Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-20 / 13. szám

dr. Veress Vilmos kereskedelmi számtanai. Az első kiadások, kereskedelmi iskoláink csekély száma daczára is, igen rövid idő alatt elfogytak, mi a nagy közönségnek e művek utáni érdeklődésének tulajdonítható, s a jeles szerző a most előttünk fekvő második kiadásokban igen becses javítások által tette műveit még használhatóbbakká. Ugy az alsófokú kereskedelmi iskolák számára való kisebb terjedelmű, mint a kereskedelmi akadémiák számára irott nagyobb »keres­kedelmi szám tan« paedagogiai és nyelvi szempontból egyaránt kitűnő művek, melyek kereskedelmünk magyaro­sítására bizonyára a legjobb hatást fogják gyakorolni. A kisebb tankönyv ára 90 kr., a nagyobbé 1 frt 20 kr.; mindkettőt a Lampel-czég (Wodianer F. és fiai) adta ki. KÜLÖNFÉLÉK. * Királyi adomány. Király ő felsége a misztótfa­lusi ev. ref, egyházközségnek temploma befedésére 100 frtnyi segélyt adományozott. * Comenius ünnepélyek. Comenius Amos .János születésének háromszázados évfordulója alkalmából a soproni evang. tanítóképző intézet is tart emlék-ünnepélvt. Az ünnepélyen lesznek ének-, zene- és szavalati előadások is: az emlékbeszédet Kapi Gyula tanítóképezdei igazgató tartja. * Protestáns Irodalmi Társaságunk igazgató választmánya f. hó 25-én d. u. 5 órakor Budapesten a ref. főgimnázium (Lónvay-utca) dísztermében ülést tart, melyen jelentések és indítványok is tárgyaltatnak és a választmányi tagok egy harmadának kisorsolása megy véghez. A közgyűlés március 26-án ugyanazon helyen és időben fog megtartatni. * Törvényjavaslat az egyházi háztartás ren­dezése tárgyában c. a. egy 22 folio lapra terjedő mun­kálatot kaptunk, melyet Poszvék Sándor soproni theologiai tanár, mint az evang. zsinat pénzügyi bizottságának elő­adója készített. Tartalma: I. Általános határozatok. II. Gyü­lekezeti háztartás. III. Egyházmegyei háztartás. IV. Egy­házkerületi és egyetemes egyházi háztartás. V. Egyházi közalap. VI. Végrehajtás. Végül mindezekhez beható indo­kolás. Az általános rész kimondja az egyházi vagyon feletti önálló rendelkezést, szabad intézkedést, felsőbb hatósági ellenőrzést, alapítványok kezelését, egyháztagok adózási kötelezettségét s megállapítja a rendes lelkészek fizetési minimumát lakáson kívül 800 frthan. A gyülekezeti ház­tartás fejezetében a gyülekezeti vagyon kezeléséről, ellen­őrzéséről szól és az egyházi adót szabályozza, még pedig kettős elv alapján, u. m. a személyi adó és az egyenes allami adó alapján. (Tehát az evang. testvérek, ugy látszik, életbe léptetik a vagyon és kereset aránylagos egyházi adót. Szerk.) Az egyházmegyei háztartás körében a pénz­ügyi bizottság intézménye domborodik ki, mely egyfelől kezeli a megye pénzügyeit, másfelől mint számszék ellen­őrzi a gyülekezetek vagyonkezelését. Az egyházkerületi és egyetemes egyházi háztartást az itt is szervezendő pénz­ügyi bizottságok, illetve számszékek vezetik és ellenőrzik hasonló módozatok szerint. Legfontosabb része a javas­latnak az Egyházi közalapról szóló V-ik rész. A közalap célja az egyház anyagi erősítése s különösen szegény egy­házak. keletkező egyházak, belmisszió s csekély díjazású egyházi hivatolnokok (lelkészek, tanítók és tanárok) gyá­molítása. Jövedelme a hívekre fejenként 5 krban kivetendő évi járulék, aratási perselypénz, adományok, államsegély. Felhasználási módja: a hívek járuléka és perselypénze 3 évig teljesen, másik háromig 2 /3 részben, harmadik három évig l js részben tőkésítendő; a tőke kamatjai mindaddig tőkésítendők, mig a tőke egy millióra fel­szaporodik : az adományok és államsegély egynegyed része szintén tőkésítendő. A közalapi adó kezelése a többi egyházi adóval egyenlő módon történik s a beszolgáltatás az egyházmegyei pénzügyi bizottság utján az egyetemes pénztárba szept. 