Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-03-20 / 13. szám
dr. Veress Vilmos kereskedelmi számtanai. Az első kiadások, kereskedelmi iskoláink csekély száma daczára is, igen rövid idő alatt elfogytak, mi a nagy közönségnek e művek utáni érdeklődésének tulajdonítható, s a jeles szerző a most előttünk fekvő második kiadásokban igen becses javítások által tette műveit még használhatóbbakká. Ugy az alsófokú kereskedelmi iskolák számára való kisebb terjedelmű, mint a kereskedelmi akadémiák számára irott nagyobb »kereskedelmi szám tan« paedagogiai és nyelvi szempontból egyaránt kitűnő művek, melyek kereskedelmünk magyarosítására bizonyára a legjobb hatást fogják gyakorolni. A kisebb tankönyv ára 90 kr., a nagyobbé 1 frt 20 kr.; mindkettőt a Lampel-czég (Wodianer F. és fiai) adta ki. KÜLÖNFÉLÉK. * Királyi adomány. Király ő felsége a misztótfalusi ev. ref, egyházközségnek temploma befedésére 100 frtnyi segélyt adományozott. * Comenius ünnepélyek. Comenius Amos .János születésének háromszázados évfordulója alkalmából a soproni evang. tanítóképző intézet is tart emlék-ünnepélvt. Az ünnepélyen lesznek ének-, zene- és szavalati előadások is: az emlékbeszédet Kapi Gyula tanítóképezdei igazgató tartja. * Protestáns Irodalmi Társaságunk igazgató választmánya f. hó 25-én d. u. 5 órakor Budapesten a ref. főgimnázium (Lónvay-utca) dísztermében ülést tart, melyen jelentések és indítványok is tárgyaltatnak és a választmányi tagok egy harmadának kisorsolása megy véghez. A közgyűlés március 26-án ugyanazon helyen és időben fog megtartatni. * Törvényjavaslat az egyházi háztartás rendezése tárgyában c. a. egy 22 folio lapra terjedő munkálatot kaptunk, melyet Poszvék Sándor soproni theologiai tanár, mint az evang. zsinat pénzügyi bizottságának előadója készített. Tartalma: I. Általános határozatok. II. Gyülekezeti háztartás. III. Egyházmegyei háztartás. IV. Egyházkerületi és egyetemes egyházi háztartás. V. Egyházi közalap. VI. Végrehajtás. Végül mindezekhez beható indokolás. Az általános rész kimondja az egyházi vagyon feletti önálló rendelkezést, szabad intézkedést, felsőbb hatósági ellenőrzést, alapítványok kezelését, egyháztagok adózási kötelezettségét s megállapítja a rendes lelkészek fizetési minimumát lakáson kívül 800 frthan. A gyülekezeti háztartás fejezetében a gyülekezeti vagyon kezeléséről, ellenőrzéséről szól és az egyházi adót szabályozza, még pedig kettős elv alapján, u. m. a személyi adó és az egyenes allami adó alapján. (Tehát az evang. testvérek, ugy látszik, életbe léptetik a vagyon és kereset aránylagos egyházi adót. Szerk.) Az egyházmegyei háztartás körében a pénzügyi bizottság intézménye domborodik ki, mely egyfelől kezeli a megye pénzügyeit, másfelől mint számszék ellenőrzi a gyülekezetek vagyonkezelését. Az egyházkerületi és egyetemes egyházi háztartást az itt is szervezendő pénzügyi bizottságok, illetve számszékek vezetik és ellenőrzik hasonló módozatok szerint. Legfontosabb része a javaslatnak az Egyházi közalapról szóló V-ik rész. A közalap célja az egyház anyagi erősítése s különösen szegény egyházak. keletkező egyházak, belmisszió s csekély díjazású egyházi hivatolnokok (lelkészek, tanítók és tanárok) gyámolítása. Jövedelme a hívekre fejenként 5 krban kivetendő évi járulék, aratási perselypénz, adományok, államsegély. Felhasználási módja: a hívek járuléka és perselypénze 3 évig teljesen, másik háromig 2 /3 részben, harmadik három évig l js részben tőkésítendő; a tőke kamatjai mindaddig tőkésítendők, mig a tőke egy millióra felszaporodik : az adományok és államsegély egynegyed része szintén tőkésítendő. A közalapi adó kezelése a többi egyházi adóval egyenlő módon történik s a beszolgáltatás az egyházmegyei pénzügyi bizottság utján az egyetemes pénztárba szept. 