Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-01-14 / 2. szám

BELFÖLD. A lel kész tani tói állomások egymástól szétválasztásának alkalmas ideje. Motto: »Áron is megvegyétek az alkalmatosságot^ Pál, Efez. V. 16. Ismeretes dolog, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszternek nem nagy tetszésére állanak fenn a lelkésztanítói egyesült állomások és sürgeti az ily kettős állomások szétválasztását; s ezentúlra csak előzetes felterjesztés alapján esetről esetre hajlandó az ideiglenes egyesítésre engedélyt adni. (32,661/89. sz. intézmény). Dunamelléki egyházkerületünk erre ugyan elfogadta a tanügyi bizottság népoktatási szakosztályának javaslatát, mely szerint a miniszter urnák tudomására hozandó, hogy apró gyülekezeteink szigorú anyagi helyzete miatt kényszerülve van a lelkészi és tanítói hivatalok egyesítését megengedni; de egyszersmind elég tétetik a kormány kívánalmának is azáltal, hogy a leendő lelkipásztorok a tanítói képesítő vizsgát is leteszik. (1891. ker. jkönyv 59. szám 3. pont). ' Azonban én azon nézetben vagyok, hogy ennek elfogadásával autonom egyházhatóságunk iskolaügyi politikájában nem az a cél, hogy a leendő lelkészek által megszerzendő tanítói oklevél folytán most már többé szó se legyen a lelkésztanítói állomások szétválasztásáról, s ez ezentúl most már ne nyalj hozzámot képezzen; sőt, ahol csak szükségessé teszi ezt a tanítványok jelentékenyebb száma, és a helyi viszonyoknak magasabb közérclek szempontjából való mérlegelése mellett mód is található a tanítói hivatal külön felállítására és az erre bekövetkezett idő teljességével az alkalom mintegy kínálkozik: azt megragadva és felhasználva teljes erővel rajta leszünk, hogy a szétválasztás megtörténjék. De hát mikor kínálkozik erre az alkalom ? Mikor jő el erre nézve az idő teljessége ? Felelet: a lelkésztanítói állomás üresedésbe jövésekor, a mikor nem forog fenn személyes érdek, a mi legkényesebb részét képezi ezen ügy rendezhetésének. A felső-baranyai egyházmegyében vannak jelentékeny számmal ilyen kettős állomások, ugy hogy dacára annak, hogy a közelebbi években már két helyen (Czún és Vejti) rendes és egy helyen (Kovácshida) segédtanítói állomás szerveztetett, az egyházmegye 65 anyaegyházai között még mindig 13 lelkésztanítói állomás van. Most is egyszerre két ilyen állomásra van kihirdetve a pályázat a »Protestáns Egyházi és Iskolai Lap* 50. b. számában, és pedig az egyikre — a kórósira — 14 nap múlva a halálozás által bekövetkezett üresedés után. És épen ez a körülmény szolgált indokul nekem, hogy tollamat felvegyem és rámutassak arra, hogy itt, ezen gyors intézkedéssel — valószínűleg a zsinatolással együttjáró nagyobbszerü teendők közben az intézők figyelmét kikerülte az. hogy a kórósi egyházban a lelkésztanítói állomás szétválasztása s a tanítói állomás felállítási ügye,évek során át vajúdott már az egyházmegyén és egyházkerületen, sőt mind a két hatóság határozatával ki is mondatott a rendes tanítói állomás mielőbbi felállítása. És midőn már kenyértörésre került az ügy kivitele illetőleg végrehajtása, s »az egyházmegye jónak látta az egyház veszélyeztetett belbékéjének megóvása tekintetéből a végzések végrehajtását a kórósi lelkészi állomás megüresedéséig függőben tartani«: az egyházkerület ezen határozat helytelenítésének kifejezése mellett azt vette jegyzőkönyvbe, hogy e részben hozott ^határozatát nem a jelenleg szolgáló lelkész változásáig, hanem csak