Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-14 / 19. szám

A reformátusok zsinatja. Huszonegyedik ülés április 4-én. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. e. 10 órakor az elnökség nevében megnyitja; a mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkéri Szilády Áron, szólók jegyzésére Hajnal István zsinati jegyzőket. 2. Tóth Sámuel zsinati jegyző olvassa az ápril 2-án tartott két ülés jegyzőkönyvét; hitelesíttetik. 3. Tóth Sámuel zsinati főjegyző jelenti, hogy a közalapi és adózási bizottság jelentését a hozzá áttett ügyekről bemutatta, kéri a zsinatot, intézkedjék tárgyalásra kitűzéséről ; az egyházak szükségéről szóló kimutatások Szász Károly dunamelléki püspökhöz minden egyházkerületből leérkeztek, a zsinat válasza meg ama 12 tagu küldöttséget, melyre a kimutatások megvizsgálást annak idején hozott határozata értelmében bizni óhajtja. 4. A lelkészek öltözetét meghatározó 149. §. áttétetett volt egy külön bizottsághoz újra szövegezés végett. A bizottság következőkben állapítja meg a 149. §. szövegét: »A lelkészek öltözetükben is a társadalmi illem követelményeinek megfeleljenek; hivatalos tisztükön kívül is legyenek mindig egyszerűen, de tisztességes fekete ruhába öltözködve; midőn pedig hivatalos tisztükben járnak el, sőt hivatalos polgári ünnepélyeken is rendszeres egyházi ruhát viseljenek, nevezetesen: közép magasságú magyar süveget, fekete nyakkendőt, hosszú fekete atillát begombolva, lehetőleg befedő palástot vállra fekvő gallérral, egyszerű nyakbakötővel: általában minden öltözetet feketét*. A zsinat a bizottság szövegezését egyhangúlag elfogadja. 5. Napirend értelmében felvétetik a törvénykezési bizottság jelentése »Az egyházi bíróságok szervezése és hatásköré «-ről Világi elnök kéri a zsinat tagjait, hogy miután a cél lehető gyorsan végezni: csak azon §-oknál szólaljanak fel, hol esetleg elvi eltérést látnak. Világi elnök ajánlatát a zsinat egyhangúlag helyeslőleg tudomásul veszi és a tárgyalást megkezdi. A bevezetést képező 275—277. §-ok változatlanul maradnak. Tartalma: az egyház birói hatalma kiterjed az egyházi közigazgatási vitás ügyek és az egyházi fegyelmi esetek elintézésére; mindkét nemű ügyekben egy és ugyanazon egyházi alsóbb és felsőbb fokú bíróságok járnak el, melyek egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi, egyetemes konventi, mint: rendesen működő konventi és teljes — rendkívüli — konventi bíróságok. I. Egyházközségi bíróság. A 278—279. §-ok (egyházközségi biróság hatásköre) változatlanul hagyatnak. A 280. §. (a biróság elnöke) ezen szavai töröltetnek: »és az egyházközségi gondnok, illetőleg* és Györy Lajos indítványára helyébe tétetik: »A biróság elnöke a lelkész, oly egyházakban pedig, melyeknél a kettős elnökség van gyakorlatban : a lelkész és főgondnok, ugy azonban, hogy egyes esetek tárgyalásánál mindig a hivatalára idősebb elnök stb.