Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-24 / 14. szám

Közigazgatási vitás ügyek törvényszékhez utasíttassanak-e vagy nem? és ha igen: különböző törvényszékhez vagy ahhoz, mely fegyelmi ügyekben is határoz ? Karap Ferencz a kérdés első félére igennel fel. mert minden felmerült peres ügyek biróságot igényelnek jogi ügyekben is. A kérdés második felére véleménye eltér a javaslat szövegétől, mely két biróságot tervez: két külön elnevezésű és eljárású biróság felesleges és az ügyek elintézését nehezíti. Következő szövegű javaslatot terjeszt a zsinat elé: »A törvényjavaslat azon intézkedését, mely által az egyházi közigazgatás terén felmerült vitás kérdések (284. §) az egyházi bíróságok hatáskörébe utaltatnak; egyszersmind azonban (a törvényjavaslattól eltérőleg) a külön közigazgatási bíróságok felállítását mellőzi és kimondja, hogy az egyházi bíróságok hatásköréhez tartozik ugy a fegyelmi vétségeknek, valamint a közigazgatási vitás ügyeknek elbírálása«. Beható indokolás után hivatkozik a legutolsó konvent 115. számú határozatára, mely igy szól: »Olvastatnak mind az öt egyházkerületnek a közigazgatási biróság újonnan szervezett intézményére vonatkozó nyilatkozatai, melyek szerint valamennyien fölöslegesnek tartják a közigazgatási biróság szervezetét s az iránti óhajuknak adnak kifejezést, hogy a közigazgatási peres ügyek ellátása is az egyházi biróságokra bizassék. A nagy bizottság szintén fölöslegesnek tartja két külön birói testület szervezését a felmerülhető peres ügyek csekély száma miatt; azt azonban szükségesnek véli, hogy a közigazgatás körében felmerülő vitás ügyek a bíróságok hatáskörébe utaltassanak. Tehát csak egy birói testület szerveztessék, de annak illetékessége terjedjen ki mind a közigazgatási mind a fegyelmi perek ellátására. Épen azért az egyházi közigazgatási, biróság és egyházi törvénykezés szervezetéről szóló részeket ezen elvnek megfelelőleg kivánja összeolvasztani s átalakítani. Az egyetemes konvent magáévá teszi e javaslatot s kimondja, hogy az egyházi bíróságok mind a javaslat 284. §-ában foglalt közigazgatási peres, mind a fegyelmi ügyek elintézésére hivatottak ; valamint azt is, hogy a nagybizottság munkálatának a közigazgatási bíróságra vonatkozó §-ai ez elvnek megfelelően illesztendők be az egységes biróság keretébe.« Javaslatát elfogadásra ajánlja. Meczner Béla az alapkérdéshez szól, hogy a peres ügyek meghagyassanak-e a közgyűlés kezében, vagy bírósághoz tétessék át ? Az elsőt óhajtja, mivel a közigazgatási ügyek jelenben nagyon helyesen vezettetnek. Hévvel elmondott beszédben védelmezi az eddigi gyakorlatot és végül határozottan kijelenti, hogy a közigazgatási pörök bírósági elintézésének nem híve, következőleg mind az eredeti, mind a Karap-féle javaslatot elveti. Molnár Béla pártolja Karap Ferencz javaslatát. A törvény csak ugy törvény, ha egy gondosan szervezett testület őrködik felette. Vécsey József a javaslatot három szempontból bírálja : nem jön-e összeütközésbe az egyházalkotmány szellemével? van-e szükség reá? végrehajtható-e vagy nem ? Miután mindhárom kérdésre tagadólag felel, Meczner Béla álláspontjára helyezkedik. Gróf Tisza Lajos szerint e kérdés a jog-biztosság kérdése, melynek érdekében szükséges a biróság szervezése. A kerületi és megyei gyűléseket a közigazgatási pörök tárgyalása teszi hosszadalmasokká, unalmasokká és ezért néptelenekké. Gróf Degenfeld