Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-04-28 / 21. szám
lebb tehát a nagyenyedi olvadna bele a •kotezs-nem is célra vezető örök időkre terhelni váriba, s igy lenne a legjobb esetben évT ötven' meg" az "egyháf tagjait adóval, mert a legkisebb hallgatója a kolozsvári uj theoloj^nalj. *E hali- ^ fillami zavar, egy-egy nagyobb háború, nagyobb gatóságból évenként (a rendes fogfaTék^Plelzí- *>insé<* Járvány stb., megsemmisítené az intézetet, mítvaj kefülneigki kMlbejül tftg gaíal ^|p|.az -esetleg virágzása Jetőaapntran. JŰs^k ^bizto^ tő&e intézi^ Ezérlmeg s|. e ^tem i lpWrö l »1 jT 1»Z W melylyel az eddigi családias jelleg elvész, nem 'lehet s ennek megszerzésére a KOveiKező módot tartunk érdemesnek J§y« -rengeteg ^ ^oajéptr ^jánljök-í - - - - -szellemi nyereség pedig* esetleg az lesz, amit a'jó" " Intéző" köreink tegyéf'* magukaí az államhumorú Bödda"erdélyi' püspök mondott a régi és hatalommal érintkezésbe és eszközöljék ki, hogy az uj papokról", hogy addig fakelyhek voltak, es'*/a^kép^előház az>•^rezágaa^'/já^nflágyamágnak. és aranypapok, ezentúl lesznek aranykelyhek' és fa- az európai civilizációnak oly végtelen fontosságú papok«. szolgálatokat tett kálvinista egyháznak egy fel-A- -theologiai •• -fakultás -költségeire - -az erdélyi állítandó egyetem.-(illetőleg.....egy el őre bölcsészeti vezéremberek, ugy halljuk, hogy egy milliót szán- fakultás) költségeire évi 100—100 ezer frtot táfc, amely '-'Összeg'* rendes' ^kamatai <örök» időkre vegyen föl az állami költségvetésbe :10 éven kebiztosítanák a tanintézet szilárd fennállását resztül. Ez összeg addigi kamataival együtt egygendőr ' is e^tiélra, báésak túlságos fényűzést1 nem miUió háromszázezer-:íforintra!><fogíírugnb-^Hétszázfejfóiiek ! ki." 'Eiíí összegből együtt''Van ^már 100 ez'etf ezer forintot adakozás utján bedehet 16 év (alatt fölint; a többit ezután' kellene előállítani. ! szerezni ittteon^infélmiihót/ vagyoTOSiíkülföldi\'hit-i ,v Már' a'IDtebreczetityé^^ánt bölcsészeti- kai* év* sorsosamklolt w < ;o ; /us cn v^o. költségeire1 'egybillió fótint öt százalékos' kamatai Azon <ellenvetés, hogyu az ország: szegény, nem volnának elegendők, mért? ötven e^érv forintból évi? 100ííezer; irtot.nern-ogudh'at^nem állhat meg,líiisz rendes tanárt; egv söreg' kegédSzemélYzéfeP mert oly ország, mely egyetlen épületrej: (az voy ellátni, Önálló : nagy köhyvlárt sz^rvefcniy-fol^tö- parlamentre) tizennyolc:milliót u költhet: mely ez nosa'ti-1 a 'tudomány1 Színvonalán "táttani, kellő; épület művészeti vezetőjének félmillió .tisztelek-adminisztrációval' kezelni, az intézeteket'épületed- díjat-adhat, nem lehet' -fukar ily footas: kultuszkel és"felézá^eléssef ellátni leljes tfehetetlenv'- misszióval'/' szemben/f A harmadik!kegyetem3Jkér-A minimális-Összeg e^' bölcsészeti fakultás clése iágyis>;örökkéi;napirenden levő; tárgy, ime az renÜes: mÚnkájának-', végzésére; , févi1 'l'ÖÖ, ,000 forint: állam a 'már i Annyiszor -tett ' ígéretével szemben mely két niillió fölint tőke kamatjának'felei'meg-; anfétesíítésbez . közeledhetik. 