Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-26 / 25. szám

Az elnökség kiegészítése után a képviselők igazolása következett. Az egyes kerületek képviselői jobbára a régiek, alig néhány van uj, köztük Karap Ferenez, Szilassy Aladár, Izsák Dezső, Radácsi György stb. Majd a jegyzői kart alakították meg. Jegyzőkké megválasztattak: egyházi részről Tóth Sámuel és Mitrovics Gyula, világi részről Szász Béla és György Endre; egyszersmind intézkedés történt, hogy amíg Mitrovics Gyula és Szász Béla távol lesznek, Radácsi György és Sárkány Lajos végezzék a jegyzői teendőket, mint helyettes jegyzők. Ezután az egyes állandó bizottságokat választották meg. A közigazgatási bizottság elnöke lett Vállyi János, a közjogi bizottság elnöke Karap Ferenez, az iskolaügyi bizottság elnöke Szász Károly, a misszió-ügyi bizottság elnöke gróf Tisza Lajos, s végre a most állandósított tökesegélyezési bizottság elnöke szintén gróf Tisza Lajos. E bizottságok előadói: Fejes István, Kolozsvárig Sándor, Mitrovics Gyula, Szabó János és György Endre. A konvent tagjai csaknem mindannyian beiratkoztak a bizottságok valamelyikébe. A konventi biróság tagjainak megválasztását a következő ülés napirendjére tűzték ki. Tárgyalás alá került a tiszántúli egyházkerületnek az iránt való indítványa, hogy a koronázás jubileumát a ref. egyház egyeteme is ünnepelje meg. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, a módozatra nézve a konvent Tisza Kálmán javaslatára elhatározta, hogy feliratilag fogja király ő felségét üdvözölni s a felirat szerkesztésével Tóth Sámuel jegyzőt bizta meg; továbbá Szász Károly indítványára azt is kimondotta, hogy a koronázás évfordulójakor, junius 8-án, az ország minden református templomában hálaadó istenitisztelet tartassék. Ezután a közalap végrehajtó bizottságának Kovács Albert által előterjesztett jelentése vétetett tárgyalás alá, melynek az elnöki jelentésről, a számadások megvizsgálásáról, az esperesek tabelláiról, az egyházak és lelkészek segélyért való folyamodványairól szóló részeit tudomásul vették. Vita támadt azonban a közalap jövedelmeinek kiosztásmódjáról szóló része fölött, mely azzal végződött, hogy egy ad hoc bizottság küldetett ki azon utasítással, hogy a konvent által 1890-ben megállapított kulcs szerint tegyen kiosztási javaslatot a konvent plénuma elé. Ezzel az első napi ülés déli 12 órakor véget ért; délután a bizottságok ültek össze tanácskozásra. A május 24-iki ülésen a közalap jövedelmeinek kiosztására került a sor. Kiosztási alapul az előző nap kiküldött ad hoc bizottság javaslata szolgált. Az egész ülést az egyházaknak és lelkészeknek kiosztott segélyösszegek megállapítása töltötte be. Ülés kezdetén titkos szavazással megválasztották a 20 tagu konventi bizottságot. Délután a konventi bizottság tartott ülést. Mindezekről Lapunk következő számában adunkrészletes tudósítást. IRODALOM. ** Nyilatkozat. Eötvös Károly Lajos, debreczeni kir. tanfelügyelő >Egyházi közigazgatás kézikönyve* cimü munkájának előfizetőit és megrendelőit tisztelettel értesítjük, hogy a mű 2-dik kötetét (a 16-ik füzettől végig) azért nem fejezhetjük be. mert a szerző e műre vonatkozólag 1887-ben kötött egyesség, továbbá ugyancsak a késedelmes megjelenés miatt két évvel ezelőtt kiállított közjegyzői kötelező okirat dacára, az általunk honorált csonka művet be nem végezi s a hiányzó kézirat megküldésével egyik határidőről a másikra hiteget. Midőn ezért a szomorú körülmények közt tengődő munka csonka mivoltából származó morális felelősséget a szerzőre visszahárítanék, kijelentjük, hogy a hiányzó füzetek megírására a szerzőt törvényes uton kényszerítjük, vagy ha e mód nem sikerülne, a befejező részt mással megíratjuk. Sokat mondtunk, de e sajnálatos ügy minden fázisát a t. előfizetőknek és megrendelőknek teljes valóságában nem tárhatjuk föl, csak arra kérjük mindnyáját, hogy ha fentemlített szerző késedelmeskedése vagy tehetetlensége miatt évekig türelmeskedtek: várjanak még addig, míg a művet egy vagy más módon befejeztethetjük. Budapesten, 1892. május végén. Hornyánszky Viktor lönyvkiadó-hivatala. ** A Lampel-eég tankönyv-kiadásai közül szerkesztőségünkhöz beküldettek: Rendszeres magyar nyelvtan a polgári és középiskolák 111-ik osztálya számára, irta Beme Károly, ára 50 kr. Jó módszerrel tárgyalja a hangtant, szótant, mondattant és végül a verstant is. Mindenütt példákat és olvasmányokat bocsát előre s azokból vonja le a szabályt. Olvasmányai közt a tájszólásokból is közöl mutatványokat. — Ásványtan a polgári iskolák számára, irta dr. Szterényi Hugó, ára 60 kr. Élénken, gyakorlati irányban szerkesztett könyv. — Állattan a gimnáziumok és reáliskolák felső, Állat- és növénytan a reáliskolák alsó osztályai számára, irta Báthory Nándor. Jeles tankönyvek, biztos tárgyismerettel, tiszta és szabatos magyarsággal irva, ritka szép és gazdag illustratióval. Ára az elsőnek 2 frt 20 kr., a másodiknak 1 frt 40 kr. — Kémet nyelvtan. Az Ahn-Erényi-féle gyakorlati modorban, 7-ik kiadás, ára 60 kr; a Ney Ferenez-féle német nyelvtan Ollendorf rendszerében, 17-ik kiadás, ára 1 frt. — Német olvasókönyv. A Felsmann-féle »Deutsches Lesebuch« H. része 9-ik kiadásban, ára 90 kr. IV-ik része 4-ik kiadásban, ára 1 frt Az itt megnevezett munkák kaphatók Wodianer F. és fiai cégnél (Budapest, Andrássy-ut 21. sz.). ** Az álló irás. írták és szerkesztették Böngérfi János és Kárpáti Béla, Dr. Fodor József budapesti egyetemi tanár előszavával és dr. Schubert Pál nürnbergi szemorvosnak »Az irás és a szem* c. tanulmányával. A szöveg közé nyomott számos ábrával, betűmintákkal és fénynyomatu képekkel, továbbá régi Írásemlékek c. melléklettel, Budapest, 1892. Lampel R. kiadása, ára fűzve 1 frt 50 kr., kötve 1 frt 80 kr. — A munka, mint dr. Fodor irja az Előszóban, nem csupán ajánló és védőirat az álló irás mellett, hanem hygienéjének, történetének, paedagogiájának összehasonlító monográfiája, melyet minden művelt olvasó élvezettel s okulással tanulmányozhat. Gazdag az irodalmi forrásokban, fáradhatatlan a szekértők véleményének egybegyűjtésében és érdekes és tanulságos a praktikus tanácsokban. Addig is, mig részlesen ismertetnők, felhívjuk rá a tanférfiak figyelmét.