Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-13 / 11. szám

* Lelkész-jelölések. A vértesaljai egyházmegyében a töki lelkészi állomásra kijelöltettek: Vasadi Balogh Lajos gyúrói, Kontra Imre zámolyi rendes, Farkas Sándor töki helyettes, Dézsi Mihály biai és Urházy Sándor verebi lel­készek. A választás ápril 3-án lesz, — A márc. 7-én Nagy­szalontán tartott lelkészjelölő bizottsági gyűlésen a bajji ref. egyház lelkészi állomására kijelöltettek: Doma Gyula fugyi, Kiss György szakali rendes, Dávid Gyula okányi, Lehelősy István kornádi, Nagy Dániel makói segédlel­készek. * Vallásos estélyek Budapesten. A mult szerdán, március 9-dikén tartott vallásos estélyen György László buzgó imája után Laky Dániel, református gimná­ziumi tanár olvasta fel Csorba E. törvényszéki biró értekezését az igazságról. Szerző, miután megállapította, hogy az Isten maga az igazság, történeti példákkal igye­kezett bizonyítani, hogy bár sokszor a hamisság látszott is győzedelmeskedni, Isten a maga igazságának sugaraival mindig szétszórta és eloszlatta az igazságtalanság sötét felhőit. A mély gondolatokban s jóizű magyaros megjegy­zésekben bővölködő munkát a nagyszámú közönség lel­kesen megéljenezte. A felolvasás után Szabó Aladár fes­tette élénk színekkel azt a kételkedő kort, mely egyálta­lában nem hitt semmi igazságban, s melynek jellemző alakja Pilátus, ki azt kérdi: »Mi az igazság?« s párhu­zamot vont amaz idők és a jelen kor kétkedő iránya között, reámutatva az igazságnak, melyről a Krisztus bi­zonyságot tett, hatására. A rokonszenvesen fogadott elő­adás után Hamar Andor segédlelkész jól alkalmazott imája s ének zárta be ez estélyt. Jövő szerdán Papp Zsigmond segédlelkész tart felolvasást a XVI. század magyar prot. irodalmáról. * Egyházi és iskolai aranykönyv. A mezö-csáthi egyházból irják: az 1890-iki tűzvész által elpusztított egyházunk, Isten és a hithű lelkek segítségével gyorsan fölemelkedett hamvaiból. Leégett templomunk, tornyunk, két iskolánk, haragjaink helyett ma ujak hirdetik az élő hit hatalmát. A torony helyreállítása 5745 írtba, a tem­plomtetőzet és belső felszerelése 4340 frtba, uj harangok öntetése 2167 frtba, a fiú-iskola újból építtetése 6156 frtba, udvarának a szomszéd telekkel való kibővítése 1000 frtba, a leányiskola rendbehozatala 2473 frtba, végül a lelkészlak kijavítása is tekintélyes összegbe került. És hogy itt is bebizonyuljon a régi példaszó : ereseit sub pondere palma (a teher alatt nő a pálma), gyülekezetünk tagjai a meg­levő orgona-alaptőkét önkénytes adakozásból megkétsze­rezték és 2244 frton csinos orgonát állítottak be a tem­plomba. E 25 ezer frtot fölöző költséget azon hetedfél ezer frton kivül, melyet biztosításból, királyi adományból és közalapból kaptak, mind maguk a hívek, egyházunk tagjai (kiknek számuk 4146) fedezték, négy évre osztott kirovás utján. A rovatai mellett egyes egyháztagok külön áldo­zattal is fényes bizonyítványát adták hitbuzgóságuknak: Márk József egyháztag a meglevő három haranghoz egy 10'25 métermázsás harangot öntetett 1800 frt költséggel, Márk Istvánné asszony szintén saját költségén 1050 frt értékű toronyórát készíttetett. — Az evangéliomi hitbuzgó­ság e fényes tetteit elismeréssel és tisztelettel hozzuk nyil­vánosságra, kalapot emelünk előtte és példaként őrizzük meg. És utána teszszük, hogy m.