'Hanaz állam./.telje® Az első fölszerelés költségeire még külön --500 ezer> egyetemet óhajt, csatolja; Hozzá az < orvosit káíi^í fórintöt'kelíssZataitailünk'''S' igy'áiá-'öss^es 5 szűk- Saját erejéből, .egyházunkba debreczenii. theol jés-: séglet 2 72 millió foriMp-mely1 egy protestáns jogakadémiáját ^ egyesíti bölcsészeti fakultással; egyetem legfónto'sabb^ífakultíásfet^í életre^ bíthatja. s akad út'és mód; melynekokövetésével a i békés,Honnan lesz ez ''összeg'5 előteremthető? E; közös mdminiszl?rámé»4s leiérhető lenne, u-s t) sf kérdés 'jóval fontfosabb,- mint az elvif Öiert'<hatá- 'db Igy gondoljuk részünkről! < a protestáns egye*' röZatot kimóndann könnyű, -de pénzt előteremteni tea*1 táfegafetpítáa&bj sífhiszazük,:* toog^.imlóBításáhöz7 n^Hé^., : Hallot(Wk-.azt1 'a- nézetet, bogy 'egyetfctttöS; minden kálvinista szívesen járul filléreivel, fórircte egyházi 'adózás'^Írtján, éá pedig o¥jP'álakban•'h'ógy jaival tehetsége szerintii De háí az állam hozzáne' tőke; hanetfl esa^'a-rended'éívi/adózás legyen! járulása el nem érhető, akkor azt hiszszüte, ai á' féritartás alapja. V E nézethez nem járulhatunk: protestáns < egyetem nagyidöre a szép álmok közé elösz'öt, mert ujabb megadóztatást kádnak, általi fog' tartozni. ú nitriic iouíiíoíd^'m' -ún imíi lánóá,í ! 'adóztatást -'.'igaztalannak^és í.veszélyesnek; s )n ,r> eooPublicunm:í tartunk. A somogymegvei,'baranyamegyéi/M-rom- -o-im ^ u^; n mcmo fe ilon szé'fei 'paraszt miért-adózzék-a debreczeni iegyetem^ <oííííb l :>t a ísíííb J .clj.íuí -zösfriosn q számára,' mikor annak'#'éa ivadékai semmi'direkf <"•>:«. ' ••v.hm dumteö3 !« 11 : ":í j vagy indirekt hasznát nem »'Veszik.vi€strpán'azi <o'5 § nobn n iíh 4 í i?n',x; jíjbüíjj . . n elvért s azért, hogy büszkén mondhassuk einvan jO-j,Midőn. ősioiés' Mrfias/ erényekbenKíticső'VróWaÁi káívinista bölcsészeti '-kainink'í)ebreézenbenr?1 Nem köztársaságot^zélyiefltfc^p^ezen harcijelsaóíisAd arma is fér össze a protestáns egyházi elvvel,; högy; qtiifitös^Mngzötíí-fel,-és á Pómai polgáriteljééítetfe lTéte^ de f n0bis, sine: nobi'á*'essünk Mi adókat még oly lö&égé^ féfeyvért fegadbl^iréttenhetetleiiobátor'sáégal szálfontös-'kUlturmissM^ra tó 'céloZVá.^*Tbbbi adót! rninU lött szembe elföííségéveí, ^yőzö'ttova^^méghált; d^ár , «híiza.r amennyP ia^ egyházas ^skola^-Téndes ^szűkösj)i ö^'taa meggyalázvaleW-' íliO'ja /mv rcos'í fentartásáPá, ,t "r elaggult szolgái ellátására elegendő,! í-'Mbst/-^ídöri«-áfei MtramófttSflizffitíá: tóözgösítjáMMé^' kivetni nem jogosPJ, J '( • l-ö 'fiion ,d sef^éH ÖJ hadat özen ^ jogégyénlcíségnek, azrm&ríi m
