Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-02-18 / 7. szám

Harmincötödik évfolyam. 7-dik szám. Budapest, 1892. február 18. PROTESTÁNS EGYHÁZI LAP Szerkesztőség: IX. kerület, Pipa-utca 23 .szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-liivatal : Hornyánszki/ Vik'or könyvkereskedése, hová az előfizetési és hirdetesi dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalban és a kiadó könyvkereskedésében (Akadémia bérháza). Egyes szám. ára 20 kr. A hazai protestáns egyházak és az áilam. I. Két munka fekszik előttem, melynek olvasása hazai prot. egyházaink és az állam közötti viszony vizsgálására indít; melynek tartalma és adatai a tartozási és követelési rovalok állapotát tüntetik föl a nevezett két fél számlakönyvében. Egyik munka a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek legújabban megjelent jelentésének kettős kötete a közoktatás állapotáról. A másik, mely e lapok t. szerkesztőjének szívességéből jutott kezembe, »Igénytelen javaslat« szerény cím alatt a tiszai ágostai bitv. evang. egyházkerület széles látkörü és nagy tevékenységű püspökének, Zelenka Pál urnák tollából került ki, ajánlván az összegyűjtött valóban gazdag anyaggal támogatott javaslatait az ág. evangélikusok zsinati képviselőinek »gondolkodó figyelmébe«. A püspök ur javaslatainak egyik vezér- és alapeszméjét abban a gondolatban látom kifejezve, és e gondolat igazságát ugy az ő munkálatának, mint a közoktatásügyi miniszter jelentésének adatai által is meggyőzőleg bebizonyítottnak tartom, hogy a hazai két protestáns egyház egyetemére és egyes gyülekezeteinek és híveinek vállára aránytalan teherrel sulyosodik azon föladatok hordozása, melyek első sorban és egyenesen az államcélok sorába tartoznának és az állam által volnának telj esi tendők. Kapcsolatban ezzel kiemelkedik ez adatokból az az igazság, hogy a többi hazai hitfelekezetek — mint ilyenek —• távolról sem hoznak közvetlenül és saját híveik anyagi erejéből annyi áldozatot a magyar közművelődés, különösen a közoktatás oltárára, mint a protestánsok. Végül pedig az ezen tények által méltán fölhangolt önérzetünket nyomon követi az az elszomorító és mindegyre általánosabbá váló tudat, hogy a prot. egyházak az állami érdekű kulturai föladatok mindinkább sulyosodó terheit minden erőfeszítésök mellett sem birhatják el soká, a nélkül, hogy kebelökben az egyházi közélet a legkomolyabb bajok zsákmányául oda dobva ne legyen; a nélkül, hogy egyházi hivatalnokaiknak elkedvetlenedése és egy részöknek szellemi elsatnyulása, túlterhelt gyülekezeteiknek és híveiknek elzüllése, vagy épen az egyház szerelmétől való elpártolása be ne következzék. Lássuk a bizonyító tényeket, és kisértsük meg az »Jgénytelen javaslat« világító szövétneke mellett keresni és megtalálni a fenyegető bajok orvoslásának módját és utait. Zelenka püspök ur munkálatának részletes — az egyes egyházközségekre is kiterjeszkedő — kimutatásai szerint az ágostai ev. négy egyházkerület egyeteme, melyben a hívek száma kevesebb mint 1 millió lélekre megy, több mint 33 millió forint értékű vagyonnal rendelkezik, mely vagyon földbirtokban, épületekben, magtári készletekben, alapítványokban, kötvényekben és értékpapírokban van elhelyezve. (Az egész munka folyamán, tehát jelen cikkünkben sincs szó az erdélyi szász evang. egyházkerületről, mely katholikus egyházi vagyonát a reformációkor át tudta vinni az újított egyházba, s ennélfogva sokkal gazdagabb is, mint a Királyhágón inneni kerületek.) Az evang. reformált öt egyházkerületnek, mely hívei számával több mint kétszeresen meghaladja az ágostai evangélikusok létszámát, vagyonáról ily kimutatás nem áll rendelkezésünkre, de egyátalán nem is létezik. Alig tévedünk azonban, ha azt hiszszük, hogy vagyonuk értéke is legalább kétszeresen meghaladja az ágostai testvérekét; a mely alapon a két protestáns felekezet vagyonát több mint 100 millió értékre kellene tennünk. Mindezt századok óta, üldözés és elnyomatás dacára, a protestáns hívek bőkezűsége, hitbuzgalma és áldozatkészsége gyűjtötte, rakta és folyvást rakja össze. Valamennyi nemzedéknek megvan benne a maga munkája; az épületeket fönn kellett tartani; a régiek helyett újakat kellett és kell emelni; a szükségletek szaporodásával folyvást újabb meg újabb bevételi forrásokat nyitni. A gazdagok dús adományokkal, a szegények filléreikkel és kezök munkájával szaporították és szaporítják e vagyont; ellenben nem járult annak megteremtéséhez — vagy csak 13