Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-07 / 18. szám

államtitkár ur, ki e hivatalába léptekor magának megszavazott állami ösztöndíján látott életében először egyetemet s azóta reformálja agyon a buda­pestit. De tudunk kiváló embereket is, kik már hajlottabb korban jártak először külföldön (pl. Szász Károly, Horvát Árpád egyetemi volt könyvtár­igazgató, Medveczky Frigyes stb. stb.) és hasznukra fordíták maguknak és a köznek újonnan szerzett ösmereteiket, viszont ösmerünk oly neves embert is, ki ifjú korában »lakott a Spree és Szajna partján« és tudatlan maradt minden tekintetben. A másik mód a tanárok között évenként szétosztandó s nagyobb mennyiségű jeles szak­munkák utján volna eszközlendő. A magánkönyv­tárak gyarapítása mindig emeli a nemzeti vagyont s különösen a vidéken lakó tanárok, csekélyebb fizetésük mellett, teljességgel nem áldozhatnak könyvvásárlásra s ott helyben nagyobb könyvtár sem levén, tudományszakmájukat előbbre sem vihetik. Igaz, hogy sok elajándékozandó könyv kárba veszne, mert sok tanár túladna rajta, de akkor is érdemes kézbe jutna a könyv, mert olyan venné meg, kit érdekel s ki különben nem jutna olcsón drága külföldi munkához. íme, ez a két mód volna arra, hogy jó taná­rokat képezzünk. Gondolkozzék ezen báró Eötvös Loránd, (ki, mint halljuk, jelenleg kultuszminiszter jelölt) s a minisztériumban mindaz, ki gyakorla­tilag akarna gondolkozni. De a pénz! kiált föl erre Wekerle miniszter. Az oktatásügyre sohase telik, az az állam mos­toha gyermeke. Honnan a pénzt erre ? Válaszunk ez: a Ferencz-József intézet évi költségvetéséből s 4—5 képviselő Ondava-Topo­lya vízi biztosságának elvonandó jövedelméből kitelnék az egész, mely javaslatunk szerint az országnak 10 év alatt egyezer széles látkörü, álta­lános műveltségű jeles tanárt biztosítana. dr. b. j. BELFÖLD. A reformátusok zsinatja. Tizenhetedik ülés március 31-én. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. e. \í4 11 órakor az elnökség nevében megnyitja; a mai ülés jegyző­könyvének vezetésére felkéri Hajnal István, szólók jegyzé­sére Mitrovics Gyula zsinati jegyzőket. 2. Tóth Sámuel zsinati jegyző olvassa a mult ülés jegyzőkönyvét; hitelesíttetik. 3. Tóth Sámuel zsinati főjegyző jelenti, hogy Kolozs­váry Sándor és Csernák István eltávozott zsinati képvi­selők helyett a behívott pótképviselők: Kerekes József és Biky Ferencz a zsinaton megjelentek és megbízó levelüket bemutatták; tudomásul vétetik. ; 4. Tárgyalás alá kerül a napirend értelmében a kérvényi bizottság jelentése. 1. Báthory Lina kérvénye, hogy Ő mint papörökös a szabályokban előirt hagyatéktól elüttetett. A bizottság alaki hiányok miatt ujabb ellátás végett az igazgató­tanácshoz véleményezi áttétetni. E vélemény nem fogad­tatott el, hanem mint administrácionalis ügy félretétetett. 2. Az országos papi értekezlet kérvénye a nyomorral küzdő belhivatalnokok és egyházak sorsának javítása érde­kében az 1848. XX. törvénycikkre hivatkozással. A bizott­ság véleménye, hogy a kérvény az ágostaiakéval együtt működő bizottsághoz tétessék át, elfogadtatott. 3. Bartha Mór kérvénye, hogy fegyelmi bíróságaink ítéleteit a királyi bíróságok nem tartják tiszteletben. A bizottság ajánlatára a törvénykezési bizottsághoz tétetett át. 4. 16 eperjeskei egyháztagnak kérvénye adóügyben. Az adóügyi törvény meghozatala után, mint tárgytalan — félretétetett. 5. Özv. Czelder Mártonné kérvénye a bizottság azon nézetének elfogadásával, hogy ügyében az illetékes forumok helyesen és megkívántató módon jártak el, tudomásul vétetik. 5. A kérvényi bizottság jelentésének letárgyalása után felszólal Kiss Áron tiszántúli püspök, a maga és társai nevében egy indítványt terjesztvén a zsinat elé. Hivatkozik a 10 év előtti zsinat nagy, távoli időkre kiható, dicsőséges és hova-tovább áldásosabbá váló alkotására, a közalapra. Ilyen nagy horderejű alkotásokra szüksége van egyházunknak és azonértelemben szüksége van a jelen zsi­natnak is, hogy t. i. az utódok hálás szivében maradandó emléket biztosítson magának. Tekintve ugyanis, hogy ne­künk oly nemzedék növelésére van szükségünk, mely őseink örökétől nemcsak ihletett, de azt meg is tudja vé deni, ha kell; tekintve továbbá, hogy az állami intézetek nem nyújtanak elég biztosítékot jó proíestáns tanárok ne­veléséről : mondja ki jelen zsinat, hogy Debreczenben egy bölcsészeti fakultást állít fel tanárképzővel kapcsolatban. E végett nyújtja be maga és többek nevében indítványát, melynek szószerinti szövege ez: »Mondja ki az országos zsinat, hogy egy Debreczenben felállítandó bölcsészeti fakul­tásnak tanárképezdével egybeköttetésben az alapját jelen alkalommal leteszi. Mely bölcsészeti fakultásnak nélkülöz­hetlen voltát ref. egyházunkban a középiskolai tanügy egészséges fejlődése s biztosítása szempontjából már az 1881. évben Debreczenben tartott zsinat is mélyen érezte s kinyilvánította. Ezen alap, hogy miképen állíttassék elő s a bölcsészeti fakultás mily módozatok mellett lesz léte­síthető, e tárgyban a zsinat a maga kebeléből egy bizott­ságot küld ki javaslat készítésére, mely javaslat a zsinat harmadik ülésszakában lesz előterjesztendő és megvizs­gálandó*. A zsinat ezen indítványt, annak tárgyalását és meg­vitatását, valamelyik legközelebbi ülés napirendjére tűzi ki. 6. A napirend további tárgya Fejes István mult ülésen benyújtott indítványának vitatása a népiskolai ügyben készítendő felirat tárgyában. Fejes István. A képviselőház asztalára a néptanítók fizetésének rendezéséről most egy törvényjavaslat van le­fektetve. mely mélyen érdekli egyházunkat. Egyházunk ezt a törvényjavaslatot óhajtja, örömmel és köszönettel fo­gadja. sőt amennyiben a tervezett segélynyújtás a 68-iki törvény keretében nem volna eszközölhető, nem mondana ellene, ha az a keret tágíttatnék is. Felszólalása a terve­zett segély módozata ellen irányul. Helyteleníti, hogy már 50 frton felüli segélyért megerősítési jogot kiván az állam. A korpótlék sem az egyházakra, sem a tanítókra nézve nem előnyös, több szempontból hátrányos, sőt veszedelmes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom