Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-05-19 / 24. szám
közül ugyanis reáliskolát végzett 48, gimnáziumot 230, általában középiskolát 278 tanuló ; ugyanannyi református közül amazt végezte 20, ezt 247, tehát középiskolát csak 267 tanuló. Egy reáliskolai tanuló általában 2069 lakosra, egy reáliskolai ref. tanuló 4943 ref. lakosra, egy gimnáziumi tanuló általában 434 lakosra, egy gimnáziumi tanuló 405 ref lakosra, egy középiskolai tanuló általában 359 lakosra, egy középiskolai ref. tanuló 374 ref. lakosra jutott. A tanulók számát az iskolák költségeivel összevetvén, azt találjuk, hogy egy középiskolai tanuló 117 írtba került és pedig a gimnáziumban 106 frtba, a reáliskolában 134 frtba. Ebből a költségből az ország minden lakosára 31 krajcár esik; 6 és 1 /2 kr. kell a reáliskolák, 24 és 1 j2 kr. a gimnáziumok fentartására. A református gimnáziumok fentartása a ref. egyház tagjait 33 krral terheli. A 28 református gimnáziumban: a beirt tanulók száma .... 6889 a vizsgálatot tetteké pedig. . . 6453 = 93.6 7 %. Az ország összes középiskoláiban a vizsgálatot tett tanulók a beiratkozottaknak 93.0 5 % át teszik, valamivel kedvezőbb az arány a gimnáziumoknál: 93.1 3 °/0 ; nálunk még kedvezőbb: 93.6 7 %. A mi iskoláinkból nem maradoznak ki év közben annyian, mint a többi középiskolákból. A vizsgálatot tettek közül ref. a » » » más vallású 2560 3893 = 60.3 3 % 39 o/ oí 7 '6 7 ÍO A felekezeti iskolák az azokat fentartó egyházak szolgálatában szoktak ugyan állani, a mieinket is azért állították őseink s azért tartjuk mi is fenn, hogy alkalmat nvujtsunk hitsorsósainnak arra, hogy íiaiakat minél kevesebb megterhelte léssel kitaníttathassák: de hooy iskoláink egyáltalában nem exclusivok, hogy a művelődés ezen általunk nyitott, forrásaiból mások is meríthetnek, amit örömest meg is tesznek, annak elég világos bizonyítéka a más vallású tanulók magas %-a. Gimnáziumainkban minden 10 növendék közül 6 ref., 4 más vallású. Végzett pedig a mi gimnáziumainkban: római katholikus tanuló .... 981 — 15,2 % görög katholikus görög keleti ágost. evang. unitárius izraelita 141= 2.2 168 365 33 = 0.6 -872 = 13.6 * 2-6 > 5-6 » A tanulók számát az iskolákra fordított költséggel összevetvén, úgy találjuk, hogy egy végzett deákra jut forint : az ország összes a mi ref. közép gimná- felekezeti gimiskoláiuan ziumaiban názinmaiiikbari 1. a személyi kiadásokból 70.4 0 65. 2. a dologi » 23.9 2 23.,, 3. az átmeneti » 7.2 1 7.2 ) 4. a jutal. és segélyből 9.0 6 10.4( 1-4. az összes kiadásokból 111.1 9 106. 54 49 58-34 27-01 16-54 10.M 112-15 amely összegekben a tőkésítések nem foglaltatnak benn. Az állam többet költ a rendelkezése alatt álló iskolákra, a melyekben ez idő szerint egy-egy végzett tanuló 138 frtba kerül (három évvel ezelőtt 141 frtba), de a többi iskolafentartók kivétel nélkül kevesebbet, némelyek sokkal kevesebbet. Az unitárius iskolák kiadása egy deákra 102 frt, az állam vezetése alattiaké és a görög keletieké 96 frt, az ágostai evangélikusoké csak 75 frt. Három évvel ezelőtt a mienk is csak 102 frt volt, s az állami iskolák 39 frttal jártak előttünk; most már csak 26 írttal. Világos ebből is, hogy a mi gimnáziumaink a jobban ellátottak közé tartoznak s aránylag kevés költséggel felsegíthetők a