Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-10 / 10. szám

Istváníi is mondja (magy. ford. 122. 1, 1522-re) Olmützben fogságba vettette. Ezek szerint Speratus Budán csak 1522. január 12. és május 16. közt működhetett volna, mint ezt Rácz K. is véli (P. E. I. Lap 8. sz.). De tekintve az akkori közlekedési viszonyokat és azt, hogy május 16-ról keltezve hozzá, mint iglaui lelkészhez ir Luther válaszképen, teljesen lehetetlen felvenni, hogy a közbeeső három hónap alatt Speratus Budán lelkészkedett, sőt itt fogságot szenvedett volna. Annyival kevésbbé tehetjük pedig ezt, mert Speratusnak egy életirója, Martin Leupold von Löwenthal (f 1621.) azt mondja, hogy mindjárt az 1522-ik év elején ment Speratus feleségével, kit nővérének adott ki Iglauba, sőt azt is állítja, hogy a Speratus közölt címét maga Speratus sajátkezüleg jegyzé fel az ő nagyatyjának Lucas Leupoldnak 1522 év március havában. (Szószerint közölve Trautenberger i. m.) Ezen adatok nyomán, mert ellenkezőjére semmi hitelesebb forrásban nem találtam, azt vélem, hogy Speratus Budán sohasem járt. Hogy olmüczi fogsága után nem volt, ez nem is vita tárgya. Ez előtt pedig egészen 1522. május 16-áig feltétlen hitelű forrásokból ismerjük meg iglaui működését. Az 1522. január 12-től május 16-ig terjedő időt egy közel egykorú iró tölti be számunkra Speratus iglaui szereplésére nézve. Még csak azt említem fel, hogy Schmal Andrásnál (Szabó : Monum. II. sz.) olvastam olyat, hogy a »mag ich Unglick nicht widerthan* kezdetű ének szerzője Luther. Budapest, 1892. február 29. Pokoly József.. evang. ref. segédlelkész. ** Kovácsi Antal műveire előfizetést hirdet Horatsik János, kolozsvári könyvkereskedő. Kovácsi Antal tanár, ki a minap hunyt el, közel ötven évig szolgálta a köznevelés ügyét. Dolgozatai}, melyek közoktatási kérdéseket tárgyalnak, Boros György unit. theol. tanár rendezi sajtó alá. A kötet szerző arcképével 12—14 ívre fog terjedni, előfizetési ára 1 frt 50 kr., mely f. évi március 30-ig Horatsik könyvkereskedőhöz küldendők Kolozsvárra. ** Evang. ref. zsinati tárgyak cím alatt ujabb röpirat jelent meg Presbyteri Janus álnevű szerzőtől, a »Több szavazat és még valami« című füzet Írójától. Önvédelem, konventi tagok választása, egyházi adózás, népiskolai ügyünk anyagi rendezése: ez a 36 lapos füzet tárgya. Önvédelme dr. Heiszler József támadásai ellen irányul, melyek a »Sárospataki Lapok «-ban jelentek meg. Az öreg hegelista a maga nehézkes fegyverzetében is több sebezhető oldalát mutatta ki Presbyteri Janus uramnak, ki most első sorban ez ellen védekezik. A védelem elég ügyes, sőt e közben itt-ott sebeket is ejt támadóján. De Presbyteri Janus e röpiratában is gyönge presbyteriánus. Még az ecclesiasticus sensus se nagyon erős benne, A kérdéseket inkább secularis és politikus szempontok szerint mérlegeli. Felszínen járó meddő opportunismus gyümölcse ez a dolgozat is. E mellett feltűnő következetlenségekbe esik. Erélyesen sürgeti, hogy a konventi tagokat válaszsza az egyházkerületi közgyűlés; de ugyanekkor a »konventet oly alakban szeretné látni, mely által legyen a mi »egyházunk egy egyház« és souverain a kerületekkel szemben nem különben adott viszonyok közt az állammal szemben is. A konvent a magyarországi ev. ref. egyház és nem a kerület organuma, tagjai az egyháznak képviselői«. Ugyan ugy-e, Presbyteri János uram? A konvent a ref. egyház és nem a kerületek organuma. tagjai az egyháznak képviselői s azért mégis a kerületek válaszszák a tagjait ? Bizony nyakatekert logika ez! — A továbbiakban sürgeti, hogy »a közigazgatási bíróság állíttassék fel a konventen is«. Igen? A kerületi gyűlések többségéből állíttassék' fel a pártbiróság ?! — Egyházunk anyagi helyzetével nagyon meg lehet elégedve az álnevű szerző, mert gyökeres változtatásáról hallani sem akar. Az államsegély fölemelését nem kivánja, bár elismeri, hogy »évi 7—800,000 forint segélylyel állapotainkat egészen elviselhetővé reparálhatnók ki«. De már a népiskolai államsegélyt bizonyos módozatok szerint elfogadhatónak tartja. Az egyházi adózás terén idegenkedik minden gyökeres orvoslattól. A vagyon és kereset aránylagos adózás elvétől irtózik, mert az szerző szerint először jogtalan, másodszor veszedelmes is. Beéri a konventi munkálat szenteltvizszerű javaslatával, hogy t. i. az egyházközségek híveiket vagyonosságuk és keresetük mérve szerint osztályokba osztva adóval róhatják meg. A jelenkori erőtelen egyháziasságból fakadt röpirat kapható Budapesten Pfeifer Ferdinándnál 40 krért. KÜLÖNFÉLÉK. * Zsinatunk második ülésszaka márc. 9-én vette kezdetét. Hitrokoni tisztelettel és szeretettel üdvözöljük zsinatunk összegyűlt tagjait, hő áhítattal esdve munkájukra a kegyelem Istenének áldását. Az első ülésszak a kezdet kezdeténél szakadt félbe, a munka dandárját e másodikra hagyta. Csak magában a törvénykönyv revíziójában is nagyon sok még az elvégzendő munka: konvent szerkezete, zsinat összeállítása, közalapon való javítás, egyházi adózás, lelkészválasztási szakasz módosítása, törvénykezési ügyek s a köznevelés és közoktatásügyi fejezet nagyszámú kérdései. Hát még a revízión kívüli tömérdek ügyek: közpapság folyamodványa, tanárok felterjesztése, tanítók memoranduma, lelkészek özvegy-árva intézete, középiskolai tanárok képzése, theol. magántanárság ügye, az evangélikusokkal közösen érdeklő számtalan kérdések stb.! Adjon Isten hitbuzgóságnak, bölcseségnek és egyetértő szeretetnek lelkét zsinati atyáinkra, hogy külsőleg és belsőleg erősíthessék és tovább építhessék hőn szeretett anyaszentegyházunkat! * Lelkészválasztások. A felső-baranyai kórósi egyház lelkészi állomására közfelkiáltással Nagy Imre garéi lelkész, az árpádi egyház (nagy-szalontai e. m.) lelkészévé egyhangúlag Boros Gábor ottani helyettes lelkész, a lepsényi (mezőföldi e. m.) egyházba Nagy Lajos simontornyai lelkész, a györgyfalvi (kolozskalotai e. m.) lelkészségre Szilágyi László zilahi segédlelkész, a patakfalvi (udvarhelyi egyházmegye) papi állomásra Sándor András