Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-14 / 19. szám

nek jogerőre emelését azonban a felebbezés kizárhatja 15 napon belől; az itélet végrehajtásának módozatai. D. Felebbezés. A 391—395. §-ok: felebbezésnek csak az ügyet hatáskör, illetékesség hiányából elutasító, vagy a perújítást megtagadó végzés ellen lehet helye; két egybehangzó itélet ellen további felebbezésnek helye nincs. E. Perújítás. A 396—399. §-ok: az itélet jogerőre emelkedésétől számított 90 nap alatt egyszeri perújítás megengedtetik azon esetben, ha oly uj bizonyítékok hozatnak fel felek által, melyek az előbbi eljárásban nem használtattak; perújítás elutasítása esetén 15 napi határidőn belől felebbezés jelenthető be. F. A felfüggesztés. A 4-00—403. §-ok: a felfüggesztés különböző okai; a felfüggesztés hatályának megszűnése. G. Különleges határozatok az egyházközségi bíróságnál. A 404—404. §-ok: oly egyházközségben, hol a presbyteriumtól különválasztott biróság nincs, a presbyterium itél, mely Ítéletet a lelkész szóval hirdet ki. Jogorvoslatnak a törvény értelmében mindig van helye. H. Az elévülés. A 406. §.: a fegyelmi eljárás meg nem indítható s ha megindíttatott, megszüntentedő azon esetben, ha a büntetendő cselekvények és mulasztások elkövetése, illetőleg megtörténte után a panasz beadásáig, vagy a fegyelmi eljárásnak hivatalból elrendeléseig három év letelt és ezen idő alatt az illető ellen ujabb fegyelmi eset fel nem merült. Ha azonban a cselekmény bűnvádi eljárást von maga után a fegyelmi eljárás azon bűntényre vagy vétségre fennálló elévülési határidőn belől mindig megindítható. 6. A fakultások tárgyában kiküldendÖ tizenötös bizottság megválasztása kerülvén sorrendre: világi elnök felhívja a zsinat tagjait szavazó lapjaik beadására. Beadatott összesen 77 szavazat. A választás eredménye következő: báró Bánffy Dezső 53, Décsey Lajos 48, gróf Degenfeld József 50, Dull László 46, Fejes István 75, Karap Ferencz 57, Kiss Áron 75, Kiss Albert 73, Kun Bertalan 77, Lengyel Imre 72, Papp Gábor 76, Szász Domokos 47, Szász Károly 76, Tisza Kálmán 77, Tóth Sámuel 59, szóval a tizenötös bizottság tagjául megválasztattak. Szavazatokat kaptak még Kovács Álbert 30-at, gróf Tisza Lajos 29-et stb.«. 7. Világi elnök a holnapi ülés napirendjét következőkben állapítja meg: 1. a közalap és adózási bizottság jelentése; 2. azon 12 tagu bizottság megválasztása, mely az egyházak szükségleteiről szóló kimutatásokat fogja javaslattétel végett megvizsgálni; 3. a harmadik zsinati ülésszak idejének megállapítása; 4. intézkedés a letárgyalt törvényjavaslat összeállításáról; 5. a tanügyi bizottságnak adandó utasítás; 6. azon bizottság megalakítása, mely a zsinat világi elnökét, báró Vay Miidóst, 91. születése napján a zsinat nevében'üdvözölni kívánja. A zsinat világi elnök indítványát a napirendre vonatkozólag elfogadja. Ülés vége d. u. 2 órakor. Huszonkettedik ülés ápril 5-én. I. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. e 10 órakor az elnökség nevében megnyitja; a mai. ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkéri Tóth Sámuel, szólók jegyzésére Hajnal István zsinati jegyzőket. 2. Szilády Áron zsinati jegyző olvassa a mult ülés jegyzőkönyvét; hitelesíttetik. 