Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-06-09 / 27. szám
és nem láttam tisztán, melyik irány az igazi; súlyos betegségben feküdtem s hallottam magam felett az orvos feladó Ítéletét; fellábbadozva évekre kivertek tanulmányaimból e betegség következményei s több esély volt a mellett, hogy testi vagy lelki, vagy mindkét fogyatkozást hagy hátra, mint a teljes felépülés mellett; voltak válságos nehézségeim pályámon s pályám ismételt változásai alkalmából; voltak idők, midőn összeütközésbe látszott jönni jogosult önbecsérzetem a ker. szeretettel, mely >mindeneket elfedez, mindeneket eltűr és soha el nem fogy«; (I. kor. 13, 7. 8.) midőn meg kellett tagadnom minden büszkeségemet, hogy más szent kötelességeket meg ne sértsek, a midőn hullámzásban volt bennem minden érzés : egy soha, de soha meg nem ingott, az a törhetlen bizalom, melyet hamvaiban is tisztelt kedves jó anyámnál egész gyermekkoromban láttam, aki sok kis gyermekkel és sok nagy bajjal ifjan maradt özvegyül, mondom, e törhetlen bizalom Isten jóságában és segítségében soha meg nem ingott; mikor legnagyobb veszélyben-bajban voltam, ugy éreztem magam, mint az, akinek utja mélységek közt vezet, de nem szédül; nehézségeimben soha nem határoztam, míg a viszonyokat egybe nem vetettem Isten akaratával: és Isten mindig megsegített, sőt ennél sokkal többet tett, lemondásomért, magamnak az ő eltérő akarata miatti megtagadásáért, soha sem maradt el áldása, s a legnagyobb fájdalmak, csapások, akkor lettek jövőben megelégedésemnek, békémnek, boldogságomnak leggazdagabb forrásai! Azt kívánom tisztelt ifjú barátaim, hogy ha majd önök a férfikor derekán — mint én most — visszatekintenek lefolyt életökre, arról tehessenek tanúságot, a miről én ma önök előtt hálától megindult szívvel teszek: hogy az emberi élet legnagyobb kincse az Istenben való hit és megnyugvás, és hogy az Isten az embernek gyarló, de őszinte hűségét irányában, a maga isteni hűségének nagy gazdagságával viszonozza. ISKOLAÜGY. Az egységes középiskola. Szerény terv. Irta: Egy tanár. (Folytatás.) II. A tantárgyak terjedelme, anyaga. Elmondottam, miért jogosultak és mely tárgyak jogosultak a középiskolában. Nem azért mondottam el, mintha ezek szükségére nézve még nézeteltérés volna a középiskola barátjainak körében. Nem; hanem azért, hogy jelezzem, hogy mi azoknak feladata. Nehogy a nyelveknél a hic, haec, hoc és a der, die, dass-ra s hasonlókra a számtannál a cifra magasabb deductiókra, a tornánál, talán helyesebben testgyakorlásnál az erőművészek »virtusaira« helyezzék a súlyt azok, akik félreértik feladatukat stb. Most e tárgyak főbb ismeretköreit, anyagát akarom jelezni egyes szavakkal, ezzel egyúttal az egymásutánt is sejtetni akarván. 1. A vallás. Határozzák meg a különböző felekezetek. Én a magam részéről erkölcsi elbeszélésekről bibliai történetekre, onnan a biblia ismertetésére, s onnan az egyháztörténetre s ugy a hit- és erkölcstanra térnék át. 2. Az olvasás. Gépies, logikai s aesthetikai olvasás legyen fokozatosan egymásután. 3. írás. Ütem, diktandó, szépírás. 4. Ének. Egyhangú s majd 4 hangú legyen. 5. Magyar nyelv. Olvasás kapcsán alany, állítmány. Nyelvtan. Szókötéstan (mondattan), elbeszélések, leírások, fogalmazványok, szép próza, költemények, lyra, epos, szónoklat, dráma, tanköltészet, irodalomtörténet. Válogatott darabok betanulása főleg a középfokon, a nyelvérzék finomítása céljából. 6. Latin. A nyelvtan különösen példákon. Rövid szakaszok betanulásával. Hasonlóan a szókötéstan. Phaedrus meséi. Caesar. Vergilius. Ovidius. Cicero beszédei. Livius. Mind válogatott szakaszokban. Horátius pár szép ódája. Az irodalom története. 7. Németnyelv. Hasonlóan, Főleg Uhland, Lessing, Herder, Schiller, Goethe. Válogatott szakaszokban, költeményekben. 8., 9. Angol és Francia nyelv. Hasonlóan. 10. Görög. Hasonlóan. Xenophon (Anabasis). Homer. Sophokles. Plátó válogatott szakaszokban. 11. Földrajz. Otthon. A haza. A földközi tenger környéke. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália. Phisikai és mértani földrajz. 12. Történet. Életrajzokban az ókor és korrajzokban a középkor. Részletesen az uj, ujabb és legújabb kor, Amerika felfedezésétől (a reformációtól) 1648-ig a westfáli békéig; onnan a francia forradalomig. Onnan napjainkig, mind tekintettel Magyarország történetére. Magyarország összefüggő története. 13. Polgári jogok és kötelességek. Főbb vonásokban. Község. Megye. Állam. Tanügy. Egészségügy. Közigazgatás. Bíróságok. 14. Természetrajz. Házi állatok. Környék állatai. Honi állatok. Az állatok osztályozása. Áttekintés. Házi növények. Környék flórája. Hazai flóra. A növények áttekintése. Ásványtan. A környék ásványai. A hazaiak. Az ' ásványok áttekintése. Vegytan. Gyakorlati. Elméleti. 15. Embertan. Az ember teste, tagjai. Az érzékek, szem, fül, orr, nyelv, a bőr ápolása. Ételek. Italok. 16. Egézségtan. Test és lélek összefüggése. Tisztaság. Mértékletesség. Munka. Élvezet. Közegésségtan. 17. Természettan. A testek általános tulajdonságai. Légköri tünetek. Mechanika. Hydrostatika. Aerodynamika. Gőz. Delejesség. Villamosság. (Minden kísérletekkel.) 18. Számtan. 4 alapművelet egyszeregy. Közönséges és tizedes törtek. Hármas szabály. Kamatszámítás. Társas szabály. Vegyítési szabály. Felsőbb mathesis elemei. 19. Mértan. (Vonalak. Szögek.) Síkok. Testek. Gömbháromszögtan. Logarithmusok. 20. Bölcsészet. Előbb a lélektan, úgy a mint a lélek öntudatunkban nyilatkozik, tapasztalati alapon; azután a gondolkozástan. Szemléletek, képzetek, fogalmak. Ítéletek, következtetések. A fogalom fogalma. Az eszme. Rendszerek. 21. Bajzoló geometria. Vonalak. Síkok. Testek. Végűi színezéssel. A szemmérték képzésére. A kéz ügyességének gyakorlására. A mértan előkészítésére. 22. Szabadkézi rajz. Hasonló célból, de kivált a szépészeti érzék képzésére, hasonló menettel és főképen az ornamentikára való tekintettel.