Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-19 / 24. szám

kimondom — kissé tartottam tőle, hogy némi túlzással is) fogja megközelíteni. Egy tekintetben nem is csalódtam. Ez a füzetke csakugyan tele van lelkesedéssel, melegséggel a szinek élénkségével, az eseményszövés érdekességével s az előadás megkívánt egyszerűségével és a népünk által annyira kedvelt bibliaiassággal, ami népies szint ad neki még ott is, ahol egy-egy pillanatra egyszerűbb hallgatóságáról megfeledkezik. Egy kissé bőbeszédű is, de felekezeti túlzás vajmi kevés akad benne. Mindössze is itt-ott egyegy jogosultan erősebb szó. haragosabb kifejezés vagy kifakadás, (az is inkább a jezsuiták ellen), de általában az egész könyvecske — jóllehet a maga hite és egyháza igazaiért viaskodik — elég objektív, elég igazságos és türelmetlenség nélkül való. És ez jól van igy. Egyháztörténeti népies dolgozatainkban is valóban az építés legyen a célunk és ne az izgatás. Mert ugy illik mihozzánk, hogy mikor épen arról akarjuk meggyőzni olvasóinkat, hogy micsoda méltatlan dolog és szomorú idő volt az, mikor az emberek hitök miatt gyűlölték és üldözték egymást: ugyanakkor e szomorú emlékeket használjuk fel egyszersmind eszközül ama kárhozatos gyűlölködés megszüntetésére és a keresztyén türelmesség ápolgatására. Egy kis hibája e füzetkének (a miben különben általában szenvednek a mi népies iróink), hogy az irodalmi nyelv megszokott sablonjaitól, technikus terminusaitól sokszor nem tud megszabadulni. Említ ugyanis »társadalom átalakítását*, »absolut kormányhatalmat*, »politikai eszmét«, »rendszert*, »elvet*, »fogalmat«, holott a nép mindezt nem érti. Tessék neki körülírni. A népnek nem annyira szabatos kifejezések kellenek, mint érthetőség, egyszerűség és világosság. Ez a kevés hiba is azonban inkább csak a bevezetésben fordul elő s a füzet értékét épen ezért, csak alig-alig csökkenti valamivel. Biztosra veszem, hogy ez a könyvecske — ha a nép egyszer megismerte — igen nagy kedveltséget és elterjedést fog nyerni. A megismertetésére pedig kitűnő alkalmul kínálkozik a közelgő konfirmáció, amikorra — a növendékek közt leendő kiosztásra — ajándéktárgyul felettébb alkalmatos. Ára 40 kr. Czinke István. KÜLÖNFÉLÉK, * Lelkészválasztások. A mezőföldi egyházmegyében a sáregresi lelkészi állomásra egyhangúlag Bakó József kenesei segédlelkész, a szatmári egyházmegyében a porcsalmai egyházba (Kiss Áron tiszántúli püspök utódjává) szavazattöbbséggel Adorján Zoltán ottani segédlelkész választatott rendes lelkészszé. — Krizsán Zsigmond zsolnai ev. segédlelkész egyhangúlag a felsö-ozori egyházközség lelkipásztorává választatott. * Egyházi választások Dunántul. Dunántuli egyházkerületünkben több egyházi tisztség betöltéséről tudósít pápai laptársunk. Konventi képviselökül megválasztattak: Vályi Lajos és Kis Gábor lelkészi, Beöthy Zsigmond és Véghely Dezső világi részről; póttagokul Czike Lajos és Körmendy Sándor, továbbá Molnár Béla és Gergey Károly. Főiskolai egyházi gondnokul (másodszori szavazásra) megválasztatott Czike Lajos tatai esperes, Antal Gábor ácsi lelkészszel szemben. Főiskolai világi gondnokságra általános többséget senki sem nyervén, ujabb szavazásra Darányi Ignácz és Gergey Károly tűzettek ki, mint legtöbb szavazatot nyert egyének. Egyházkerületi