Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-28 / 21. szám

vésbé abstrakt, egyébként mély gondolkodásra s érettebb philosophiai készültségre valló dolgozat. Szalay Károly »Comenius Á. J.« cimü alkalmi cikkében csakugyan aránytalanul hosszú és adatokban is hiányos a bevezetés, de már helyesen halad ott, a hol G. paedagogiai irányelveit ismerteti, bár itt is »vázlatosabban«, mint kellene. Nem találjuk eléggé kidomborítva Comenius paedagogiai elveinek hatását a jelen korra. Eadácsi György »gyöngyszemei Comenius vallásos nézeteiből« gondos összeállításra vallanak. Bárcsak kapnánk mielőbb ilyeneket »Fáynak, mint theologusnak életéből!« Igen avatott S. Szabó József aktuális jelentőségű kritikája »az énekügyi előmunkálatokról. A kiadott öt füzet 204 énekéből az uj énekeskönyvünkbe felveendőnek tart 38-at; az eredmény nem fényes, de semmiesetre sem lehangoló. Gondosan szerkesztett hazai és külföldi, történeti és egyházi kisebb-nagyobb irodalmi közlések zárják be a »Szemle« jelen füzetét is. Immár megizmosodott vállalatunkat, s annak derék Szemléjét ezúttal is melegen ajánljuk műveltebb prot. közönségünk pártolásába! Gömöri. ** Értesítés. Révész Bálint püspök irodalmi hagyatékára hirdetett aláirási határidő eltelvén, e munkára 166 aláiró jelentkezett. Miután e balsikert a nagynevű püspök özvegyének megbizottjával: nt. Csiky Lajos, debreczeni ref. theol. tanár úrral közöltük, ő, a hagyaték tulajdonosával egyetértve, a »Debreczeni Protestáns Lap« 17-dik számához mellékelt uj előfizetési felhívást bocsátott ki s minket a további teendőtől felmentett. Ennek következtében a munkára március végéig beküldött 166 aláiró névsorát és 138 forintot, mint részletfizetést, Csiky Lajos tanár urnák elküldtük, aki erre vonatkozó értesítésében kijelenti, hogy a munka némi csekély késedelemmel ugyan, de a három első kötet ez év végéig mindenesetre megjelenik; a munka eddigi aláíróit és előfizetőit tehát kéri, hogy ez ügyben kizárólag hozzá fordulni szíveskedjenek. Budapesten, 1892. ápril 24. Tisztelettel Hornyánszky Viktor könyvkereskedése. ** A protestáns pátens és a sajtó, irta Ballagi Géza, a sárospataki jogakadémia tanára. A 106 oldalra terjedő értékes és érdekes tanulmány különlenyomat a »Protestáns Szemle« áprilisi füzetéből. A Thun-féle pátens hatását s a hazai protestántizmusnak ellene folytatott küzdelmét tanulságosan és nagy pontossággal ismertető füzetet melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ára 80 kr., kapható Hornyánszky Viktornál Budapesten. ** Előfizetési felhívás. Fehér Vincze vésztői ref. segédlelkész és tanító előfizetést hirdet >A tüdővész hasonszenvi gyógyítása« című művére, melynek ára 1 forint leend. Az előfizetéseket nevére kéri címezni Vésztő (Békésmegye). KÜLÖNFÉLÉK, * Lelkészjelölés. A szatmári egyházmegyében a poresalmai egyház lelkészi állomására kijelöltettek: Gönczy Sándor tyukodi, Fekete József f.