Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-21 / 20. szám

létében tartott gyűlés. Igy 1725. évben Patai János püs­pök idejében, Pestvármegye alispánjának engedélye folytán Duna-Patajon volt ilyen gyűlés. A helytartótanács azonban nem helyeselte, sőt tör­vénytelennek tartotta ezen gyűlést, mely nem közvetlen a király, illetve a helytartótanács tudtával és engedelmé­vel tartatott. Megbízta tehát nemcsak Pestvármegyét, hogy a gyűlés tárgyait s lefolyását illetőleg jelentést tegyen, hanem Székes fej ér vár megyét is, melynek területéről néhány lelkész szintén jelen volt eme gyűlésen. Fejérvármegye tanúkihallgatást rendelt el Székesfejérváron, hova a sár­keresztúri papot és esperest Diószegi Mihályt, a seregé­lyesi papot Veszprémi Ádámot és a ceceit, Belényesi Istvánt idézte meg 1725. év augusztus 31-ik napjára. Fejérvármegye levéltárában alulírott feltalálta ama tanúkihallgatási jegyzőkönyvet, mely említett egyházkerü­leti gyűlésen jelen volt papok tanúskodását foglalja magá­ban. Érdekesnek véljük eme jegyzőkönyv másolatát e lapok hasábjain közölni. Mellőzve az okmány szokásos bevezető sorait, melyek említik, hogy miféle tárgyban eszközöltetik a tanúkihall­gatás, látjuk, hogy három rendbeli kérdés intéztetik tanuk­hoz, mire válaszolniok kelle. A kérdések ezek: Primo. Tudja-e, látta- e. hallotta-e a tanú, hogy ezen most folyó 1725. esztendőben elmúlt május hó 8-án Foktü nevű Nemes Pest-Pilis-Solt uniált vármegyékben levő helységben kálvinista vallásbeli prédikátorok s egyebek is összegyűlvén, konventiculumot avagyis gyűlést tartottak? Secundo. Minémű nevezet alatt s mi végre lett lé­gyen említett gyülekezet, s kiknek jelenlétekben? Sőt ha a fatens is odacitáltatott vagyis jelen volt, ki által, mi­formán és mi okból? mindezekre és minemű conclusiók vagy végezetek mentenek végben? azt is hiti után re­censeálja. Tertio. Többtt mit tud, látott, hallott ezen matériában a tanú, vallja meg hiti után és kit tudja bizonyságnak lenni ? 1. Honorandus Adatmis Veszprémi. Praedicans Sere­gélyensis, ad finem Dno debitam ad l.-mam. Vallotta, hogy a prédikátor uraiméknak igenis gyülekezetük volt, de nem 8-ik májusban, hanem Április, és nem Foktűn, hanem Patajon ugyan uniált Pest-Pilis Soltvármegyében. Ad Secundum: Fatens maga is citatus lévén Patai Püs­pök Patai János uramtól, ott volt, de mivel ad intim juratus nem lévén, nem admittáltatott, nem is tudhatja, mik vé­geztettenek. A püspök uram, Senior és Assessor uraimékkal lévén együtt és Pestről szolgabíró ur elgyüveteléig két nap tanácskozván, egyéb prédikátorok csak ugy széledeztenek ottan, mind ugyan nem tudja fatens uram megnevezni, némelyeket ismervén némelyeket nem, hanem kikről em­lékezik, rendszerint ezek voltak: Senior uraimék, tudni­illik Sárkeresztúrról Diószegi uram, mányi prédikátor Séllei Pál urammal, Fülöpszállásról Kecskeméti Pál ur, Ráczkeviből Patai János ur, Gödöllőről Giczei uram, ki-ki maguk adjunctusival. Erről a félről pedig prédikátor urai­mék honnan valók voltak, igy következnek: Tabajdról Eörsi Péter, Alcsuthról Páthi István, Felcsuthról Veres­egyházi, Verebről Konyádi Sámuel, Czeczei Belényesi. Ad tertium: Vallotta ő kegyelme a matériában legjobb bizonyságoknak a recenseált intimumban valókat lenni. Honorandus Michael Diószegi, Kereszturiensis Pre­dikáns, alias