ideiglenesen felfüggeszti, de egyszersmind az illető esperes urat s egyházmegyei hatóságot ezen egyházkerületi határozatnak mielőbbi foganatosítására felhívja*. (Egyházmegyei jegyzőkönyv 1887: 27. sz.; 1888: 20.' sz.: 1889: 50. sz.: Egyházkerületi jegyzőkönyv 1888:49. sz.; 1889:77. sz.) Ezen határozatok folytán — az én észjárásom szerént — nem a lelkésztanítói állomásra való pályázat kihirdetése lett volna az első teendő a kórósi lelkészállomás megüresedése alkalmából, hanem a kettős hivatal szétválasztási ügyének rendezése, amint ezt jónak látta az egyházmegye — a fentebb már felhozott határozatok szerént — hogy önmagával ne jöjjön következetlenségbe. És ha az okát kérdezzük, hogy miért nem sikerült a hivatott határozatok végrehajtása s a tanítói állomás felállítása: implicite benne van ez az egyházmegye azon végzésében, mely a lelkészi állomás megüresedéseig függőben kívánja tartani a kérdést. — Az egyháztagok ugyanis, a tanítói hivatal felállításának nem voltak ellene, csakhogy ezt ugy kívánták volna felállítani, hogy az addigi lelkésztanítói fizetés egy része is ide engedtessék, miután ez a kettős hivatal ellátásáért járt; és ha a szétválasztás által a lelkész vállairól levétetik a munka terhének egy része: jövedelmének is egy része annak juttatandó, ki azt a munkát azután végezi. A lelkésztanítói állomáson levők pedig amily örömest átengedni készek a tanítás terhét, ép oly kellemetlenül tekintik a kettős hivatalért járó jövedelem megosztását; csupán a tandíjakat tekintik tőlük elvonhatónak. Igy aztán természetes, hogy nem lehet e kérdésben célhoz jutni. Az az idő már elmúlt, hogy népünk ujabb terhek vállalására magát önkényt felajánlja. Ehhez nemcsak buzgósága, de képessége is hiányzik. Hiszen már is ugy meg van terhelve, hogy azt is alig bírja; sőt igen sokan leroskadnak alatta! És ha megnézzük a baranyai közép népességű egyházakban a lelkészi díjleveleket, az egy terehegyit kivéve — ugy találjuk, hogy ahol külön tanítói állomás is van — a lelkészek 3 nyolcada búzát, míg a tanítók egy nyolcadát tetézve kapnak; a lelkésztanítói állomásokon pedig 4 nyolcada és pedig a 4-ik tetézve jár, csupán Aderjás képezi a kivételt e tekintetben. — Ezzel világosan ki van mutatva a lelkésztanítói hivatalok szétválasztási módjának miképenisége. És ha ezt őseink így rendezték a múltban és a most élők is így rendezendik jelenben és jövőben, az egyház belbékéjének veszélyeztetése nélkül felállítható leend a tanítói hivatal nemcsak Kórósra, hanem több egyházban is, hol ezt a tanítás ügye az egyház népessége folytán a tankötelesek jelentékeny számánál fogva szükségessé teszi. És ha a lelkészektől a 4-ik — tetézve járó — nyolcada búza elvonatik: azok se veszítenek, ha jól megfontolják a dolgot; mert hiszen a segédtanító ellátásától menten maradnak, a mi eddig kötelességök volt, ha magok nem tanítottak. Valóban érthetetlen is a baranyai egyházak némelyikének — s köztük épen a kórósinak —berendezése. Az egyházmegyében 25 egyház van, mely egyházakénál Kórós népessége nagyobb; a mely 25 kisebb egyházban pedig van lelkészi és tanítói állomás külön-külön; a tanítványok száma pedig akkora Kóróson, hogy az egyházmegyében levő 32 más egyházét felülhaladja. Ezen statisztikai összehasonlításból kitűnik, hogy az egyházmegye okszerüleg járt el. midőn Kóróson a külön tanítói állomás felállítását sürgette és elhatározta, mert ahol 60. 70 iskolás növendék van — ott a lelkész ke-