Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-14 / 19. szám

mányunk kimondotta, hogy most már egyenes megbízással kell ily iratkák megiratásáról gondoskodni. * * * Mint a titkári jelentés e részletéből látható, a népies iratkák megindítása anyagilag teljesen elő van készítve. A Tract-Society segítségével bármely pillanatban megkezdhető a népies iratok kiadása, egy-kettőnek költségeit a Károli-alap kamatjövedelme is képes lesz fedezni s a mit legelői kellett volna említenünk, Hegedűs Sándor ur lelkes ajánlata lehetővé teszi, hogy Irodalmi Társaságunk mindjárt először nagyobb számú kiadványokkal jelenjék meg a könyvpiacon. A nehézség most az, hogy nem igen van mit kiadni. E bajon a népies irók ügybuzgalma van hivatva segíteni. Nyár végéig, mig a kiadványok nyomda alá kerülnek, még sok idő van. Használják ezt fel Íróink, küldjenek munkákat a Társaság titkárának, hogy legyen miből válogatnia, hogy megindíthassa minél jobb olvasmányokkal a fontos vállalatot. Az ügynek lelkes barátjai pedig készítsék elő a népet, igyekezzenek közülök minél több olvasót és ügybarátot, tehetősebb ügyfeleink körében pedig minél számosabb pártfogót szerezni az ügynek. Ha mozgolódunk, teszünk valamit, haladni fognak dolgaink, haladni fog a belmisszióskodás e fontos ága is; ha nem, akkor ez is elposványosodik és a kiadványok nem jutnak el hitfeleink különböző rétegeibe, ami pedig a főcél. Fel a munkára! Ki irni tud tollal, ki terjeszteni, szóval, de mindnyájan azon meggyőződéssel, hogy jó vallásos iratkák előállításával és terjesztésével Istenországának szent ügyét mozdítjuk elő szeretett anyaszentegyházunkban ! Szerk. ISKOLAÜGY. Rangos papok és tanárok, A szives olvasó figyelmét bizonyára nem kerülte el a vidéki tanároknak az az országszerte megindult mozgalma, melynek célja a tanároknak a IX. rangosztályból a VlII-ba áthelyezése. Ezért köriratoznak, gyűléseznek, dikcióznak, lelkesülnek, kérvényeznek, mozognak, kongreszusoznak. A kor szellemének megfelelő e mozgalmat óhajtom ösmertetni jelen cikkemben. Isten előtt mindenki egyenlő : király és alattvaló, főúr és pór, milliomos és koldus. Nem ugy azonban közéletünkben; a kedves emlékű Bach-korszak és Schmerling óta Magyarország boldog emlékezetű Bach báró és csehmorva verklisekből és köszörűsökből és kellnerekből lett adjutánsai által osztatott föl először »rang és díjosztályokra« s láttattak el huszárjai pléhgalléros és posztógalléros mondurokkal, melyeken az arany és ezüst rózsácskák jelezték a rangosztályt. A báró Bach által kezdeményezett osztályozás ragadós lett s már az 1867-ben megalakult Andrássy-kormány által elfogadtatván, átment az államélet minden terére s onnan végre — református egyházunkba is, mely a most bezárult zsinaton végleg beosztotta a gyülekezeteket és papokat négy díjosztályba. Amint látható tehát — 1850 óta még a vastagnyaku kálvinisták is civilizálódtak (?) egy kicsit. Az államnál ez osztályozás a katonaság mintájára történt, hol az összes tiszti ranggal biró egyének tizenegy díj- és rangosztályba sorolvák. Ujabban toldottak hozzá alul egy XII. rangosztályt is, mely körülbelül olyan, mint az előkészítő osztály lenne a gimnáziumnál, már nem elemi, de még nem gimnázium — se hús, se hal. A tizenegy katonai rangosztály élén áll a tábornagy, jelenleg egyetlen, a király nagybátyja, Albrecht főherceg. Hogy őt a többi halandótól igen nagy távolság választhassa el, második rangosztály nincs, itt van az adomabeli nagy semmi, melyen azonban még oly hős katona sem úszbatik át. E légüres tér után (melyben halandó ember tudvalevőleg nem létezhetik, s azért még csak címben sincs megörökítve e rangosztály) jönnek a III. rangosztályba tartozó táborszernagyok, aztán az altábornagyok, tábornokok, ezredesek, stb. le a hadnagyig, ki a XI. rangj osztályban kuporog szerényen. S miután a katonaságnál egy sereg pap is beletartozik a szervezetbe, ezek is rangosztályba soroztattak. Itt látszik azonban a katonaság tisztelete a szellem harcosai iránt, mert e rangosztályokba sorozásnál a katona-pap a legalacsonyabb rangfokozata a kapitányokéval egyenlő, azaz a legfiatalabb káplán egyenlő rangban áll egy kapitánynyal, tehát a papi vizsga letétele őt a 10—12 évi szolgálattal biró főhadnagy fölé helyezi. A legmagasabb rangu katona-pap tábornoki ranggal (és természetesen fizetéssel is) bir, s több eset volt, hogy ez úgynevezett »generális vikáriust* nevezték ki a legelső érseki széküresedésnél, mint a jelenlegi bécsi érseket, ki szintén katona-pap volt. A katholikus klérusnak azonban esze-ágába se jutott mind ennek dacára is a saját tagjait díjosztályokba sorolni, pedig a hierarchia fogalma eredetileg onnan ment át a katonaságba és az állami szervezetbe is. De nem is lehet ott rang- és díjosztályokat megállapítani, mert (hacsak Magyarországot tekintjük) oly óriási aránytalanság van a jövedelmekben, melyet kiegyenlíteni lehetetlen. A nagyváradi püspök félmillió forint évi jövedelme hogy álljon egy díj- és rangosztályban a beszterczebányai püspök 25,000 frtos stallumával, melynél egy-egy esztergomi vagy váradj kanonok és a vaskai apát ur többet húz? A többi polgári alkalmazású egyén a katonai rangok mintájára tizenegy rangosztályba soroztatott az állam által. E Jákob-lajtorja legcsúcsán a miniszterelnök áll, mint első rangosztályu uri ember, utána jő (még jelenleg) a fennebb körülirt nagy semmi, azaz második rangosztály, s ezután a többi közönséges miniszterek, mint III. rangosztály. Igy megy ez azután le a XI. díjosztályig, hol a gyakornok lézeng. Az állami tanárok szintén begyömöszöltettek a rangosztályokba, bár maguk se tudtak róla semmit, hogy ott