Senior, annorum circiter éé. Sub eadem fide vallotta ad primum: Hogy Tekintetes Szeleczki Márton akkor T. Nemes Pest-Pilis-Solt uniált vármegyéknek vice­ispánja engedelméből igenis Patajon die 8. Április gyűlé­sek volt. Szolgabíró Bencsik és egy eskütt uraimék jelen­létekben. Ad secundum: Fatens uram is citáltatván jelen volt, ugy seregélyesi, tabajdi, mányi, föl- és alcsúthi, bicskei és czeczei prédikátorok és semmi egyébről nem consultálódtanak és tanácskoztanak, hanem eő kegyel­mek püspökjük Patai János ur öregségére nézve leakarta püspöki funktióját tenni és egyéb materiális causák forogván elől, azokat intézték el. Nemkülömben a jövő változásokról vagy inkább dislocatiókról ótractáidtanak, — a mely dolgok pedig előfordultanak, kik a nemes vármegyét illették, azokat prouti Bigamot említett szol­gabíró ur ő kegyelme connotálta. Falusiak közül pe­dig kik voltanak oda, fatens uramnak nem levén gondja reájuk, nem tudja, Keresztúri Záár Péternél többet. Az olyanok pedig azért szólítanak odamenni, hogy ha mi causájok vagyon vagy ha prédikátorukat meg akarják tar­tani vagy is változtatni kívánják, szóval vagy scripto beadják. Honorandus Stephanus Belényesi, predikáns cze­czeiensis, circiter 50 annorum, sub eadem fide qúa ad­trictus perhibetur fassus est. Ad primum; Tudja és reco­noscálja ő kegyelme is, hogy gyűlést és conventiculumot tartottanak 8 apr. Patajon, nem Foktűn. Ad secundum : Minthogy újonnan ő kegyelme Czeczére jött, azelőtt Pakson lakván, nem ismeri ebből a nemes vármegyéből a prédi­kátorokat nevezet szerint, nem is tud többet nevezni Ke­resztúri Senior, mányi Séllei Pál uraiméknál, jóllehet fatens ur is jelen volt, citatus lévén Patai Sámuel uramtól, holott is Bencsik főszolgabíró és adjunctus uraimék jelenlétekben egy impotens személy a feleségétől elválasztatott. Említett Szolgabíró és eskütt uraimék eljövetele előtt pedig semmi egyéb végzések [és conclusiojuk nem volt, hanem har­sanyi Nemes Baranya vármegyéből való Prédikátor gonosz cselekedeteért megfogattatván a dorogi prédikátor appli­cáltatott helyében ugyan Harsányban. Fölebb említett tabajdi, mányi, föl- és alcsuti prédikátor uraimékat meg­examinálván ő kegyelmek is recognoscálván hogy a Ge­nerális Synodusra Citátusok lévén, egyebekről nem volt gyűlések és consultálódások, h&nem valamint secundus hono­randus senior Kereszturiensis recense alta. Patai püspök uram is el akarván búcsúzni, megmarasztaltatott. Anno 1725. Albae, die 31. aug. Georgius Anyós mpr. Incl. Cottus Albensis supr. Judlium. Paulus Vörös mpr. Incl. Cottus Alb. altér supr. Judlium (L. S.) B. P. KÜLFÖLD. Comenius-ünnepély Hollandiában. Azon nagyszámú ünnepélyek közt, melyek Európa számos városában Comenius születésének háromszázados évfordulója alkalmából rendeztettek, kiemelkedik a Hollan­diában rendezett Comenius-ünnepély már azon körülmény­nél fogva is, hogy a nagy nevelő Amsterdamban élte le végső napjait s hamvai a kis Naardenben nyugszanak. Az ünnepély ezen kettős körülménynél fogva Amster­damban és Naardenben folyt le; amott március 27-ikén este, de Geer-nek házában, hol Comeniusnak ezen párt­fogója lakott, emitt a következő nap reggelén a tem­plomban. Az esti ünnepélyen — a holland lapok leírása szerint — mintegy harminc érdeklődő vett részt, köztük

Next

/
Oldalképek
Tartalom