Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-03-31 / 16. szám
Antalfy László, Baksay István, Begedy István, Bornemisza József, Csernák István, Czike Lajos, Dávidházy János, Debreczeni Gábor, Deézsi Gyula, Fejes István, Futó Mihály, Győry Lajos, Karap Ferencz, Kiss Áron, Kiss Gábor, Koncz Imre, Konkoly Thege Gyula, Kopré Ferencz, Körmendy Sándor, Kulin Imre, Lukács Ödön, Meczner Béla, Meczner József, Mitrovics Gyula, Molnár Réla, Nagy László, Nagy Pál, Papp Gábor, Ragályi Béla, Segesvári József, Szabó Endre, Szabó Kálmán, Szabó Károly, Szarka Boldizsár, Szeremley Sámuel, Szeremley József, Soltész János, Sütő Kálmán, Vályi Lajos, Váró Ferencz, Vass Tamás, Vécsey József, Vida Károly. Igy a javaslati szövegezés 5 szóval elvettetett. Meczner Béla kijelenti, hogy Nagy László indítványának egyeztetését az övével elfogadja. A beadott módosítások felett felállás utján történik a szavazás. A módosítások közül a zsinat többsége Szeremley Sámuel módosítását fogadja el. A 262—263. §-ok (a közalap jövedelmének felosztasa^ a segélynyújtás feltétele) változatlanul maradnak. A 264. §. Szeremley József elfogadott módosításával igy szövegeztetett: »A közalaphoz minden családfő köteles vagyoni körülményeire, illetőleg államadójára való tekintettel megállapítandó osztályok szerint eső bizonyos évi járulékot fizetni, melynek legkisebb mennyisége 10 kr., maxinuma pedig 50 frt*. A 265. §. szintén Szeremley József elfogadott módosítása értelmében ekként hangzik: »Az évi járulék megállapítása osztálybasorozás által történik oly módon, hogy minden családfő azon osztályba soroztatik a presbyterium által, mely vagyoni körülményeinek megfelel«. A 266. §. (osztálybasorozás 16 osztálya) változatlanul elfogadtatott és mellőztetett Fejes István azon indítványa, hogy tekintettel a 268. §-ra és a közalap tőkéje emelésére — a §. toldassék meg ezen szókkal: »sorozás szerint egy egyházban legalább 5 krnak kell esni minden lélekre«. A 267. §. (osztálybasorozás bevallási iveken történik) 4. sora Szeremley József elfogadott módosításával lesz: »a bevallási ivek felülvizsgálása s végleges helyesbítése az egyházmegyét, illetőleg annak e célra kinevezett bizottságát, az egyházmegyei közalapbizottságot illeti«. — egyebekben marad a szöveg. A 268. §. (a kivetés esetleg eltérő módja) a konvent 147. szám alá foglalt határozatával, hogy t. i. a kivetés 5 évről 5 évre történjék, fógadtatik el. A 269. §. (egész egyházközség nem menthető fel a közalaphoz való járulás terhe alól) változatlanul marad. A 270. §-ban (az évi járulék megváltása) Széky Péter nem érti e szót: »utóda«. Egyes vagy többes számú az? Szász Károly a kétséget eloszlatni óhajtván, e két szó közé: »elsőfoku egyenes* beszuratni kéri: »legidősb« szót. Tisza Kálmán világi elnök indítványozza, hogy minden félreértés kizárassék, ezen szók töröltessenek: »sem maga, sem az ugyanazon egyház kötelékébe tartozó elsőfokú egyenes utóda«. A zsinat e szók törlésével fogadja el a §-t. A 271. §. (a közalap tőkéjének még más módon való gyarapítása) változatlanul marad. A 272. §., tekintettel a 261. §. ujonan szövegezett é) pontjára, Szeremley Sámuel és Meczner Béla egyeztetett módosításaival először ekként fogadtatott el: »Az egyetemes konventnek feladatává tétetik, hogy a 261. §. e) pontjában említett hivatalviselésre képtelenné