Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-08 / 45. szám

szivére: hogy minden református családnak legyen bibliája és hogy minden református gyülekezetnek legyen jó népiskolája. A rokonszenves külföldi megemlékezésről örömmel veszünk tudomást. * Az uj herczegprimás kinevezése megtörtént A hivatalos lap november i-i száma közölte a legfelsőbb kéziratot, melyszerint király ő felsége Vaszary Kolos Ferenczet, a Szent Márton hitvallóról és püspökről nevezett pannonhalmi Szent Benedek-rendű főapátsági egyházkerület főpásztorát, Pannonhalmának és a ; magyar szent korona alá tartozó Szent Benedek-rendű 1 összes apátságok főapátját és örökös elnökét Magyarország herczegprimásává és esztergomi érsekké kinevezte. A kinevezést elég megnyugvással fogadta az ország közvéleménye, mert az uj primást hazafias szellemű, humánus főpapnak ismerik. Egyházpolitikáját majd a jövő mutatja meg. Betöltetett a kalocsai érsekség is Császka György szepesi püspökkel és mielőbb betöltetik a zágrábi érsekség is Vucsetics István zágrábi kanonokkal. * Zsinati képviselők a tiszántúli egyházkerületből. A zsinati képviselők névsorát debreczeni laptársunk nyomán a tiszántúli képviselőkével következőkben egészítjük ki. i. Alsó-szabolcsi egyházmegye: Szeremley József, Soltész László, gróf Degenfeld József, Lengyel Imre rendes, Pákozay Lajos, Osváth Ferencz pót-képviselők. 2. Békés-bánáti egyházmegye: Szabó János, gróf Ráday Gedeon, Kovács Ferencz r. k., egy rendes és két pótképviselőre újabb szavazás tűzetett ki. 3. Beregi egyházmegye: Peterdy Károly, Uray % Imre r., Sütő Kálmán, Hunyadi Béla p. k. 4. Bihari egyházmegye : Szabó Károly, Ritoók Zsigmond r., Bíró János, Kiss Elek p. k. 5. Debreczeni egyházmegye : Dávidházy János, Tóth Sámuel, Bernáth István, Szúnyogh Szabolcs r., László János, Fráter Gyula p. k. 6. Ermelléki egyházmegye : Szőke János, Fráter Imre r., Kiss Albert, Konrád László p. k. 7. Felső-szabolcsi egyházmegye: Lukács Ödön, Gencsy Albert r., Görömbei Péter, Ujfaiussy Béla p. k. 8. Hevesnagykunsági egyházmegye: Dorogi Lajos, Győri Lajos, Horthy István, Losonczv Mihály r., Pinkóczy M. Lajos, Széky Péter p. k. 9. Máramaros-ugocsai egyházmegye : Csernák István, Várady Gábor r. k. A pótképviselőkre újabb szavazás tűzetett ki. 10. Nagy-bányai egyházmegye : Bencsik István, Ujfaiussy Sándor r., Soltész János, Torday Imre p. k. 11. Nagy-károlyi egyházmegye: Segesváry József, Kulin Imre r., Ujlakv Gábor p. k. A világi pótképviselői állásra újabb szavazás tűzetett ki. 12. Nagyszalontai egyházmegye: Széli Kálmán, dr. Tisza István r., Balogh Ambrus, Ercsey Sándor p. k. 13. Szatmári egyházmegye: Kiss Áron, Izsaák Dezső r., Szarka Boldizsár, Farkas Antal p. k. Az egyházkerületi közép-és felsőiskolák képviselői : Géresi Kálmán, Futó Mihály r., Dóczy Imre, dr. Baczoni Lajos p. k. * Reformációi emlékünnepélyek az iskolákban. Protestáns fő- és középiskoláink az idén is kegyeletes érzéssel ünnepelték meg a keresztyén vallás reformációjának évfordulati emlékét. Budapesti theologiánk lelkes ifjúsága társadalmi jellegű ünnepen, nagyszámú és díszes közönség jelenlétében, valtozatos és tartalmilag is értékes műsorral ünnepelt. A Szotyori N. K. vezetett énekkar nyitánya (Ima Schaal R.) után Marton Lajos mondott szívhez szóló imát, azután Lukácsi Imre tartott értékes emlékbeszédet; az énekkar ujabb előadása (Klopstock-féle hymnus) után Osváth Elemér olvasott fel Apáczai Cseri János tudományos s különösen tanügyi reformjáról, ezt követőleg Gergely Antal szavalt nemes paihoszszal Geguss D.