József a konventi határozathoz csatlakozik, mely egyezik Karap Ferencz javaslatával. Báró Vay Béla főleg a megnyugvás és nyilvánosság szempontjából kivánja megtartani a régi szervezetet. Tisza Kálmán világi elnök egyéni véleményét mondja el: a konvent határozatát célszerűnek találja. Majd cáfolja az ellenvéleményűek érveit és eloszlatni igyekszik az aggodalmakat. Hozzászóltak még a kérdéshez Várady Gábor és Beöthy Zsigmond pártolólag, Kiss Albert pedig ellenzőleg. Tisza Kálmán világi elnök, több szóló nem levén, elrendeli a névszerinti szavazást kellő számú tag kérésére. Ezen kérdésre: a közigazgatási vitás ügyek bírósághoz utaltassanak-e? — a beadott 87 szavazat közül igen: 60; nem: 27; távol volt 23 képviselő, elnökség nem szavazott. A kérdés második felére: a közigazgatási vitás ügyek elintézésére külön biróság szerveztessék-e, vagy egyházi bírósághoz utaltassák, az előbbi szavazás után a zsinat a konventi határozat és javaslat értelmében határoz, tehát kimondja, hogy fegyelmi és közigazgatási pörös ügyekben minden forumon csak egy biróság szerveztessék. Világi elnök az első főkérdés eldöntése után felteszi a másodikat: Miként legyen a törvényszék szervezve ? — legyen-e kettős elnökség ? Mielőtt e kérdés megvitatás alá bocsáttatnék, felolvastatik a konventi jegyzőkönyv 116. számú határozati javaslata: »01vastatik az egyes egyházkerületek véleménye a bírósági elnökség kérdésében: A mostani kettős elnökség tartassék fenn a dunamelléki s tiszáninneni egyházkerületek szerint. Az egyházi bíróságoknál a kettős elnökség továbbra is fentartassék, ugy azonban, hogy konkrét esetek tárgyalásánál mindig a hivatalára nézve idősebb elnök teljesítse az elnöki teendőket, a dunántuli s tiszántúli egyházkerület szerint. A nagy bizottság az egyházkerületek óhajának megfelelően kivánja a kettős elnökség elvének továbbra is fentartását, ugy azonban, hogy az egyes esetek tárgyalásánál mindig a hivatalánál fogva idősebb elnök végezze az elnöki teendőket, akadályoztatása esetén a másik bírósági elnök foglalja el az elnöki széket. Az egyetemes konvent elfogadja a nagybizottság e javaslatát.« Karap Ferencz a törvényszékek szervezéséhez szólva, nem fogadja el, hogy ugyanazon ügyek elbírálása ugyanazon fokon két bíróságra legyen utalva. Legyen csak egy egyházi biróság ugy a megyén, mint a kerületen. Egy bíróságnak nem lehet nagy számból állni, mivel a vitás és fegyelmi ügyek gyors elintézést kivánnak. A bírósági elnökség kérdésében az egy elnökséget óhajtja ugyan, de tekintettel a zsinati többségre, mely a kettős elnökséget tartja fenn, ezen többség akaratában megnyugszik, de kéri legalább annak kimondását, hogy egyik elnök vezeti a tárgyalást, a másik pedig szavaz. Indítványát ez értelemben terjeszti be: »Az egyházmegyei és egyházkerületi bíróságok tagjai az illető közgyűlések által egy év tartamára a tanácsbirák sorából választandók. Ezen bíróságok rendszerint a közgyűlések alkalmával végzik teendőiket. Ezen kívül pedig a szükséghez képest az elnökség által bármikor összehivhatók. A kettős elnökség intézménye az egyházi bíróságoknál is fentartassék azon móddal, hogy egyes esetek tárgyalásánál a hivatalánál fogva idősebb elnök végezze az elnöki teendőket és ez esetben a másik elnök határozat hozatalánál mint szavazó biró vegyen részt«. Molnár Béla pártolja ez indítványt célszerűségi szempontból is. Bizonyos permanens kiküldött biróság