* A 281. §. (ítélet hozatala) többek felszólalása után változatlanul marad. A 282. §-ba (a biróság eljárását jegyzőkönyvbe veszi) Konkoly Thege Gyula ajánlatára: »s ha a presbyteriumtól külön állt* töröltetik és helyére iratik: »ha nem maga a presbyterium képezi a bíróságot«. II. Egyházmegyei biróság. A 283—284. § ok (a biróság tagjai és elnöke) változatlanul hagyatnak. A 285. §. Tisza István a bizottság nevében e §-t egészen törleni kéri. Uj szövegét a következőkben terjeszti be: »Az egyházmegyei biróság birói teendőit rendszerint az egyházmegyei közgyűlések alkalmával teljes ülésein gyakorolja. Az egyházi közérdekből halasztást nem tűrő ügyek elintézésére azonban a rendes elnökségen kívül egy évre választott három rendes és három póttagból álló egy vagy több időszaki tanácsot alkot. Ez időszaki tanács az elnökség által összehívandó, valahányszor ezt az ügyek felszaporodása, sürgőssége, különösen pedig az érdekelt egyház békéjének helyreállítása szükségessé teszi. Érvényes határozat hozatalára a nem szavazó elnökségen kívül teljes ülésben öt, időszakiban három tag jelenléte szükséges. Á biróság tagjainak páros számmal való jelenléte esetében a hivatalára nézve legifjabb tag nem szavazhat.« Az uj szövegezés elfogadtatik. A 286—287. §-ok (az egyházmegyei biróság hatásköre) változatlanul maradnak. III. Egyházkerületi biróság. A 288 — 289. §-ok (az egyházkerületi biróság tagjai és elnöke) szintén változatlanul hagyatnak. A 290. §., tekintettel a 285. §-ra, uj szövegezést nyer Tisza Istvánnak a bizottság nevében tett ajánlatára: »Az egyházkerületi biróság az egyházkerületi közgyűlések alkalmával tartandó teljes ülésein kívül a rendes elnöksége egy évre választott öt rendes és öt póttagból álló egy vagy több időszaki tanácsot alkot, melynek összehívására és eljárására nézve a 285. §. intézkedései irányadók. Érvényes határozat hozatalára a nem szavazó elnökségen kívül teljes ülésben hét, időszakiban öt tag jelenléte Ha a biróság tagjai páros számmal jelennek meg, hivatalára nézve legifjabb pap nem vesz részt a szavazásban,* Elfogadtatik. 291. §. (egyházkerületi bírósági Ítélet három fokon) ezen kifejezése: »az egyházkerület főhatósága alatt álló gimnáziumi tanárok, tanítók stb.« Fejes István indítványával kibővíttetik ekként: »az egyházkerület főhatósága alatt álló főiskolai, gimnáziumi, képezdei tanárok, tanítók stb.* Egyebekben változatlanul hagyatik. A 292. § (eljárásáról az egyházkerületi biróság jegyzőkönyvet vezet) nem változik. IV. Egyetemes konventi biróság. Ennek 293—301. §-ai mindenben változatlanul maradnak. Tartalma: konventi rendes és rendkívüli biróság; mindkettőnek tagjai; elnöke; üléseinek ideje; Ítélete a rendes bíróságnak fegyelmi ügyekben másod- és harmadfokon ; ítélete jogerős; a rendkívüli biróság egy fokon, de végérvényesen csakis a püspökök és az egyházkerületi főgondnokok fegyelmi ügyeiben itél. A közigazgatási bíráskodás esetei. Fegyelmi esetek és fegyelmi büntetések. I. Közigazgatási birósági esetek. A 302. §. (közigazgatási birói eljárás alá tartozó ügyek) minden pontjában elfogadtatik, kivéve az elsőt, melynek utómondata: »ezekkel együtt a választói jogosultság fölött hozott esperesi határozatok felülvizsgálása*, Tisza Jstván felszólalására bővíttetik és lesz: »ezekkel együtt a választói jogosultság fölött hozott esperesi határozatoknak a 233. §. értelmében felülvizsgálása*. II. Fegyelmi esetek. A 303. §. (fegyelmi eljárás alá jövő esetek felsorolása) minden pontjában változatlanul marad. III. Fegyelmi büntetések. A 304. §. (egyházközségi biróság fokozatosan alkalmazható büntetései: a) intés; b) feddés; c) pénzbírság 10 frtig) nem változik.