Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-13 / 11. szám

* Lelkész-jelölések. A vértesaljai egyházmegyében a töki lelkészi állomásra kijelöltettek: Vasadi Balogh Lajos gyúrói, Kontra Imre zámolyi rendes, Farkas Sándor töki helyettes, Dézsi Mihály biai és Urházy Sándor verebi lelkészek. A választás ápril 3-án lesz, — A márc. 7-én Nagyszalontán tartott lelkészjelölő bizottsági gyűlésen a bajji ref. egyház lelkészi állomására kijelöltettek: Doma Gyula fugyi, Kiss György szakali rendes, Dávid Gyula okányi, Lehelősy István kornádi, Nagy Dániel makói segédlelkészek. * Vallásos estélyek Budapesten. A mult szerdán, március 9-dikén tartott vallásos estélyen György László buzgó imája után Laky Dániel, református gimnáziumi tanár olvasta fel Csorba E. törvényszéki biró értekezését az igazságról. Szerző, miután megállapította, hogy az Isten maga az igazság, történeti példákkal igyekezett bizonyítani, hogy bár sokszor a hamisság látszott is győzedelmeskedni, Isten a maga igazságának sugaraival mindig szétszórta és eloszlatta az igazságtalanság sötét felhőit. A mély gondolatokban s jóizű magyaros megjegyzésekben bővölködő munkát a nagyszámú közönség lelkesen megéljenezte. A felolvasás után Szabó Aladár festette élénk színekkel azt a kételkedő kort, mely egyáltalában nem hitt semmi igazságban, s melynek jellemző alakja Pilátus, ki azt kérdi: »Mi az igazság?« s párhuzamot vont amaz idők és a jelen kor kétkedő iránya között, reámutatva az igazságnak, melyről a Krisztus bizonyságot tett, hatására. A rokonszenvesen fogadott előadás után Hamar Andor segédlelkész jól alkalmazott imája s ének zárta be ez estélyt. Jövő szerdán Papp Zsigmond segédlelkész tart felolvasást a XVI. század magyar prot. irodalmáról. * Egyházi és iskolai aranykönyv. A mezö-csáthi egyházból irják: az 1890-iki tűzvész által elpusztított egyházunk, Isten és a hithű lelkek segítségével gyorsan fölemelkedett hamvaiból. Leégett templomunk, tornyunk, két iskolánk, haragjaink helyett ma ujak hirdetik az élő hit hatalmát. A torony helyreállítása 5745 írtba, a templomtetőzet és belső felszerelése 4340 frtba, uj harangok öntetése 2167 frtba, a fiú-iskola újból építtetése 6156 frtba, udvarának a szomszéd telekkel való kibővítése 1000 frtba, a leányiskola rendbehozatala 2473 frtba, végül a lelkészlak kijavítása is tekintélyes összegbe került. És hogy itt is bebizonyuljon a régi példaszó : ereseit sub pondere palma (a teher alatt nő a pálma), gyülekezetünk tagjai a meglevő orgona-alaptőkét önkénytes adakozásból megkétszerezték és 2244 frton csinos orgonát állítottak be a templomba. E 25 ezer frtot fölöző költséget azon hetedfél ezer frton kivül, melyet biztosításból, királyi adományból és közalapból kaptak, mind maguk a hívek, egyházunk tagjai (kiknek számuk 4146) fedezték, négy évre osztott kirovás utján. A rovatai mellett egyes egyháztagok külön áldozattal is fényes bizonyítványát adták hitbuzgóságuknak: Márk József egyháztag a meglevő három haranghoz egy 10'25 métermázsás harangot öntetett 1800 frt költséggel, Márk Istvánné asszony szintén saját költségén 1050 frt értékű toronyórát készíttetett. — Az evangéliomi hitbuzgóság e fényes tetteit elismeréssel és tisztelettel hozzuk nyilvánosságra, kalapot emelünk előtte és példaként őrizzük meg. És utána teszszük, hogy m.-csáthi egyházunk e gyors és erőteljes felépítésében kiváló része van Bodolay István lelkésznek és a vezetése alatt példásan működő egyháztanácsnak. * Az ellenzéki válaszfeliratok és az egyházpolitika. Mult alkalommal ismertettük a trónbeszédnek és a képviselőházi többség válaszfeliratának egyházpolitikáját, most ide iktatjuk az ellenzékek egyházpolitikai nyilatkozatait. A nemzeti párt válaszfelirata javaslata (szerk. Apponyi A. gróf) igy nyilatkozik a vallásügyi kérdésekről: »A legmagasabb trónbeszéd a vallási ügyeket is érinti, de ezek tekintetében a fölmerült sajnálatos bonyodalmakkal szemben is csupán azt az általános óhajtást fejezi ki. hogy az állam és egyház közötti béke a kölcsönös érdekek és jogkörök megóvása mellett föntartassék. Teljesen magunkévá teszszük ezt az óhajtást, de kételkedünk abban, hogy felséged kormányának tétovázó eljárása annak teljesüléséhez vezessen. A vallásügy helyes vezetése egyik leglényegesebb elő föltétele ama nagy cél elérésének, melyre a magyar politikának mindenekelőtt törekednie kell, hogy t. i. e haza összes polgárai, valamint közjogilag egységes nemzetet képeznek, ugy az erkölcsi szolidaritás átérzésében is fölbonthatlanul tömörüljenek. Ez a cél pedig csak olyan politikával érhető el, mely mindenkinek azon jogos igényét, hogy a vallás terén is az állami renddel megférő legteljesebb szabadságot élvezze, tiszteletben tartja, de senkinek olyan követelését mely mások elnyomására irányul, tekintetbe nem veszi. Ez a politika a lelkiismereti szabadság és a jogegyenlőség elvein alapszik, és ezeket érvényesíti a haza minden polgárára kiterjedőleg, a vallásügyre kiható állami intézményekben és a kormányzatban: tiszteletben tartj a az egyházak jogait és gondosan őrködik a fölött, hogy a nemzeti egység nagy organumának, az államnak tekintélye erkölcsi csorbát ne szenvedjen«. -— A függetl. és 48-as párt válaszfelirati javaslata pedig ezt mondj a az egyházpolitikai kérdésekről: »Felségeddel együtt mi is forrón óhajtjuk, hogy az egyház és az állam magasztos hivatásaikat kölcsönös érdekeik és jogkörük megóvása mellett békésen és összhangban teljesítsék. De ez csak ugy történhetik, ha egymás érdekeit és jogkörét kölcsönösen tisztelik. Lehetetlen helyeselnünk bármely oly mozgalmat, mely az államnak fenhatóságát s a minden körülmény közt híven végrehajtandó törvény uralmát kétségbe vonni törekszik s elvárjuk a kormánytól, hogy ezen, mint minden egyéb oly kérdésben, mely a felekezetek egyenjogúságát, a családok belső békességét s a polgárok jogait érinti, javaslatainak előterjesztésében s a törvények végrehajtásában egyedül az állam közérdeke s az igazság által engedi magát vezéreltetni és semmi oldalról jövő illetéktelen beavatkozásnak tért nem enged. Szükségesnek tartjuk a vallásszabadságnak törvényben leendő kimondását; a házassági jognak a kötelező polgári házasságra alapítását s ezekkel kapcsolatban minden felekezet közt ugy a házasságra, mint az áttérésre, valamint az egyházak és hitközségek szervezésére és kormányzására nézve a teljes egyenjogúság megállapítását s a felekezetek önkormányzati jogának biztosítását«. * A magyarországi tanítók országos bizottsága György Aladár elnök és Koncsek Lajos jegyző vezetése alatt állandó szakosztályt szervezett oly célból, hogy az általános népnevelésre vonatkozó elveknek az elemi iskola körén kivül a gyakorlati életben is igyekezzék érvényt szerezni, hogy összeköttetést létesítsen a tanítók és a társadalom között és a paedagogia által helyeseknek ismert nézeteket terjeszsze a közművelődés érdekei iránt fogékonysággal biró nemtanítók között. A népnevelői szakosztály