lelkészi tanácsbiróvá másodszori szavazásra megválasztatott Németh István pápai theol. tanár, Verbay István csurgói lelkész ellenében. Világi tanácsbiróvá másodszori szavazásra Konkoly Thege Béla, ifj. Csorba Ede ellenében ; a másik két tanácsbirói állásra általános többséget senki sem nyervén, ujabb szavazásra kitüzettek egyfelől Rácz Gyula és ifj. Csorba Ede, másfelől Gergey Károly és Mocsy Lajos. * A történelmi társulat jubiláris közgyűlése. A történelmi társulat most 25 éve alakult s ennek emlékére f. hó 15-én diszgyülést tartott az Akadémia dísztermében. Gróf Széchen A. elnöki megnyitója, Szilágyi Sándor titkári jelentése találó vonásokkal ecsetelték a virágzó társulat eddigi érdemeit a hazai történelem körül. Legérdekesebb tárgya volt a gyűlésnek Thaly Kálmán alelnök felolvasása II. Rákóczy Ferencz hamvairól. A fejedelem és anyja. Zrínyi Ilona hamvai csakugyan Konstantinápolyban nyugszanak, a St.-Benoit templomban. A hamvakat őrző franczia lazaristák megengedték, hogy Thaly és Fraknói Vilmos a sírt felbontsák, ami 1889. október 7-én történt meg. A lazaristák azonban kikötötték, hogy két évig erről semmit sem szólnak, egyszersmind, hogy nem indítanak agitációt e hamvak hazaszállítására. Két évnél tovább hallgattak tehát. Most már bizonyos, hogy a hamvak csakugyan megvannak, nem igaz, hogy elvesztek, mint több év előtt a konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövet, gróf Ludolf hivatalosan jelentette. Valószínű, hogy a lazaristákat is rá lehet birni a hamvak átengedésére. * Tanítóképesítő vizsgálat. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületi eperjesi tanítóképző intézetben az idei tanítóképesítő vizsgálatok junius hó 28-dikán veszik kezdetüket. Á kellően felszerelt folyamodványok — keresztlevél, tanulmányi-, működési- és erkölcsi bizonyítványok — a tanítóképesítő vizsgálati bizottsághoz címezve, a tanítóképző intézeti igazgatósághoz Eperjesre folyó évi junius hó 15-ig küldendők. Hiányosan fölszerelt folyamodványok miheztartás végett azonnal visszaküldetnek. Intézetbeli jelöltek 5 frt, idegenek 15 frtnyi vizsgálati díjat fizetnek. Kelt Eperjesen, 1892. május hó 10-én. Gamauf György, igazgató. * Az országos tornaversenyek rendezésére a közoktatásügyi miniszter által kinevezett bizottság legutóbbi ülésében elhatározta, hogy javasolni fogja a közoktatásügyi miniszternek, hogy király ő felsége jubileuma alkalmával Budapesten tornaünnepély tartassék, mely ünnepélyben kizárólag a fővárosi iskolák növendékei vennének részt. A vidéki intézetek számára »intézeti tornaverseny« tartása céljából külön programmot dolgozott ki a bizottság. * A halasi reform, főgimnáziumban a folyó 1891/2-dik tanév végén a vizsgálatok következő napokon tartatnak: május 13-án a VIII. osztálybeli tanulók osztályvizsgája ; 16., 17., 18., 19., 20-án az írásbeli érettségi vizsga; junius 12-én évzáró ünnep, rajzkiállítás és tornavizsga; 15., 16., 17., 18-án az I—VII. osztálybeli tanulók közvizsgája : 20—21-én a magántanulók Írásbeli és szóbeli vizsgája; 24—25-én szóbeli érettségi vizsga. Halas, 1892. május 13. — Az igazgatóság. * A gyülekezetek életéből. A pesti ág. hitv. evang. magyar-német egyház a napokban tartotta rendes közgyűlését Busbach Péter elnöklete alatt. — A Zsigmondy