Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-20 / 13. szám

le van téve, az, hogy necsak örökösen a szegény beihivatalnokok rovására hozakodjanak elő egyházpolitikai aggodalmaikkal és necsak mindig a mi rovásunkra védjék — szavakkal — azt az autonómiát, mely az egyházban lábrakapott centralisztikus tendencziák miatt ma már nagyon lesorvadt, hanem olykor-olykor a maguk rovására is. Minden eszmét, minden mozgalmat, a mely innen alulról a belhivatalnokok tisztességesebb javadalmazásának érdekében megindul, elfogadhatatlannak nyilvánítanak épen azok, kiktől helyzetünk javítását várhatnék. Általános nézet szerint kettő segíthetne rajtunk, t. i. az arányos teherviselés és az állam hozzájárulása terheink viseléséhez. A vagyon és kereset arányos teherviselés nagy elvétői azonban bántólag idegenkednek azok, kik bővölködnek az anyagiakban; az állam segélyének igénybevételét pedig autonomikus aggodalomból perhorreskálják. De kérdem, vájjon az államsegély igénybevétele a Zelenka-Csíky javasolta módon nyujt-e komoly aggodalomra okot? Hisz ez úton felszabadulva a terhek elviselhetlen súlyától, nemcsak azt érnők el, hogy a terhek miatti avertálás megszűnnék Ínséges gyülekezeteinkben, hanem azt is, hogy a nyomorgó papság érdekében is kezdhetnének már erőteljesebb intézkedéseket. Ne nézzék, ne vegyék közönyösen a dolgot. A közöny, a lágymelegség, a halogatás csak bennebb és bennebb visz a sorvadásba, melynek végpusztulás a vége Itt az ideje az erőteljes és gyors cselekvésnek. Halogatással oda jutunk, hogy a jövő század művelt és hitbuzgó egyházi szolgák helyett oláh pópákhoz és dászkálokhoz hasonló szomorú alakokat lát a protestantizmus szolgálatában, ennek örök szégyenére. Zsinati atyák, képviselők! A debreceni zsinatnak volt egy nagy alkotása: a közalap. Tegyétek ti a budapesti zsinatot maradandó emlékűvé egy egészséges alapokon nyugvó pénzügyi rendszer megteremtésével és örök hálára kötelezitek le magatok iránt ugy az egyetemes magyar ev. ref. egyházat, mint annak belhivatalnokait, a kiknek ez országban a legmostohább a helyzetök. Ramocsaháza. Erdélyi Imre, ev. református lelkész. ISKOLAÜGY. A porosz népiskolai törvényjavaslat kérdéséhez. A római egyház hatalmi erősödését biztosító legújabb reakcionárius Zedlitz-féle népiskolai törvényjavaslat jól érthető indokból ujabb stádiumba lépett. Az államra s a prot. egyházra vonatkozó veszélyességét fölismerték mindenekelőtt az egyetemek, mint a protestantizmusnak ősrégi fokusai amelyek legközelebb sorra egymásután a veszélyeztetett német állami és iskolai eszményi érdekek védelmére keltek. Igy a halle-wittenbergi egyetem a felekezeti iskolát vallja ugyan a porosz népiskola rendes alakjának, de egyúttal tiltakozik a javaslatnak ama túlzott confessionalis irányzata ellen, amelynél fogva az elidegeníthetlen állami jogokat, u. m. a tanítói kar erkölcsi szabadságát, s az egészséges iskolai vallástanításnak feltételeit áldozza föl a telhetetlen római vágyaknak. A hallei egyetem resolutiójához csatlakozott aztán a berlini, göttingai, greifswaldi, boroszlói és bonni egyetem, úgy hogy ezzel a javaslat a tudomány fóruma s a művelt nagy közönség elé lépett. Bajosan hiszszük tehát, hogy törvénynyé lehetne az a javaslat, a melynek oly kevés érintkezési pontja van a német tudományos világ és prot. népélet körében. Az »Evangy. szövetség« elöljárósága is szólott a vitához, s elvi fontosságú nyilatkozatát Lapunk U-ik számából ismeri az olvasó közönség. A felekezeti iskolát kivánja ugyan, de nem az egyház uralmát az iskolában. Sőt, mint Beysehlag »Deutsch-Ev. Blátter* márciusi füzetéből értesülünk, maga a föegyházi tanács is aggodalmait fejezte ki a magániskolának tervbe vett teljes feláldozásával szemben. Mi több, az egyes autonomikus városi hatóságok is szót emeltek a javaslatnak ugy egyházi mint administrativ oldala ellen, különösen vétót mondottak a közös, u. n. párhuzamos iskola megrövidítése ellen, a. melyet ezentúl legfeljebb kivételkép fog megengedni a javaslat. A javaslatellenes mozgalom megindítói ritka erkölcsi egyértelműséggel egyeznek abban, hogy az uj javaslat túlságosan nagy és veszélyes hatalmat és befolyást biztosít Rómának a német nemzeti élet legbensőbb s legvitálisabb kérdéseiben, s hogy az oly politikai rendszer szülöttje, mely örökösen a római centrum körül forog, a kulturkampfot áldatlanul kezdette s még szerencsétlenebbül folytatta, s a római egyház összes, a katholikus nagygyűléseken hangoztatott vágyainak teljes kielégítését célozza. Az ev. prot. lelkészi kar conservativ párttöredéke, s természetesen a Stöcker-féle »Deutsch-Ev. Kirchen-Zeitung* a javaslat mellett foglal állást, s annak ellenzőit minduntalan diskreditálja. Nevezett lap Beyschlagnak ezelőtt 28 évvel tartott egyik gyakorlati theol. collegiumából közöl néhány idézetet annak bebizonyítása céljából, mintha ezelőtt Beysehlag is az állami s az egyházi főhatósági jogok megosztását tanította volna az iskolaügyi dolgokban. Erkölcstelennek kell jeleznünk oly eljárást, mely ezelőtt 28 évvel tartott szűkebb egyetemi előadás jegyzeteivel akar bizonyítani, s élénken emlékeztet a Gesenius-Hengsténbergféle esetre, mely is abban állott, hogy egy e célra fölhasznált s megvesztegetett theologus Gesenius füzeteiből kivonatokat küldött Berlinbe, amelyek aztán Hengstenberg lapjában közöltetvén, Gesenius üldöztetésére használtattak fel. Kühne, wáhlitzi lelkész neve annak a szerencsétlennek, ki ujabban ez akadémia- és tisztességellenes — különben nálunk sem ismeretlen *) — eljárásra vetemedett a Zedlitz-féle javaslat erősítése s ellenzőinek gyengítése tekintetében. Az uj javaslat már az irodalom terére is került. »A magániskola a legújabb népiskolai tervezet szerint* (Berlin, Reuther) című irat »egy conservativ «-nek figyel meztetése akar lenni, amelynek jogász szerzője juridikai élességgel kimutatja, hogy az uj javaslat sokkal jobban sérti a nyilvános, mint a magániskolát és hogy a tervezet főcélját az ultramontán párt vágyainak kielégítése képezi. Statisztikailag mutatja ki a szerző a római propaganda ama tervszerű eljárását, amely szerint kath. kisebbségek eleintén magániskolákat alapíta*) E sorok írója ellen próbálták pár évvel ezeló'tt inscenirozni az ev. tiszakerületben. Ss. M.