Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-01-07 / 1. szám

utmutatások vannak e levelekbe letéve. Maga a levélíró művelt, gondos és igazán szerető apa, a fiu pedig enge­delmes, előretörekvő derék ifju. Az egész könyv a maga nemes fölfogásával, tiszta tudásával, bölcsen alkalmazott parainesisével valódi gyöngyöket szolgáltat oktató irányú levélirodalmunknak. A harminchét levélben mindaz meg­található, a mire egy tanuló ifjúnak, ha mind iskolai mind életpályáján boldogulni akar, szüksége van. — Melegen ajánljuk e becses könyvet tanáraink, középiskolai elöl­járóink és az ifjúsági könyvtárak figyelmébe. ** Geschichte der Stadt Béla c. alatt Weber Samu sz.-bélai lelkésztől, lapunk régi munkatársától egy 28 íves monográfia jelent meg Iglón, Schmidt J. könyv­nyomdájában. A képekkel illusztrált vaskos könyvhöz most már néhai Hunfalvy Pál irt meleg hangú előszót.0 Ebben kiemeli, hogy >szerző szorgalommal, pontossággal és szere­tettel oldotta meg feladatát és oly munkát készített, mely bizonyos tekintetben forrás-munkául is fog szolgálni«. A talajviszonyok, a flóra és fauna részletes leirása után szerző a város keletkezését és fejlődését beszéli el poli­tikai, közigazgatási és polgári vonatkozásaiban. A vallást, egyházat és iskolát illető mezőket is nagy gonddal dol­gozta ki s e tekintetben szélesebb körök érdeklődését is megérdemli a munkája. — Behatóbb méltatásáról gon­doskodtunk. A könyv előfizetési ára 1 frt 60 kr., mely összeg szerzőhöz küldendő Szepes-Bélára. ** Olvasókönyv Háromszék-vármegye szabály­rendeleteinek ismertetésére. Írták: László Lukács, Csi­nádi Lajos és Sípos Samu. Kiadja Háromszékvármegye tör­vényhatósága. S.-Szentgyörgy, 1891. — Igen üdvös intézkedést tett Háromszék-vármegye közönsége, midőn a közigazgatási bizottság javaslatára elhatározta, hogy a megyei szabály­rendeleteknek a polgári jogok és kötelességek tanításával kapcsolatosan olvasmányokban ismertetésére az iskolai olvasókönyvekhez pótfüzeteket ad ki és ezt az elemi fiúiskolák V., VI. oszt., meg az ismétlő-, iparos-, felső nép- és polg. fiú­iskolák növendékei közt ingyen kiosztja. A szerkesztő bizott­ság a tanuló ifjúságon kívül a családi kört, a népet is szem előtt tartotta. Nagyon helyesen. Munkáját szakértelemmel végezte s a kitűzött feladatot — általánosságban — dere­kasan megoldotta. Valóban sok lelki gyönyörrel olvastam el a könyvet. A szabályrendeletek sarkalatos tételeinek olvasmányokká való földolgozása, helyesebben mondva egy-egy kedves elbeszélés keretébe illesztése: nagyon ügyes gondolat. A mi a kivitelt illeti, különösen jók és sikerültek a következő olvasmányok: »Kirándulás a folyó mentén«; »A kapzsi halász«, »Eltévedtek*, »Levél a Székelyföldről*, »Huszár Samu*, »Nem kell engedély nélkül fürdeni*, »A vándor pajtáshoz*, »A jó tanács* és »Hogyan hajtsunk?* De a költemények alaki része ellen sok a kifogásunk. Nagyon mondvacsinált, erőltetett versek azok. Némi vallás­erkölcsi értékök van az »Arany szabályok* és »A gyümöl­csöző* címűeknek. Kevésbbé sikerült darabok: »Himlő­oltás*, »Az ebdüh«, »Az igaz mérték*, melyeknek főhibája a száraz, tételes előadás. Ezeket is nagyon könnyen lehetett volna egy-egy érdekes elbeszélés keretébe szorítani. A bevezetés ezt a címet viseli: Rend a lelke mindennek. És különös! Épen ez a könyv leggyengébb darabja. Eltekintve a száraz philosophálástól, meg kell rónunk a pongyola stylizálást. Kifogásainkkal azonban nem akarunk semmit se levonni a könyv értékéből. Látjuk, hogy szak­értő, ügybuzgó emberek munkájával van dolgunk. Azért jóakaratúlag figyelmeztetjük őket, hogy ha munkájuk máso­dik kiadása kerül sajtó alá, javítsák ki a most még elő­forduló hiányokat, hogy annál tökéletesebb népkönyvet adhassanak a jó székelyek kezébe. Az ilyen használatnak kitett népkönyvnek előnyére válnék az erősebb kiállítás is. Nem ártana tehát, ha jövőre bekötött példányokban kerülne forgalomba. Mind a kiadó (Háromszék-vármegye törvényhatósága), mind pedig a szerzők fogadják üdvöz­letünket és elismerésünket életrevaló munkásságukért. A többi megyék pedig kövessék a jó székelyek követésre méltó példáját. Csingér János. KÜLÖNFÉLÉK. Lapunk első száma már az uj alakban jelent meg. Nagyon örülnénk, ha olvasóink tetszését meg­nyerné. Ez első számot megküldtük minden régi előfizetőnknek. A kik nem szándékoznak előfizetni, szíveskedjenek egyszerűen visszaküldeni a nevökre cimzett példányt. Az előfizetések megújítását, a Lap terjesztését tisztelettel kéri a Kiadóhivatal. * Királyi adományok. Király ő felsége a vámos­ujfalusi ref. egyházközségnek temploma és lelkészlaka, vala­mint iskolája helyreállítására 100, és a felsö-volyai evang. gyülekezetnek iskolaépítési célra magánpénztárából szintén 100 frt segélyt engedélyezett. * Lelkész választás. A bölöni (Háromszékm.) egy­ház lelkipásztorává egyhangúlag Brassay Károly, szász­hermányi lelkész választatott. * Lelkész jelölés. A kassai református egyház lel­készi állomására ki vannak jelölve: Révész Kálmán pápai theol. akadémiai tanár, továbbá Kovács Béla abauj-sepsii, Czinke István erdőbényai, Feleki József foktői és Cziáki István felső-dobszai rendes lelkészek. A választás január 10-én fog megejtetni. * Az országos protestáns árvaegylet budapesti árvaházában a szokásos karácsonyfa-ünnepély m. é. dec. 24-én d. u. 4 órakor tartatott meg. Két nagy teremben három karácsonyfa volt felállítva s körülöttük felhalmozva az emberbarátok adományai, melyekkel örömöt kivántak szerezni az árváknak. A nem nagy számú, de előkelő közönség soraiban ott voltak: özv. Székács Józsefné, öz­vegy Habere,m Jonathánné, özvegy Hunfalvy Pálné és Hegedűs Sándorné a női választmány részéről; a férfi választmány tagjai közül pedig: dr. Kovácsy Sándor, Szilassy Aladár, dr. Csengey Gyula és az árvák lelkes barátja s jóltevője Cséry Lajos. Az ünnepi beszédet Kenessey Béla theol. tanár s vál. tag tartotta. A beszéd előtt és után az árvák kedves, összhangzatos éneke gyö­nyörködtetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom