Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-04-07 / 18. szám
államtitkár ur, ki e hivatalába léptekor magának megszavazott állami ösztöndíján látott életében először egyetemet s azóta reformálja agyon a budapestit. De tudunk kiváló embereket is, kik már hajlottabb korban jártak először külföldön (pl. Szász Károly, Horvát Árpád egyetemi volt könyvtárigazgató, Medveczky Frigyes stb. stb.) és hasznukra fordíták maguknak és a köznek újonnan szerzett ösmereteiket, viszont ösmerünk oly neves embert is, ki ifjú korában »lakott a Spree és Szajna partján« és tudatlan maradt minden tekintetben. A másik mód a tanárok között évenként szétosztandó s nagyobb mennyiségű jeles szakmunkák utján volna eszközlendő. A magánkönyvtárak gyarapítása mindig emeli a nemzeti vagyont s különösen a vidéken lakó tanárok, csekélyebb fizetésük mellett, teljességgel nem áldozhatnak könyvvásárlásra s ott helyben nagyobb könyvtár sem levén, tudományszakmájukat előbbre sem vihetik. Igaz, hogy sok elajándékozandó könyv kárba veszne, mert sok tanár túladna rajta, de akkor is érdemes kézbe jutna a könyv, mert olyan venné meg, kit érdekel s ki különben nem jutna olcsón drága külföldi munkához. íme, ez a két mód volna arra, hogy jó tanárokat képezzünk. Gondolkozzék ezen báró Eötvös Loránd, (ki, mint halljuk, jelenleg kultuszminiszter jelölt) s a minisztériumban mindaz, ki gyakorlatilag akarna gondolkozni. De a pénz! kiált föl erre Wekerle miniszter. Az oktatásügyre sohase telik, az az állam mostoha gyermeke. Honnan a pénzt erre ? Válaszunk ez: a Ferencz-József intézet évi költségvetéséből s 4—5 képviselő Ondava-Topolya vízi biztosságának elvonandó jövedelméből kitelnék az egész, mely javaslatunk szerint az országnak 10 év alatt egyezer széles látkörü, általános műveltségű jeles tanárt biztosítana. dr. b. j. BELFÖLD. A reformátusok zsinatja. Tizenhetedik ülés március 31-én. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. e. \í4 11 órakor az elnökség nevében megnyitja; a mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkéri Hajnal István, szólók jegyzésére Mitrovics Gyula zsinati jegyzőket. 2. Tóth Sámuel zsinati jegyző olvassa a mult ülés jegyzőkönyvét; hitelesíttetik. 3. Tóth Sámuel zsinati főjegyző jelenti, hogy Kolozsváry Sándor és Csernák István eltávozott zsinati képviselők helyett a behívott pótképviselők: Kerekes József és Biky Ferencz a zsinaton megjelentek és megbízó levelüket bemutatták; tudomásul vétetik. ; 4. Tárgyalás alá kerül a napirend értelmében a kérvényi bizottság jelentése. 1. Báthory Lina kérvénye, hogy Ő mint papörökös a szabályokban előirt hagyatéktól elüttetett. A bizottság alaki hiányok miatt ujabb ellátás végett az igazgatótanácshoz véleményezi áttétetni. E vélemény nem fogadtatott el, hanem mint administrácionalis ügy félretétetett. 2. Az országos papi értekezlet kérvénye a nyomorral küzdő belhivatalnokok és egyházak sorsának javítása érdekében az 1848. XX. törvénycikkre hivatkozással. A bizottság véleménye, hogy a kérvény az ágostaiakéval együtt működő bizottsághoz tétessék át, elfogadtatott. 3. Bartha Mór kérvénye, hogy fegyelmi bíróságaink ítéleteit a királyi bíróságok nem tartják tiszteletben. A bizottság ajánlatára a törvénykezési bizottsághoz tétetett át. 4. 16 eperjeskei egyháztagnak kérvénye adóügyben. Az adóügyi törvény meghozatala után, mint tárgytalan — félretétetett. 5. Özv. Czelder Mártonné kérvénye a bizottság azon nézetének elfogadásával, hogy ügyében az illetékes forumok helyesen és megkívántató módon jártak el, tudomásul vétetik. 5. A kérvényi bizottság jelentésének letárgyalása után felszólal Kiss Áron tiszántúli püspök, a maga és társai nevében egy indítványt terjesztvén a zsinat elé. Hivatkozik a 10 év előtti zsinat nagy, távoli időkre kiható, dicsőséges és hova-tovább áldásosabbá váló alkotására, a közalapra. Ilyen nagy horderejű alkotásokra szüksége van egyházunknak és azonértelemben szüksége van a jelen zsinatnak is, hogy t. i. az utódok hálás szivében maradandó emléket biztosítson magának. Tekintve ugyanis, hogy nekünk oly nemzedék növelésére van szükségünk, mely őseink örökétől nemcsak ihletett, de azt meg is tudja vé deni, ha kell; tekintve továbbá, hogy az állami intézetek nem nyújtanak elég biztosítékot jó proíestáns tanárok neveléséről : mondja ki jelen zsinat, hogy Debreczenben egy bölcsészeti fakultást állít fel tanárképzővel kapcsolatban. E végett nyújtja be maga és többek nevében indítványát, melynek szószerinti szövege ez: »Mondja ki az országos zsinat, hogy egy Debreczenben felállítandó bölcsészeti fakultásnak tanárképezdével egybeköttetésben az alapját jelen alkalommal leteszi. Mely bölcsészeti fakultásnak nélkülözhetlen voltát ref. egyházunkban a középiskolai tanügy egészséges fejlődése s biztosítása szempontjából már az 1881. évben Debreczenben tartott zsinat is mélyen érezte s kinyilvánította. Ezen alap, hogy miképen állíttassék elő s a bölcsészeti fakultás mily módozatok mellett lesz létesíthető, e tárgyban a zsinat a maga kebeléből egy bizottságot küld ki javaslat készítésére, mely javaslat a zsinat harmadik ülésszakában lesz előterjesztendő és megvizsgálandó*. A zsinat ezen indítványt, annak tárgyalását és megvitatását, valamelyik legközelebbi ülés napirendjére tűzi ki. 6. A napirend további tárgya Fejes István mult ülésen benyújtott indítványának vitatása a népiskolai ügyben készítendő felirat tárgyában. Fejes István. A képviselőház asztalára a néptanítók fizetésének rendezéséről most egy törvényjavaslat van lefektetve. mely mélyen érdekli egyházunkat. Egyházunk ezt a törvényjavaslatot óhajtja, örömmel és köszönettel fogadja. sőt amennyiben a tervezett segélynyújtás a 68-iki törvény keretében nem volna eszközölhető, nem mondana ellene, ha az a keret tágíttatnék is. Felszólalása a tervezett segély módozata ellen irányul. Helyteleníti, hogy már 50 frton felüli segélyért megerősítési jogot kiván az állam. A korpótlék sem az egyházakra, sem a tanítókra nézve nem előnyös, több szempontból hátrányos, sőt veszedelmes.