Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-27 / 15. szám

dunamelléki egyházkerület óhajtja, hogy a most érvényben levő tőrvény idevonatkozó §-ai vétessenek föl. A bizottság ajánlatba hozza, hogy e tárgyban a szabályok megalkotására ujabb szövegezéssel intézkedjék a konvent. A törvénykezési és lelkészválasztási albizottság megbizatik a szabályrendelet ujabb szövegezésével és utasíttatik, hogy munkálatát a konventi elnökség utján terjeszsze a zsinatra*. Mivel a »Szabályellenes választások* cím alá foglalt 230—232. §-ok helyes és célszerű szövegezését többen kétségbe vonják és az átdolgozásnak szükségét látják: a zsinat nevezett §-kat az egyetemes konventi jegyzőkönyv 142. száma figyelembe tartásával átteszi kidolgozás végeit az illető bizottsághoz. IX. Az özvegyi és kegyeleti évről. Az egyetemes konventi jegyzőkönyv 139. száma idevágólag ezt mondja: »Az özvegyi és kegyeleti évről szóló 233—239. §-ok helyett a tiszáninneni egyházkerület saját bemutatott szabályrendeletét ajánlja elfogadásra, mig a dunántuli és tiszántúli egyházkerületek kérik, hogy ez ügy szabályozása az egyházkerületek belkörü elhatározásának hagyassék fön. A nagy bizottság ez utóbbi javaslatot teszi magáévá. Az egyetemes konvent kimondja, hogy a javaslat 233—239. §-ai mellőzendők s kimondandó, hogy az özvegyi és kegyeleti év ügyének szabályozása az egyházkerületek hatáskörébe tartozik«. A zsinat szintén ez utóbbi értelemben határoz. 5. Világi elnök indítványozza, hogy a következő negyedik fejezetet, mely szól »Az egyházi adóról«, jelenleg ne vegye a zsinat részletes tárgyalás alá, mivel azt megelőzőleg itt is az általános elvéket kell először megállapítani, hanem térjen vissza a törvényjavaslat második részének tárgyalására, mely szól »Az egyházi tisztviselőkről és egyes egyháztagokról*. A zsinat világi elnök indítványát egyhangúlag elfogadja. I. Egyes egyháztagokról. 91. §.: »A 18. §-ban foglalt jogok és kötelességeken kívül minden egyháztagnak kötelessége a szentírás tanítása szerint: »inteni azokat, akik rendetlenül járnak«, Thessalonikabeliekhez irt I. levél, 5. rész, 14. vers; »inteni mint atyjokfiát*, Thessalonikabeliekhez irt II. levél, 3. rész, 15. vers; ^felépíteni alázatosságnak lelkével«, Galatákhoz irt levél, 6. rész, 1. vers.« E §-ba a tiszántúli egyházkerület a szentírásból vett idézeteket szó szerinti szövegben óhajtja beigtattatni; »A nagy bizottság a munkálatbeli szöveg megtartását javasolja: mit az egyetemes konvent magáévá tesz* (egyetemes konventi jegyzőkönyv 107. sz.). Hajnal István a bibliai helyeket bátran kihagyná, de ha a zsinat szükségét látja ennek, akkor betű szerint kellene idézni. A két első bibliai helyet elfogadja, de a harmadikat nem: mivel nem korszerű. Helyettesíttetni óhajtja a Kolossebeliekhez irt levél 3. része 23. versével, betűről betűre: «És valamit cselekesztek, szivetek szerint cselekedjétek, mintáz Urnakésnem embereknek;« »tanítása szerint« helyébe tétessék: »ezen tanítását követni«. Szász Károly a szó szerinti beigtatást nem tartja szükségesnek: ezáltal sem fejeztetnék ki több, mint a javaslatban van. Ami pedig a Kolossebeliekhez irt levél 3. része 23. versét illeti: nem talál ide. A szövegezést helyesnek tartja, csak »jogok« szót javítja igy: »jogokon«. A zsinat a 91. §-t említett stiláris módosítással meghagyja eredeti szövegében. II. Az egyháziakról. A 92—93. §-ok (kik lehetnek egyházfiak és ezen kötelesség alól kik menthetők fel) — változatlanul maradnak. III. Az egyházközségi gondnokokról. A 94. §. Horthy István elfogadott stiláris módosításával lesz: »Az egyházközségi gondnokok az egyházközség által választatnak (20 §.) egyházunknak közbecsülésben álló, értelmes, feddhetlen erkölcsű, vallásos buzgóságukról ismeretes, vagyoni biztosítékkal biró tagjai közül*. A 95—100. §-ok változatlanul maradnak. 