Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-12 / 23. szám

dezzök, mint a mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedésének gyásztörténetét (99. dicséret) ?! Húsvéti örömünket épen azon a bünbánatos epekedő melódián zengedezzük (23-ik dicséret), mint csendes est véli áhítatunkat (160. dicséret), vagy pláne épen nagy-heti mély lelki gyászunkat, mikor a Gecsemáné gyötrődéseire kell gondolnunk (11. dics.)?! Itt is hozhatnék még fel számtalan példát, de úgy hiszem, e néhány is elég bizonyságom! 5. Az utolsó bírálat, midőn már elegendő szöveg érkezett — különösen dogmatikai és morális szempontból — az öt ref. collegium illető szaktanárai által teljesítendő; mert hogy olyan dolgok is merészkedjenek énekeskönyvünkbe befurakodni, mint a minőket e t. Lap mult évi 7. sz. a Jövel szent lélek Ur Isten 2-ik versében, meggyőződésemből kifolyólag megróttam, azt megengednünk nem szabad, aki megelégelte Istent és az ő kegyelmét, ám folyamodjék saját sana ratio-jához, aki nem akar a Jézus érdeméhez és kegyelméhez hit által ragaszkodni, ám menjen mind a vizig szárazon, előtte a poros út, de a mi hitünknek fejedelmét, üdvösségünk szerzőjét ne degradálja csak praeceptorrá sületlen rigmusai által, mert mi az evangeliom Krisztusában akarunk élni Pállal! Ezek után pedig tisztelettel hivők fel minden buzgó érdeklődőt, rostálja meg az általam mondottakat, elfogadom az igazítást, vagy adjon jobb tervezetet, nekem mindegy, csak a szent ügy vitessék általa előbbre! De az elmondottak felől úgy vagyok meggyőződve, hogy ha eddig ezen az úton haladtunk volna, nem került volna annyiba, mint az eddigi füzetek kiadása, és ?. .. előbb volnánk sokkal .... sokkal! Igaz, hogy ha ezek szerint akarnunk haladni, az eddigiekből tabula rasat kell csinálnunk, de hát — kimondom nyilt kebellel — nem is érdemes egyébbre. Gyoma, 1892. ápril 25. Kálmán Farkas. BELFÖLD. Az ág. evangélikusok zsinatja. Zsinati értekezlet. A decemberben elnapolt zsinat tagjai május 3-án gyűltek össze eloértekezletre, hogy a 4-én megkezdődő nyilvános tárgyalásokat előkészítsék. Péchy Tamás zsinati elnök beszámolt az időközben történtekről, jelenti, hogy az albizottságok munkálatai készen vannak s kéri a jelenlevőket, hogy a zsinati tárgyalások idejére, a tárgyak sorrendjére, s alelnökök választására nézve nyilatkozzanak. Az értekezlet beható eszmecsere után, melyben b. Podmaniczky Géza, Prónay Dezső, Győry Elek, Zelenka Pál, Radó Kálmán, Fabiny Ferencz, Trsztyénszky Ferencz, Andorka Gyula, Szentiványi Árpád, b. Kaas Ivor stb. vettek részt, a következőkben állapodott meg: í. A tárgyalások egyelőre d. e. 9—11 óráig, később d. e. és délután tartatnak, s a jelen ülésszakban a négy albizottsági munkálat lehetőleg letárgyalandó, hogy az októberi ülésszakra minél kevesebb tárgy maradjon. 2. A tárgyalások az alkotmányi bizottság javaslataival kezdődnek s azután sorban a többi munkálatok vétetnek elő. 3. A különböző albizottságok munkálatainak egységes szellemben való vezetésére egy négytagú, úgynevezett egyeztető bizottság választandó. 4. A megválasztott elnökök mellé egy egyházi és világi alelnök fog választatni. 5. A zsinati képviselők a háznagy felhívására lakásaikat a jegyzői hivalnál bejegyeztetik és arcképeiknek a zsinati album számára való elkészíttetéséről gondoskodnak. Az ág. hitv. ev. országos zsinat második ülésszaka f. hó 4-én vette kezdetét. Féltizenegy felé Péchy T. nyitotta meg az ülést. Jegyzőkönyv vitelére Gyurátz Ferencz, a szólók feljegyzésére Markó Sándor hivatván fel. Karsay S. püspök buzgó imája után Péchy Tamás megnyitó beszédében kiemeli a szabadság eszméjét, mely egyházunkban uralkodik, de kell, hogy ez a renddel párosuljon, nehogy szabadossággá legyen. E pár szó után megnyitottnak nyilatkoztatja ki az ülést és jelenti, hogy a tanügyi bizottságon kívül valamennyi bizottság elkészült munkálatával. A ref. testvérekkel közös bizottság ezután fog tárgyalni. Ajánlja, hogy az alkotmányügyi bizottság javaslatával kezdődjék a tárgyalás. (Elfogadtatik!) Az ő felségéhez felterjesztendő hódoló felirat szerkesztésére és annak hódolattal átnyujtására és Ő felsége uralkodása 25 éves örömünnepére junius 8-ára is bizottságot kell kiküldeni. (Helyeslés.) Azután bejelenti az időközben beérkezett és az elintézett ügyeket. Beérkezett a tanítók kérvénye képviseltetésök iránt, az eperjesi kollégium kérvénye a két akadémia ügyében. Szontágh Pál lemondott a kérvényi bizottsági tagságról és annak elnökségéről. Intézkedés fog történni helyének betöltése iránt, Sztehlo Kornél és Samarjay Károly zsinati tagok betegség folytán távol vannak. A legközelebbi ülésen két alelnök lesz választandó. A választások a legközelebbi ülésen fognak megtörténni. A zsinati ülések órájára nézve ajánlja a reggeli 9 órát. (Helyes.) A jövő héttől délután is tartatnak ülések 4 órától. (Helyes.) A zsinati kánonok egyöntetű szerkesztésére nézve egy összeegyeztető bizottság lesz kiküldendő, mely a különböző törvényjavaslatok concordanciáját eszközölje, ez a négy szakbizottság előadóiból és 2—2 egyházi tagból fog megalkottatni. Erre napirendre kerül az alkotmányügyi bizottság törvényjavaslata. Legelső szó illeti az előadót. Kund Samu előadó szerint, a törvényjavaslat az alkotmány eddig kifejlődött alakjára volt tekintettel. A szabad mozgás biztosítékait igyekszik fentartani, de a rendet is meg akarja alkotni. A presbyteri alkotmány alapelvein épített. Elmondja a főbb vonásait. Szentiványi Árpád a képviseleti rendszer és testületi rendszer külön-külön természetét tünteti fel. Döntést kér: utasítási vagy képviseleti rendszert kivánunk-e? Ó consistorialisnak tartja a javaslatot s azért elfogadja ugyan alapul, de ezen hibáját corrigáltatni kivánja. Hörk József a gyülekezetek keretét kivánja határozottan megalkottatni. A cura pastoralis biztosítása tekintetében meghatározni kivánja, hogy három ezer léleknél több ne legyen egy egyház tagjainak száma, az egyházmegyék is kikerekítendők, összhangba hozandók, ugy szinte