Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-03 / 17. szám

az egyformaságban, hanem a szabad mozgásban rejlik az autonomikus erő. Nagy Ferencz a szerves egész alkotását tartva szem előtt, a bizottsághoz kéri áttétetni. Jó és határozott iskolai törvényekre van szükségünk és ha a zsinat most sem hozza meg, valószinü, hogy iskoláink 20 év múlva üresen maradnak. Gróf Tisza Lajos: a kérdés az, szükségesnek tartja-e a zsinat, hogy a bizottság által beterjesztett §-ok képezzék alapját a tárgyalásnak: igen vagy nem? Vagy ezzel szemben helyesnek tartja-e csak az elveknek kimondását, hogy azok alapján a konvent elé bocsássa az ügyet ? Maga részéről az utóbbit tartja célszerűnek. Vida Károly: a zsinat méltósága kívánja az iskolai törvények rendezését, mig ha csak elveket igtat törvénybe, akkor az egyház valóban nem lenne más, mint mostoha anya az iskolákra nézve. Az állam folyton emeli iskolái nivóját és nekünk is emelnünk kell, ha hátra nem akarunk maradni. Elfogadja azon indítványt, hogy az szövegezés végett a bizottsághoz utaltassanak. Bartha Lajos az elvek megállapítása mellett foglal álláspontot. A zsinat 39 szóval 36 ellenében kimondta, hogy a negyedik kérdőpontba foglalt §-okat egyöntetű javaslat és munkálat beterjesztése végett átteszi a tanügyi bizottsághoz, melyet azonban csak egy harmadik ülés szakában fog részletesen tárgyalni. 5. Tóth Sámuel zsinati jegyző felolvassa az ötödik kérdőpontot, melyre a zsinat tagadólag felel, miután a negyedik kérdőpont eldöntése az egyetemes konvent fölruházását e tekintetben kizárja ; az első kérdésre pedig, mint természetes folyományra határozata, hogy szentesítés alá bocsátandó iskolai, vagyis köznevelési és közoktatási törvényeket óhajt hozni. Végül a zsinat a bizottság jelentésének második felében foglalt javaslatát, t. i. hogy a szentesítendő törvény kapcsában egyházunk nevében óhajtását és kérelmét fejezze ki, hivatkozással az 1890/91. XXVI. törvénycikkben föntartott állami coordinatio litterariae institutionis jogára — mellőzi. 6. Fejes István következő indítványt terjeszt a zsinat elé: »A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minister úr közelebb beterjesztvén a felekezeti néptanítók segélyezésére vonatkozó törvényjavaslatát: e tárgyban egyházi érdekeink szempontjából tegye ezen ügyet zsinatunk tanácskozás tárgyává s ha szükségesnek mutatkoznék, járuljon felirattal az államkormányhoz, esetleg a törvényhozáshoz*. A zsinat nevezett indítvány megvitatását a következő ülés napirendjére tűzi ki. 6. Világi elnök a zsinat egyhangú beleegyezésével a következő ülés napirendjére kijelöli még a kérvényi és alkotmány ozó bizottság jelentésének tárgyalását. Ülés vége d. u. 2 órakor. Molnár Lőrincz. IRODALOM. * Az Athenaeum Kézi Lexikona. A tudományok enciklopédiája különös tekintettel Magyarországra, szerkeszti dr. Acsády Ignácz. Tizenkettedik füzet. Budapest, 1892. A pontosan megjelenő vállalat uj füzetét két kitűnően sikerült műmelléklet diszíti. Az egyik Európa szines térképe a legújabb, adatok alapján a másik az építészeti stilusok kettős képe 56 alakkal. Maga a szöveg befejezi az E betűt s megkezdi az F-et. A népszerű és mégis a tudomány mai színvonalán álló vállalatot melegen ajánljuk a művelt közönség támogatásába, megtalálja benne mindazt, amit ily terjedelmű Lexikon csak nyújthat. Az egész munka összesen negyven füzetből fog állani, melyek kéthetenkint három ivnyi tartalommal jelennek meg. Egy füzet ára 30 kr. A legcélszerűbb tiz-tiz füzetre 3 írtjával előfizetni, mely pénz az Athenaeumhoz Budapestre küldendő. Kapható minden könyvkereskedőnél is. KÜLÖNFÉLÉK, * Az ág. evangélikus zsinat pénzügyi bizottsága március 28. s következő napjain tartott tanácskozásaiban elkészítette fontos munkálatát. A tanácskozás Poszvék Sándor ismeretes javaslata alapján ritka egyértelműséggel folyt. Legfontosabb része a munkálatnak a közalap tervezete, melyhez minden evangélikus egyháztag a maga egyenes államadójának 0'5 százalékával köteles járulni. Az evangélikus zsinat május 3-án fog tanácskozásra összeülni. * Budapesti vallásos estélyeink március 30-ikán a tavaszi idényre befejeztettek. A befejezés méltó volt a kezdethez és folytatáshoz. Kizárólag a theologiai ifjúság rendezte s oly érdeklődést sikerült felkeltenie, hogy a Lónyai-utcai díszterem és két mellékszobája zsúfolásig megtelt, annyira, hogy a közönség egyrészének vissza kellett mennie. Ott voltak: Kun Bertalan, Kiss Áron, Pap Gábor, Szász Domokos püspökök, a zsinati képviselők nagy része és a rendes női közönség, élén Tiszánéva] és Odeschalchy hercegnővel. A minden pontjában fényesen sikerült műsort: közének, Márton Lajos IV. theologus imája, a férfi és nöi vegyes kar szép éneke, Osváth Elemér III. theologus szavalata, Lukácsi Imre IV. theologus beszéde (a nők jelen és jövőkori hivatásáról), a theologus dalkar éneke, Gergely Antal II. theologus remek szavalata, Fgerházy Lajos IV. theologus imája képezte. Végül Pap Károly lelkész jelentette ki, hogy ezzel az idei vallásos estélyek sorozata véget ért, egyszersmind köszönetét fejezte ki a közreműködőknek a támogatásért és a közönségnek folyton növekvő lelkes pártfogásáért, mely a rendezőkre is buzdítólag hatott. — Az estélyeket a jövő ősz és tél folyamán a rendezőség ismét folytatni fogja. * Válasz Balogh Sándor lelkész ur nyilt levelére. Kedves urambátyámnak hozzám intézett nyilt felhívására, ugyancsak a nyilvánosság szine előtt van szerencsém röviden azt válaszolni: Köszönöm az »evangélizáló értekezletre« való szives meghívást: állok elébe. Valóban, ha azt akarjuk, hogy a lelkészi értekezletek ügyében felülről indított mozgalom teljes sikerre vezessen, egyidejűleg alulról is meg kell tenni a kezdeményező lépést; doku mentáivá ezzel, hogy maga a lelkészi kar mélyen érzi immár a szükségét a komolyabb eszmecsere céljából tartandó olykori összejöveteleknek. Épen az idősebb, tehát a lelkipásztorkodás terén tapasztalattal biró lelkésztársaink volnának hivatva vidékenként — mint kedves urambátyám erre követendő példát adott — kezdeményezni a dolgot s egyszer-másszor magok köré gyűjteni a fiatalabb Timotheusokat, az aktuális kérdések megbeszélése, a kartársi testvéries viszony ápolása céljából. — Én a magam részéről, s hiszem, a meghívott lelkésztársaink is mindannyian, őszinte örömmel engedünk kedves urambátyám szives meghívásának, nem tarthatván vissza minket: Nádorcsatornán- és Dunán-innenieket semmi képzelt chi-