95. §.: a gondnokságot csak elfogadható ok alapján lehet visszautasítani ; 99. §.: a gondnoki időtartam meghatározása; 97. §.: hol kettős elnökség van gyakorlatban: fő- és algondnokok, vagy gondnokok választatnak; 98. §.: főgondnokok teendői; 99. §.: gondnokok (algondnokok) teendői; 100. §.: »Az egyházi gondnokok a kezelésök alatt álló egyházi javakért minden vagyonukkal felelősök * IV. A szegények és árvák gondnokáról. A 101—103. §-ok változatlanul hagyatnak. 101. §.: ki választható a szegények és árvák gondnokául? 102. szegények és árvák gondnokának kötelességei: 203. §.: »A szegények és árvák segélyezésének s gondozásának módjáról, az eljárás és felügyelet részleteiről az egyházmegyék és egyházkerületek szabályrendeletben intézkednek«. V. A tanítókról. 104 — 107. §-ok változatlanul maradnak. 104. §.: kik lehetnek tanítók? 105. §.: a tanítók kötelességei; 106. §.: az egyházközségek által fentartott kisdedóvodák és népiskolák felett álló hatóságok; 107. §. hol a tanítói hivatal énekvezérséggel van összekötve, az énekvezérekről szóló §-ok ezekre is kötelezők. VI. Az énekv ez érékről. A 108—110. §-ok szintén változatlanul hagyatnak. 108. §.: mi kívántatik meg az énekvezérektől? 109— 110. §-ok: az énekvezérek kötelességei. VII A tanárokról. 111. §. : milyenek legyenek a tanárok; élethosszig választatnak; minő esetben erősíti meg az egyházkerület: hivataltól elmozdítás. Váró Ferenez a második bekezdés ezen végső mondatára hívja fel a zsinat figyelmét: »A tanárok hivatalukból csupán erkölcsi kihágás, siilyos kötelességmulasztás vagy bűntény miatt, esetleg nyugdíjba helyezés következtében is elmozdíthatók*. » . . . esetleg nyugdíjba helyezés következtében is* — nincs meg a mostani törvényben és kéri annak törlését, mely esetben az utolsó szó lenne: »mozdíthatók el«. Ami pedig a nyugdíjt illeti, erre vonatkozólag külön bekezdésnek következő pótlékot ajánl elfogdásra: *A tanárok esetleges nyugdíjazásának elveit és módozatait az intézeteket fentartó testületek előterjesztése alapján az egyházkerületek állapítják meg«. Kiss Albert a stiláris módosítást elfogadja, még a »csupán« szót is kihagyja, de nem ezért szólal fel, hanem azért, mert e §-ban egy nagyon fontos elvi kérdés érintetlenül hagyatik, t. i.: nincs kimondva benne, hogy a tanárok ki által mozdíthatók el ? fegyelmi esetekben hova tartoznak ? A második bekezdéshez következő módosító pótlékot nyújt be: »A tanárok egyházi fegyelmi bíróságaink alá tartoznak. Hivatalukból erkölcsi stb«. Nem tudja miként lehet a kölcsönös szerződést az állammal itt fenntartani célszerűen; hacsak az anyagi erő annyira nem szaporodik, hogy a subvenció nélkülözhető lesz, a tanár, kit az állam nevez ki és fizet, annak hatalma alá tartozik, óhajtaná, hogy az egész fejezet a tanügyi bizottsághoz tétetnék át véleményezés végett a nyugdíjazás kérdésével együtt. Többet nem kiván, mint a mennyit az országos