3. A közalap és adózási bizottság jelentése. a) Gencsy Béla nyirbalkányi lakos még december hóban a zsinathoz egy kérvényt nyújtott be adózási ügyben. Nevezett egyénnek ugyanis pusztapóji birtokát a mezőtúri egyház nagy egyházi adóval rótta meg egészen jogtalanul, mivel Mezőtúron még lakása sincs. Ügye már több forumon átment és végre a zsinathoz fordul jogorvoslatért, hogy ne legyen kénytelen a világi hatóság igazságszolgáltatását kérni. A bizottság véleménye szerint a törvény 89. §-a értelmében a zsinat sem dönthet ez ügyben, hanem adja ki a konventnek, mely bizonyára megtalálja az utat és módot a baj orvoslására; de mivel továbbá arról győződött meg, hogy a különböző forumok a törvény idevágó §-ait különbözőkép magyarázták: további kellemetlenségek kikerülése végett kéri a zsinatot, hogy a törvény illető §-ait magyarázza meg világosan és érthetően. Darányi Ignác bizottsági előadó ismerteti az ügy történetét és azt nagyon fontosnak, kényesnek tartja anynyival inkább, mivel más analóg esetek is forognak fenn. A zsinat a 89. §. értelmében egyes concret esetek elbírálásba nem bocsátkozhatik és még igazság esetén sem oldhatja fel az illetőt, de igenis kötelessége a törvény világossá tétele. A bizottság véleményétől annyiban tér el, hogy az ügyet a törvénykezési bizottsághoz óhajtaná áttenni. Gróf Degenfeld József nem fogadja el egyik nézetét sem. Indítványozza, hogy az ügy mint véglegesen ellátott, a tiszántúli kerülethez tétessék át. Gróf Tisza Lajos bizottsági elnök a bizottság álláspontját védi. Tény, hogy a törvény ellenére igazságtalanság követtetett el, mert az egyházmegye megsemmisítő ítéletét — noha minden ily ügyben végső fórum — a kerület jogtalanul elvetette és folyamodót elmarasztalta. Nem látja helyénvalónak, hogy a zsinat minden kérvény sorsa felett oly gyorsan dönt. Az is látható, hogy a törvény félremagyarázása okozta a zavart, tehát a bizottság javaslata helyes, midőn az illető törvény §-ai világos magyarázatát kéri. Szabó Kálmán indítványozza, hogy a zsinat ez ügyet az összes iratokkal együtt küldje le a tiszántúli kerületnek. Karap Ferencz a két első indítvány egyikére sem tudna szavazni. Nem tudna annyira menni, mint az albizottság, hogy az ügyet a konventhez tegye és a törvény §-ait ujabb tárgyalás végett a zsinat világosan magyarázza meg. Bizonyos, hogy a kerület nem jogosan avatkozott a dologba, de a kérdés mégis el van már döntve és a zsinat nem tehet egyebet, mint a kérvényt visszaadja az illetőnek azon kijelentéssel, hogy ez ügyben határozni jogkörén kívül esik, továbbá a törvény idetartozó 235. §• át egészen érthetően, de csakis a jövőre való tekintetből megmagyarázza. Felszólaltak még Begedy István és Beöthy Zsigmond, mely után a zsinat többsége Karap Ferencz indítványát fogadja el. b) A mezöberényi egyház kérvénye a zsinathoz szintén adózási ügyben. A kérvény rövid tartalma: azon mezöberényi egyháztagok, kik a békési határban birtokot vásároltak, ott — noha sem nem illetékesek, sem lakással nem birnak — adóval rovattak meg. Kéri a zsinatot, hogy minden ilyen adózási ügyben határozza meg: ki, hol és mennyi adót fizet ? A bizottság azon javaslatát, hogy a kérvény már tárgytalanná vált, mivel az adózás ügye felett a zsinat már határozott — a zsinat elfogadja. 4. Világi elnök kéri a zsinatot, hogy mielőtt az egyházak szükségletéről szóló kimutatások megvizsgálására