30-ig eszközlendő. íme, ez a nagyfontos­ságú és nagy körültekintéssel készült törvényjavaslat váz­latos tartalma. A munkálat nemcsak evang., de ref. hit­sorsosinknak és kivált zsinati tagoknak kiváló figyelemre és tanulmányra méltó dolgozat. * A gyülekezetek életéből. A kassai ág. hitv. ev. •magyar-német egyház 1892. évkönyve (XII. évfolyam) egy mintaszerűen vezetett egyház életébe enged jól eső bepil­lantást. Az egyház tevékeny lelkésze, Csiskó János maga szerkesztette a 70 lapra terjedő évkönyvet is. A tartalmas füzet az egyházi tisztviselők s egyházi tanács tagjainak névsorát, az istentisztelet jövő évi rendjét, az egyházi bevé­teleket (243 tag fizet 1448 frt 50 kr. egyházi illetéket), az aranykönyv u. n. »örök tagjait* ismerteti, kik fizetett évi illetékeik tőkéjét kamatoztatják az egyház javára örökre. A gyámintézetre 163 frt 93 kr. folyt be Az egyház tőke­vagyona 66.339 frt 65 kr. Különösen figyelemre méltók s az egyháztagok érdeklődésének fokozására alkamasak az elmúlt év eseményeire visszapillantó és az egyetemes, a kerületi és az esperességi gyűlések főbb mozzanatainak tájékoztató ismertetései. Igen helyén valónak bizonyul a zsinat ismertetése is. »Az egyház gyásza« s »az iskola történetére« következik szerzőnek máj. 3-án tartott ünnepi beszéde az 1790/91. 26. t.-c. megalkotásának száz éves jubileuma alkalmából, a melynek igen szép és fölemelő részei vannak. Az, hogy a kassai ev. egyház még mindig nem egységes, s a tót mint külön egyház szerepel, nem a magyar egyház és derék papjának jó akaratán mult. (SÍ.) * Budapesti vallásos estélyeink. A mult szerdán március 16-ikán tartott vallásos estélyünk a legsikerülteb­bek egyike volt. A zsinati atyák is tekintélyes számban jöttek el. akik. mintha csak a XVI-ik század reformátorai elevenedtek volna meg, kikről a felolvasás is szólt, igen érdekesen váltak ki a nagvobbára hölgyközönségből, a kik ezen estélyeknek állandó és hűséges látogatói, Tisza Kálmánné, Odescalchy hercegné, gróf Vay Károlyné, He­gedűs Sándorné úrnőkkel élükön. Zsoltár-éneklés és Keresz­tesi Sámuel szivet emelő imája után Papp Zsigmond segéd-lelkész, a fiatal nemzedéknek e sokat ígérő alakja lépett a felolvasó asztalhoz s tartott egy órán át tanulságos és gyönyörködtető felolvasást: »A magyar reformáció első időszakáról és a reformátorok tevékenységéről«. Vonzó előadásának bevezetésében az általános műveltség, a val­lásos érzék és a nemzeti önállóság utáni vágy erősödésé­ben találja meg a reformáció okait. Azon külső történeti viszonyok ismertetése után, melyek nálunk egyengették és segítették a reformtörekvések haladását, áttér a refor­máció belső történetére, mely a reformáció harcosainak irodalmi és egyháztársadalmi tevékenységében tárul elénk. Jellemzi beszédeiket, buzgólkodásukat a bibliaterjesztés, hevüket a polemikus versekben és bizalmukat, vallásos

Next

/
Oldalképek
Tartalom