-csáthi egyházunk e gyors és erőteljes felépítésében kiváló része van Bodolay István lelkésznek és a vezetése alatt példásan működő egyház­tanácsnak. * Az ellenzéki válaszfeliratok és az egyház­politika. Mult alkalommal ismertettük a trónbeszédnek és a képviselőházi többség válaszfeliratának egyházpoliti­káját, most ide iktatjuk az ellenzékek egyházpolitikai nyi­latkozatait. A nemzeti párt válaszfelirata javaslata (szerk. Apponyi A. gróf) igy nyilatkozik a vallásügyi kérdésekről: »A legmagasabb trónbeszéd a vallási ügyeket is érinti, de ezek tekintetében a fölmerült sajnálatos bonyodalmakkal szemben is csupán azt az általános óhajtást fejezi ki. hogy az állam és egyház közötti béke a kölcsönös érde­kek és jogkörök megóvása mellett föntartassék. Teljesen magunkévá teszszük ezt az óhajtást, de kételkedünk abban, hogy felséged kormányának tétovázó eljárása annak telje­süléséhez vezessen. A vallásügy helyes vezetése egyik leg­lényegesebb elő föltétele ama nagy cél elérésének, melyre a magyar politikának mindenekelőtt törekednie kell, hogy t. i. e haza összes polgárai, valamint közjogilag egységes nemzetet képeznek, ugy az erkölcsi szolidaritás átérzésé­ben is fölbonthatlanul tömörüljenek. Ez a cél pedig csak olyan politikával érhető el, mely mindenkinek azon jogos igényét, hogy a vallás terén is az állami renddel megférő legteljesebb szabadságot élvezze, tiszteletben tartja, de senkinek olyan követelését mely mások elnyomására irá­nyul, tekintetbe nem veszi. Ez a politika a lelkiismereti szabadság és a jogegyenlőség elvein alapszik, és ezeket érvényesíti a haza minden polgárára kiterjedőleg, a vallás­ügyre kiható állami intézményekben és a kormányzatban: tiszteletben tartj a az egyházak jogait és gondosan őrkö­dik a fölött, hogy a nemzeti egység nagy organumának, az államnak tekintélye erkölcsi csorbát ne szenvedjen«. -— A függetl. és 48-as párt válaszfelirati javaslata pedig ezt mondj a az egyházpolitikai kérdésekről: »Felségeddel együtt mi is forrón óhajtjuk, hogy az egyház és az állam ma­gasztos hivatásaikat kölcsönös érdekeik és jogkörük meg­óvása mellett békésen és összhangban teljesítsék. De ez csak ugy történhetik, ha egymás érdekeit és jogkörét köl­csönösen tisztelik. Lehetetlen helyeselnünk bármely oly mozgalmat, mely az államnak fenhatóságát s a minden körülmény közt híven végrehajtandó törvény uralmát két­ségbe vonni törekszik s elvárjuk a kormánytól, hogy ezen, mint minden egyéb oly kérdésben, mely a felekezetek egyenjogúságát, a családok belső békességét s a polgárok jogait érinti, javaslatainak előterjesztésében s a törvények végrehajtásában egyedül az állam közérdeke s az igazság által engedi magát vezéreltetni és semmi oldalról jövő illetéktelen beavatkozásnak tért nem enged. Szükségesnek tartjuk a vallásszabadságnak törvényben leendő kimon­dását; a házassági jognak a kötelező polgári házasságra alapítását s ezekkel kapcsolatban minden felekezet közt ugy a házasságra, mint az áttérésre, valamint az egyhá­zak és hitközségek szervezésére és kormányzására nézve a teljes egyenjogúság megállapítását s a felekezetek ön­kormányzati jogának biztosítását«. * A magyarországi tanítók országos bizottsága György Aladár elnök és Koncsek Lajos jegyző vezetése alatt állandó szakosztályt szervezett oly célból, hogy az általános népnevelésre vonatkozó elveknek az elemi iskola körén kivül a gyakorlati életben is igyekezzék érvényt szerezni, hogy összeköttetést létesítsen a tanítók és a tár­sadalom között és a paedagogia által helyeseknek ismert nézeteket terjeszsze a közművelődés érdekei iránt fogékony­sággal biró nemtanítók között. A népnevelői szakosztály

Next

/
Oldalképek
Tartalom