vált lelkészek nyugdíjintézete kérdésével tovább is foglalkozzék s arra vonatkozólag készítendő végleges tervezetét mindenesetben terjeszsze a közelebbi zsinat elé. Tekintettel azonban a most már törvényileg kimondott gyámintézet szervezésére, e §-nál azon kérdés vettetett fel utólagosan, ha vájjon a gyámintézet felállításának kimondása nem semmisítette-e meg a lelkészi nyugdíjintézet eszméjét? E nehéz kérdést végre világi elnök akként oldá meg, hogy a zsinat három évi tartama alatt a konvent terjeszsze a zsinat elé a gyámintézet tervezetét a nyugdíjintézet szem előtt tartásával. És a §. ily módon fogadtatik el. A 273. §. (a közalapot kezeli az állandó végrehajtó bizottság) változatlanul marad. A 274. §. (a közalapi járulékok kezelése a konventre bizatik) ezen szavai helyett: »helyeslőleg tudomásul veszi«, tétetik: »helyben hagyja«; egyébként változatlanul marad. 5. Az elnökség a további tárgyalást mára berekeszti, egyszersmind Kun Bertalan egyházi elnök jelenti, hogy az elnökség az Ö Felsége szine elé járulandó küldöttség névsorát következőleg állapította meg: elnökség: Kun Bertalan, Tisza Kálmán; püspökök: Szász Károly, Papp Gábor, Szász Domokos, Kiss Áron főgondnokok; mindenik egyházkerületből két képviselő, a dunamellékibÖl: Kovács Antal, Cseh Ervin; a dunántúliból: Vályi Lajos, Beöthy Zsigmod; az erdélyiből: Bartha Lajos, Zeyk Gábor; a tiszáninneniböl: Bornemisza József, Meczner Béla; a tiszántúliból: Kiss Elek, Széli Kálmán. A zsinat az elnökség intézkedését e tekintetben egyhangúlag helyben hagyja. 6. Következő ülés napirendjére az egyes függőben hagyott és az illető bizottságokhoz szövegezés, javaslattétel végett áttett fejezetek tűzetnek ki javaslati sorrendben. 7. Szász Károly püspök a zsinat tagjait ünnepélyesen meghívja a vasárnap (március 27-én) Comenius Ámos János emlékére tartandó templomi, valamint a hétfőn (március 28-án) rendezendő iskolai emlékünnepélyekre és a prot. irodalmi társulat március 26-án d. u. tartandó évi gyűlésére. Ülés vége d. u. V4 3 órakor. Tizennegyedik ülés március 25-én. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. e. 1 ji 11 órakor az elnökség nevében megnyitja; a mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkéri Szilády Áron, szólók jegyzésére Hajnal István zsinati jegyzőket. 2. Hajnal István zsinati jegyző olvassa a mult ülés jegyzőkönyvét, kevés észrevétel után hitelesíttetik. 3. Tárgyalás alá vétetnek a törvényjavaslat azon §-ai, melyeknek megállapítása — tekintettel későbbi változtatásokra — függőben hagyatott. A 7. §. szükség nem lévén reá — töröltetik. A 13. §. szövege következőleg állapíttatik meg: »Az anya-, társ-, leány- és fiók-egyházak közötti közigazgatási viszonyok és ezek alapján keletkező jogok és kötelességek az illető egyházmegyei biróság és felebbezés folytán az egyházkerületi biróság által állapíttatnak meg«. A 14. §. (uj egyházközség vagyoni követelése felett más egyházközséggel szemben egyházmegyei biróság, felebbezés folytán egyházkerületi biróság határoz) »tanács« kifejezései helyett »biróság« tétetik, a bírósági szervezet kimondása után. Egyébként marad a szöveg. A 37. §. Gróf Degenfeld József indítványára ekként szövegeztetik: »Az egyházmegye hatáskörébe tartozó ügyeket intézik: a) az egyházmegyei közgyűlések; b) az egyházmegyei biróság«, a többi töröltetik.
