Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-07 / 18. szám

vének vezetésére felkéri Tóth Sámuel, szólók jegyzésére Hajnal István zsinati jegyzőket. 2. Napirend az egyházalkotmányi bizottság jelentése második részének tárgyalása a hozzá utólag utasított §-okról. A 195. §-ba (választásra jogosultak felsorolása) a bizottság által egyetemes konventünk indítványára a lelkészválasztók közé »a vegyes házasságban élő reformált nők« és »a fiókegyházak adófizető tagjai« illő helyen felvétettek. Zeyk Gábor indítványára még e §. végére felvétetett: »Az erdélyi egyházkerület sajátos helyzete szempontjából felhatalmaztatik a lelkészválasztói jogosultságnak saját viszonyainak megfelelő megállapítására«. A bizottság javaslata elfogadtatik. A kilencedik fejezet után Molnár Béla indítványát következő szövegben ajánlja elfogadásra: »153. §. Minden egyházmegyében az egyházmegyei közgyűlés által egyházmegyei ügyész választatik.« »154. §. Az egyházmegyei ügyész működésének időtartamát mindenik egyházmegye tetszése szerint állapítja meg.« »155. §. Az egyházmegyei ügyész teendői: a) az egyházmegyei elnökség megbizása folytán az egyházmegyét a bíróságok vagy közigazgatási bíróságok előtt képviselni; b) a hivatalból, egyházi téren megindítandó fegyelmi ügyekben az egyházmegyét mint vádhatóság képviselni.* Ennek megfelelően a következő §-ok uj számozást nyernek. A bizottság javaslata elfogadtatik. A Molnár Béla indítványából elfogadott részt a bizottság az egyházkerületekre is szükségesnek látja alkalmazni ; ajánlja, hogy a II. rész 14. fejezete után legyen egy uj 15. fejezet: »Az egyházkerületi ügyészekről*. »174. §. Minden egyházkerület közgyűlésén egy egyházkerületi ügyészt választ. Ennek hatáskörére és működési tartamára nézve az egyházmegyei ügyészekről szóló 153—255. §-ok alkalmazandók.* De a következetesség megkivánja, hogy a konvent, mint legfőbb fegyelmi bíróság is el legyen látva fegyelmi ügyekben vádhatóságot képviselő ügyészszel; indítványozza tehát, hogy a 61. §. (egyet, konvent hatás- és jogköre) l) pontja után tétessék: »m) hivatalból indítandó fegyelmi ügyek tárgyalására vádhatóságnak állandó ügyészt választ«. A zsinat a bizottság javaslatát elfogadja, kivéve a 61. §. m) pontja szövegezését, melyet Tisza István indítványára eként állapít meg: »m) hivatalból indítandó fegyelmi ügyeknek a rendkívüli konventi bíróság előtti tárgyalására vádhatóságnak állandó ügyészt választ«. A 158—160. §-ok (egyházmegyei gondnokokról) a bizottság javaslata szerint változatlanul fogadtatnak el. A 161. §. (az egyházmegyei gondnok jog- és hatásköre) a) pontjának második része Tisza Kálmán és Tisza István elfogadott módosításaival eként állapíttatott meg: » .... az egyházi törvénykezés terén eljár a számára a törvénykezésről szóló II. részben megállapított hatáskörben;* a b) pont pedig: »Az egyházmegye részéről hivatalánál fogva tagja az egyházkerületi közgyűlésnek és egyházkerületi bíróságnak«; végül a c) pont: »Az esperessel együtt képviseli az egyházmegyét a polgári hatóságokkal szemben.* Egyebekben a §. marad a bizottság javaslata szerint. »Az esperesekről* szóló 162—163. §-ok némi stiláris módosítás után, a bizottság munkálatában fogadtatik el. A 164. §. bizottsági szövegezése Tisza István és Révész Kálmán elfogadott módosításával egészben véve változás alá jővén, jegyzőt megbízza a zsinat, hogy e §-t, mely »Az esperes jog- és hatásköréről szól«,tekintettel a 161. § ban tett változtatásokra, dolgozza át. A 165 — 166. §-ok (egyházak látogatásáról) a bizottság munkálata szerint maradnak. A 167. §. (ugyanarról szóL b) pontjába Soltész János indítványára betétetik: ». . . . a belhivatalnokok fizetése pontosan kiszolgáltatását s az azok használatában és általában az egyház tulajdonában levő földek adóügyét stb.« »Az egyházkerületi főgondnokokról* szóló; 173— 176. §-ok elfogadtatnak azon módosítással, hogy a 176. §. a) pontja megfelelő alkalmazással szövegeztessék ugy, mint ahogy az egyházmegyei gondnokokra megállapíttatott. »A püspökökről« szóló 177—179. §-ok, némi stiláris módosítás után, a bizottság munkálata szerint elfogadtatnak. A 180. §. (a püspöki hivatal megüresedése) második része Tisza István elfogadott módosításával ekként fog hangzani: ... a püspök halála esetén az ő egyházkerületi közigazgatási teendőit az egyházkerületi egyházi főjegyző végzi*. A 181. §. (a püspök jog- és hatásköre) tekintettel a főgondnokokról szóló §-okra dolgoztatik át. 3. A délutáni ülésre kitűzött tárgy ezekben bevégeztetett; elnökség az ápril 4-én d. e. tartandó ülés napirendjére a törvénykezési bizottság beterjesztett munkálatát és a 15 tagu küldöttség megválasztását tűzi ki. Ülés vége esti 8 órakor. Molnár Lőrincz. IRODALOM. ** »Magyar paedagogia« cím alatt uj tanügyi folyóirat indult meg, melyet a »Magyar Paedagogiai Társaság* megbízásából Csengery János dr. szerkeszt. Az 1 — 2. szám a következő tartalommal jelent meg: Olvasóinkhoz. A kisdedóvásügy reformja: György Aladártól Irodalomoktatás a népiskolában: Málnai Mihálytól; Hivatalképesség és vizsgálat: Marczali Henriktől; A latin nyelv nemzeti hivatása: Kardos Alberttől; Tanítóképzésünkről : Radó Vilmostól; A zenetanárképzés ügye hazánkban Harrach Józseftől; A német tanárképzés reformja: Csen-" gery Jánostól; Teendőink a fővárosi elemi oktatás fejlesztése tárgyában : Verédy Károlytól; A porosz felsőbb iskolák legújabb tanítási terve: Demeczky Mihálytól. Közoktatási tanács. Irodalom. Vegyesek. Magyar paedagogiai társaság. Alapszabályok. — E folyóirat, melyet, mihelyt több számot látunk belőle, behatólag fogunk ismertetni, minden hónap elején (a nagy szünet kivételével), évenkint legkevesebb 30, de lehetőleg 40 ívnyi terjedelemben jelenik meg. A társaság tiszteleti és rendes tagjai ingyen, külső tagjai 2 frt évi tagsági díjuk fejében jutnak hozzá. Előfizetési ára egy évre 5 frt., félévre 2 frt 50 kr. Egyes füzetek ára 50 kr., kettős füzeteké (a milyen a jelenlegi is) 1 frt. Az előfizetési és tagsági díjak Lengyel Sándor polg. isk. igazgatóhoz (Budapest, II. ker. fő-utca 89. sz.). a reclamátiók a Franklin-Társulat kiadóhivatalához, a közlemények pedig a szerkesztőhöz (Budapest, Aréna-út 13.) intézendők.