legjobbak közé, amelyektől már most sem igen állnak messze. Voltaképeni céljukat, egyházunk tagjainak nevelését a mi gimnáziumaink igen drágán munkálják. A ref. tanulók száma bennök csak 3893, egynek-egynek akitanítása tehát évenként 185 frt 90 krba kerül, ebből személyi kiadás 96 .6 9 , dologi 44.7 7 , átmeneti (tőkésítés nélkül) 27.4 1 , jutalmazás és segély 17.0 3 frt. Ha az ^országban csak felekezeti gimnáziumok volnának s minden egyház annyit tartana fenn, a mennyi neki magának elég lenne, sokkal kevesebbet kellene e célra költenünk, mint a mennyit a jelen körülmények közt tényleg kiadunk. Ugyanis : Az ország összes gimnáziumaiban végzett 5457 ref. tanuló; nálunk egy gimn. tanuló kerül 112 frt 15 krba: kerülne tehát az egész sereg 612.002 frt 55 krba. Minthogy gimnáziumainkra tényleg 723.729 frtot költünk, a megtakarítható túlkiadás felrúg csaknem 112 ezer forintra. A 5457 ref. deák részére nem kellene 28 gimnáziumot fentartanunk, elég lenne 24 is: a mostani túlkiadás négy iskola fentartási költsége; ez — a jelentés a ref. gimnáziumok költségét 26 ezer s egynehány száz forintra tevén — több mint 100 ezer forint. Vagy pontosabban. Az 5457 tanuló közül az I-ső osztályt elvégezte 1304 (egy-egy osztályba a tényleges átlagnak megfelelően 50 deákot számítván = 24 1-ső osztály), az V-iket 540 (33-at számítván egy osztályra = 16—17 V-ik osztály), a Vll-iket 360 (28-at számítván egy osztályra ==13 VH-ik osztály): az egész sereget befogadná tehát a mostani népesség arányában 13 nyolc osztályú 3—4 hat osztályú és 8 négy osztályú gimnázium; az osztályok száma tenne 154—160-at;43— 49-cel kevesebbet a mostaninál. Minthogy egy-egy osztály (723.729 : 203 ==) 3565 frtba kerül, a megtakarítható túlkiadás felrúg 154—175 ezer forintra. Ennyivel áldozunk mi reformátusokul többet hazánk közoktatásügyének oltárára, mint amennyit költenünk kellene, ha a többi felekezetek nem maradnának e téren messze mögöttünk, hanem megtennék kivétel nélkül, amire mi, sokat gáncsolt és üldözött reformátusok, példát mutatunk. Ha az államsegélyt levonjuk, akkor is nagyobb marad ez összeg százezer forintnál, pedig azt a — szintén nem csekély — összeget számításba sem veszszük, amelyet az állam a mi adónkból fordít ugyanerre a célra. A magyar ember, ha szent célok áldozatot követeltek tőle, nem szokta kérdeni, ki mennyit ad, hanem adott, a mennyi kellett. Mi reformátusok mind magyarok vagyunk ; adtunk eddig is, adunk jövőre is, a mennyit lehet. Napjainkban azonban nagyon meggondolandó, fél erővel munkáljuk-e azokat a feladatainkat, a melyek kizárólag mireánk néznek, amelyeket mi helyettünk senki el nem végez, hogy erőink másik felét olyan tereken érvényesítsük, amelyeken a legmagasabb célok veszélyeztetése nélkül igénybe lehetne vennünk mások segélyét is. Főleg midőn ezt a gyámolítást egyrészről mi joggal követelhetjük, másrészről az államhatalom saját érdekében igen szívesen közvetíti. Az államnak kötelessége arról gondoskodni, hogy legyenek az országban a szükségnek megfelelő számban jó tanintézetek, amelyek az ő érdekeivel magokat ellentétbe nem helyezik. Hogy a magyar reform, egyház iskolái a magyar államéval valaha ellentétes úton járhatnának, az merő képtelenség, ezekben tehát megbízhat csak ugy, mint saját
