Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-06-09 / 27. szám

23. Testgyakorlat. Szabad gyakorlatok. Test és tagmozgatások. Menetek. Futás, ugrás. Játékok. Rendgyakorlatok, Pár egyszerűbb és könnyebb szergyakorlat (de nem komédia). A görög pentathon. Katonai gyakorlatok. Jegyzet. Az angol, francia és görög nyelv fakultatív lenne, de egyet ezek közül okvetlenül kellene a tanulónak tanulnia. Az órák beosztása pedig olyan volna, hogy kettőt is tanulhatna egyszerre ezek közül. Ezáltal ugyan heti óráinak száma négygyei szaporodnék; de még sem panaszkodhatnék túlterheltetésről, mert hiszen «volenti non fit injuria,* és felmentenék a magánúton való tanulástól. III. Elvek. 1. Minél kisebb az osztály, annál több olyan tantárgy, melynél a közvetlen intentió a fő (és a kéz ügyessége) 2. Addig más nyelvet ne, mig egyet nem bir. 3. Az angolt, a franciát a latin után, (mert sokat segíti). 4. A német s a többi nyelvet főleg olvastatás, elem zés és könyvnélkülizés által. 5. Felsőbb osztályok nyelvi tárgyai főleg irodalomban, 6. A tárgyak egymást késítsék elő. (Rajz a physikát, mértant stb.) 7. Természetrajz állattannál kezdve, növénytan s azután ásványtan, úgy menni át a vegytannal a physikára. 8. Mathesis alsóbb osztályban algebrai, felsőbben mértani, (mert rajzoló geom. 4-ig van). 9. A mennyire lehet, a tantárgyakat vegyíteni; a gondolkozást igénytől cserélni a szóratoztatóval. 10. Menet: szemléltetés, leirás, elbeszélés, rendezés, elmélkedés. 11. Ügyességet és tudományt kifejleszteni. 12. Az óraszám legyen lehetőleg kicsiny. IV. Az egys. középiskola órarendjét lásd előbbi lapon. V. Tanári kar. Tanárok száma. Tárgyak beosztása köztök. Kell egy igazgató 6 órával és 15 tanár. vallástanár 18 órával 18 tornatanár 18 » 18 magyar-bölcsészettanár . . . 14 magyar 4 bölcsészet . 18 magyar-angol » . s . 4 magyar 12 angol ... 16 magyar-görög » ... 4 » 12 görög . . .16 magyar-francia » ... 4 » 12 francia . . 16 magyar-latin tanár (2 irás óra) 8 » 8 latin ... 18 latin nyelvtanár (2 óra olvasás) 16 latin — ... 18 történet-földrajz 14 tört. 6 földrajz . . 20 földrajz-történet (4 óra polg. jog) 9 földrajz 7 tört. ... 20 termrjz tan. (2 ó.antrp.2egészgt.) 15 termrjz — ... 19 természettan-számtan .... 10 termttan 8 számtan . . 18 számtan tanár 17 számtan — ... 17 rajztanár 8 rajz. geom. 12 szab. kéz. r. 20 német nyelvtanár (2 ének) . . 16 német — ... 18 igazg. (szépírás) vagy más tárgy — 6 Összesen: 252 (+24) — 276 A nyelvek és mathesis tanárai mennél több munkát (dolgozatot) kell javítaniok, annál kevesebb órát kötelesek ellátni. Ahol semmi javítani való dolgozat nincs, ott az óraszám legnagyobb lehet. 1. Jegyzet. E tanterv részben az óraszámnak az alsóbb osztályokban való leszállításával, (négygyei kevesebb az óraszám a réginél), részben az elméletieknek is igyekszik elejét venni, s különösen az alsóbb osztályokban, a hol a kézi ügyesség fejlesztése, s a lélek ismeretekkel való gazdagítása a fő, helyes arányba helyeztetett. 