-daróczi rendes, Adorján Zoltán poresalmai, Nagy Károly szatmári és Bartha Géza ököritói segédlelkészek. * Egyetemes konvent. A konventi elnökség az ez évi konvent megtartásának idejét f. évi május 23-kára tűzte ki. A tárgyalások, mint rendesen, a pesti ref. főgimnázium nagytermében fognak végbemenni. A közalap végrehajtó-bizottsága május hó 4-ikére van egybehiva. * Szász Károly püspöki látogatása a solti egyházmegyében a polgári és egyházi hatóságok tisztelet, a lelkészek és hívek szeretetnyilvánulása által valóságos diadalát a virágzó gyülekezetekben gazdag egyházmegyében, melynek területén Szász Károly egykor lelkipásztori és esperesi hivatalt viselt. A látogatásról mai számunk kezdi meg a részletes leirást. A püspöki vizitáció" első cyklusa május 2- án ér véget, amikor püspök úr egy időre visszatér Budapestre. Hozza Isten jó egészségben! * A budapesti vallásos estélyekről lelkes vezércikket irt Hegedűs István, budapesti egyetemi tanár a kolozsvári Prot. Közlönybe. »Egynehány jól eltöltött este emléke — így kezdi szép cikkét — zsongja be lelkemet, midőn e sorokat írom. Burns remek költeményének: »Szombat este a kunyhóban®, képe lebeg lelkem előtt, midőn ami szerda-estéinkre gondolok, melyeket itt Budapesten a fényűzés, a világi hivalgás, a szellemi élet antagonizmusának kettős középpontján, a kálvinista főgimnázium egyik termében átéltem sokakkal egyező érzéssel, összezengő buzgalommal. Átéltem a hitélet egy pár meghatott óráját és gazdagabbul távozám. Gazdagabb voltam érzésben, hitben, szeretetben. »S amaz édes hangok, amelyek Sionban Zengedeztek egykor, zendülnek újonnan, Az Istent dicsérjük . . .« És hangzott a Zsoltár és hallgattunk egyszerű, keresetlen hangú elmélkedést, melynek nem volt homiletikai jellege, nem volt rituális rendeltetése, szerkezete, de volt valami, mi hozzá tartozik a hitélet alapjához, az érzelem meghatottságához és hozzá tartozik a protestáns öntudat alapjához, az értelem megvilágosításához*. Majd rámutatva arra, hogy a léleknek mennyire szüksége van arra, hogy benne »a világhoz való ragaszkodás önfeledt szenvedélye megfékeztessék*, így folytatja: »A budapesti ref. egyház intéző férfiai a legnagyobb dicséretre méltók azért, hogy módot, alkalmat teremtettek a hívek összejövetelére, egy-egy estének közös buzgóságban való eltöltésére. Ki részt vett ezekben, nem feledi azt az épülést, melyben ott részesült, a társadalom előkelő köreitől le az egyszerű, igénytelen alsóbb társadalmi osztályok sorsosáig.« Tovább egyes előadókat és a szebb előadásokat ismertetve, végül így fejezi be fejtegetését: »Megragadott az eltöltött, az átélt esték emléke és a szeretet hangján kérem a vidéki városok protestáns híveit: honosítsák meg ez intézményt ott, ahol lehet, oly alakban, aminőben lehet, és látni fogják, minő termékenyítő hatása lesz az egyházra és mily nemesítő hatása a közéletre nézve. Protestáns öntudattal fölvértezett kebelről lepattan a világ minden nyila, mely a szívbe fúródik és megmérgezi az életet. »Mert a testnek bölcsesége halál: a léleknek bölcsesége pedig élet és békesség* (Róm. VII. 6.) És e békességre mily szükségünk van! De fölfegyverez a harcra is, mert oh ez ellenállásra mily szükségünk lesz!« — Eddig az apostoli lélekkel írott cikk, melynek a vallásos estélyek előadóit ismertető részéhez kiegészítésül és az igazság érdekében hozzá kell tennünk azt, hogy Hegedűs István ur a mi vallásos erkölcsi építő munkásságunknak nemcsak lelkes barátja, hanem tevékeny apostola is, mit szép előadásaival több ízben bebizonyított. * Az elkeresztelési ügyben Vaszary hercegprímás római utja alkalmából ismét egymást érik a hírlapi híresztelések és találgatások. Bizonyosat azonban nem lehet tudni a titkos »arcanum«-ként rejtegetett megoldás felől. Majd a cultus-budget tárgyalása során megtudjuk a megoldást, mely hir szerint az egyház érdekével is megegyezik, az állam tekintélyét sem sérti.