30-ig eszközlendő. íme, ez a nagyfontosságú és nagy körültekintéssel készült törvényjavaslat vázlatos tartalma. A munkálat nemcsak evang., de ref. hitsorsosinknak és kivált zsinati tagoknak kiváló figyelemre és tanulmányra méltó dolgozat. * A gyülekezetek életéből. A kassai ág. hitv. ev. •magyar-német egyház 1892. évkönyve (XII. évfolyam) egy mintaszerűen vezetett egyház életébe enged jól eső bepillantást. Az egyház tevékeny lelkésze, Csiskó János maga szerkesztette a 70 lapra terjedő évkönyvet is. A tartalmas füzet az egyházi tisztviselők s egyházi tanács tagjainak névsorát, az istentisztelet jövő évi rendjét, az egyházi bevételeket (243 tag fizet 1448 frt 50 kr. egyházi illetéket), az aranykönyv u. n. »örök tagjait* ismerteti, kik fizetett évi illetékeik tőkéjét kamatoztatják az egyház javára örökre. A gyámintézetre 163 frt 93 kr. folyt be Az egyház tőkevagyona 66.339 frt 65 kr. Különösen figyelemre méltók s az egyháztagok érdeklődésének fokozására alkamasak az elmúlt év eseményeire visszapillantó és az egyetemes, a kerületi és az esperességi gyűlések főbb mozzanatainak tájékoztató ismertetései. Igen helyén valónak bizonyul a zsinat ismertetése is. »Az egyház gyásza« s »az iskola történetére« következik szerzőnek máj. 3-án tartott ünnepi beszéde az 1790/91. 26. t.-c. megalkotásának száz éves jubileuma alkalmából, a melynek igen szép és fölemelő részei vannak. Az, hogy a kassai ev. egyház még mindig nem egységes, s a tót mint külön egyház szerepel, nem a magyar egyház és derék papjának jó akaratán mult. (SÍ.) * Budapesti vallásos estélyeink. A mult szerdán március 16-ikán tartott vallásos estélyünk a legsikerültebbek egyike volt. A zsinati atyák is tekintélyes számban jöttek el. akik. mintha csak a XVI-ik század reformátorai elevenedtek volna meg, kikről a felolvasás is szólt, igen érdekesen váltak ki a nagvobbára hölgyközönségből, a kik ezen estélyeknek állandó és hűséges látogatói, Tisza Kálmánné, Odescalchy hercegné, gróf Vay Károlyné, Hegedűs Sándorné úrnőkkel élükön. Zsoltár-éneklés és Keresztesi Sámuel szivet emelő imája után Papp Zsigmond segéd-lelkész, a fiatal nemzedéknek e sokat ígérő alakja lépett a felolvasó asztalhoz s tartott egy órán át tanulságos és gyönyörködtető felolvasást: »A magyar reformáció első időszakáról és a reformátorok tevékenységéről«. Vonzó előadásának bevezetésében az általános műveltség, a vallásos érzék és a nemzeti önállóság utáni vágy erősödésében találja meg a reformáció okait. Azon külső történeti viszonyok ismertetése után, melyek nálunk egyengették és segítették a reformtörekvések haladását, áttér a reformáció belső történetére, mely a reformáció harcosainak irodalmi és egyháztársadalmi tevékenységében tárul elénk. Jellemzi beszédeiket, buzgólkodásukat a bibliaterjesztés, hevüket a polemikus versekben és bizalmukat, vallásos