2. Jegyzet. Ez a tanterv a magyar nyelvnek és irodalomnak, a haza ismertetésének (földrajz) s a hazai történet és közéletnek (polgári jogok és kötelességek) és végül a hazai állatok, növények és ásványoknak kellő megismertetésére is elegendő alkalmat nyújtván, méltán mondható a nemzeti középiskola tantervének is. Az »Eötvös-alap« új alapítványai. Az »Eötvös-alap országos tanító-egyesület* 1890 ben tudvalevőleg uj alakuláson ment keresztül. Részint a folytonos hódítás, melyet az »Eötvös-alap*, korunk tanítóságának ezen egyik legfőbb s legmaradandóbb alkotása napról napra tesz, részint a gyűjtés és kezelés tapasztalatai, valamint az alap jövő érdekei kívánatossá tették az alapszabályok oly lényeges módosítását, mely által az egyesület céljai körét ugy a tanítóság, mint a tanügy barátok között évről évre tágasabb területre lehessen kitolni. Az újjáalakulás óta lefolyt, viszonylag kevés idő alatt már is bőségesen vannak örvendetes tényeink arra nézve, hogy az uj szabályzat biztos záloga az egyesület életműködése nagyobb méretű kifejlődésének. A művelt társadalom minden osztályához hozzánk sorakozott alapító és pártoló, valamint az egyesület által — ügyünk körül szerzett érdemeik elismerésül — választott tiszteletbeli tagok jóakarata, sőt lelkesedése az »Eötvös-alap* céljai iránt, napról-napra biztatóbbá, kecsegtetőbbé leszi a reményt, hogy az »Eötvös-alap* rövid idő alatt hatványozott mértékben tud megfelelni magasztos feladatának. De épen az az örvendetes tény, hogy a tanügyi körön kivül álló egyének is mindegyre melegebben érdeklődnek ezen intézményünk iránt, nekünk tanítóságnak, kétszeresen kötelességünkké teszi az »Eötvös-alap «-ban magunk elé tűzött humánus cél egy szívvel-lélekkel való támogatását; mert a társadalom figyelmének csökkenését, nemes érdeklődésének lohadását semmi sem idézhetné fel jobban, mint, ha látnák, hogy mi magunk kevés ügyet vetünk saját érdekeinkre. Az uj alapszabályok oly tágas keretet állítottak fel a tanítóság buzgalmának, hogy abban mindenki feltalálhatja a legszebb s legmegfelelőbb teret tevékenységére. Az > Eötvös-alap« érdekeinek előmozdítása körül a legfontosabb kötelesség vár — az új alapszabályok által megadott keretben — a népoktatási intézetek testületeire és az egyesületekre. A 2. §. szerint az egyesület rendes tagjai sorába léphetnek a kisdedóvóintézetek, gyermekkertek, árvaházak, elemi- és polgári-, alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolák, kisdedovó- és tanképző-intézetek tantestületei, továbbá a tanítóegyesületek, ha az alaphoz 100 frtnyi alapítványnyal járulnak. Még az sem szükséges, hogy ezt az összeget előlegesen befizessék. Elegendő az alapító oklevél kiállítása s évenként az alapítvány 5 frtnyi kamatának befizetése. Maga az alapítványösszeg 25 frtnyi évi részletekben is fizethető (17. §.), mely oly könnyűvé teszi az alapítást, hogy a legkevesebb tagu testületek és egyesületek is nehézség nélkül összegyűjthetik havi néhány krajcáros adományokkal. Az uj alapító testületek és egyesületek oly szép és fontos jogokhoz jutnak, melyek nagyon megérdemlik az aránylag csekély áldozatot. Mindenek előtt jogot nyernek egy-egy — tanácskozási és szavati joggal biró — képviselőt küldeni az »Eötvösalap* jótéteményeit kiosztó országos nagybiztottság gyűléseire. (18. §.) Joguk lesz saját körükben gyűjtő- és kezelőbizottsággá alakulniok, s az általuk gyűjtendő összeg egy