgálat. Az idetartozó §-ok közül a 29., 30., 31., 32., 33., 34. és 35. szó nélkül elfogadtatván, a 36-ik §. után Fabinyi Th. indítványára előadó a 37. §. elé uj §-t fogalmazott, melyben az egyházkerületi elnökségnek az egyházhatósági tisztviselők elleni eljárási joga van kimondva; a 37., 38. változatlan elfogadtatván, a 39. §-nál Sztehló K. indítványára kimondatott, hogy ha a tanuk nem akarnak a bíróság előtt megjelenni, a polgári hatóság utján kényszerítendők. A 40-ik §. észrevétel nélkül elfogadtatván, a 41-ik §-nál elfogadtatott Sztehló Kornélnak azon módosítványa, mely szerint a vizsgálat mellőzhető, ha a tény már kellően kiderítve van. A 42. §-nál Fabinyi Th. azon pótlása »ha a bíróság elnökei az eljárásra nézve nem egyeznek, az illetékes törvényszék intézkedik«, elfogadtatott. A 43., 44., 45. §. szó nélkül elfogadtatván, következett a II. Fejezet. Tárgyalás és Ítélet. E fejezet §-ai változatlanul fogadtattak el. III. Fejezet. A felfüggesztésről. Ezen fejezet §-ai közül a 60., 62., 63., 64., 65. észrevétel nélkül, a 61-ik §. pedig dr. Markó S. és Rohonyi Gy. azon pótlásával fogadtatott el, hogy »az egyházkerületi elnökség felfüggesztheti az egyházmegyei és egyházközségi tisztviselőket* (Markó), »ha az egyházi tisztviselő büntető eljárás folytán vád alá helyeztetett.« (Rohonyi.) A délutáni ülésben tárgyalásra került a IV. Rész. Eljárás az egyházi közigazgatás terén felmerült s a 7. §-ban meghatározott ügyekben. I. Fejezet. Bevezető eljárás. A 66. §. styláris módosítással (a 7. §. a), b), c), d), e) helyett a >7. §. összes pontjai*), a 67. §. azon pótlással