-től egy szép alkalmi ódát, s végül a közönség énekelte el a XC. zsoltárt. Az ünnepély végével Papp Károly lelkész felhívására gyűjt és rendeztetett a zuglói reformátusok imaházára, a mi 52 frtot eredményezett. —• Budapesti reform, fögymnáziumunk okt. 31-én d. e. az intézet dísztermében tartotta meg az ünnepélyt. Az ifjúság éneke (Erős vár ) után Laky Dániel vallástanár tartott szép alkalmi imát és azután tartalmas emlékbeszédet, melyben különösen a reformáció által kivívott vallás-erkölcsi eredményeket domborította ki. Az ünnepélyt az ifjúság éneke zárta be , melyet Szotyori N. Károly vezetett. —- A budapesti ág. h. ev. főgymnasium okt. 31-dikén a saját dísztermében a reformáció évfordulóját szintén megünnepelte, mely alkalommal a gymnáziumi ifjúság «Erős várunk»-at énekelte, Bőhm Károly igazgató pedig (és nem Kacziány hitoktató mint egyik napilap tévesen irta) Luther fellépésének fontosságát fejtegette beszédében, melynek kiinduló pontja volt Luther könyve «A keresztyen ember szabadságáról.)) — A csurgói ref. főgymnázmni október 31-én ez évben is tartott reformációi emlékünnepélyt, melyen jelen volt Verbay István ig. tan. elnök, a tanári kar, a ref. és ág. tanulók s néhány más vallású tanuló. A csinosan kidolgozott emlékbeszédet ez alkalommal is Kiss József" az intézet buzgó hittanára tartotta Dévai Biró Mátyás és Erdősi Szilveszter János dunántúli reformátorokról s ezek hatalmas pártfogójáról Nádasdy, Tamásról. Újsziget uráról. Az emlékbeszéd a nevezett reformátorok egyházi működése mellett kiterjeszkedett azoknak s különösen Szilveszter Jánosnak irodalmi munkásságára is, s igy az ifjúság.a irodalmi tekintetben is tanulságos volt. Az egyházias s a mellett hazafias emlékünne-O oj pély énekkel kezdődött, imával és énekkel végződött. * A felekezeti középiskolákról a pénzügyi bizottságban gróf Csáky A. közoktatási miniszter két irányban tett figyelemre méltó nyilatkozatokat. A felekezeti középiskolák segélyezésére előirányzott összegnél Helfy kérdi, hogy a felekezeti középiskolák alkalmazkodtak-e már teljesen a középiskolai törvényhez s tapasztalható-e itt is azon örvendetes haladás, mint az allami intézeteknél? Gróf Csáky miniszter örömmel konstatálta, hogy a középiskolai törvénynek igen üdvös volt a hatása; a fejlődés folytonos s a hiányok fokozatosan megszűnnek. Egészben véve évről-évre jelentékenyen javulnak a viszonyok. Hegedűs Sándor a felekezeti és középtanodai tanárok nyugdíj-ügyének rendézését mielőbb létesítendőnek véli s az ügy jelen állását tudakolja a minisztertől. Gróf Csáky miniszter válaszolja, hogy a kérdést egész működése idejében szem előtt tartá s most is foglalkozik vele s a szükséges előmunkálatok erre nézve már meg is történtek. * Az elkeresztelési ügy a pénzügyi bizottságban több képviselő által szóba hozatott és függő kérdésként jeleztetett. Erre gróf Csáky Albin kultusz-miniszter, a lapok híre szerint, következőleg nyilatkozott: Az elkeresztelési ügyet nem látja függőben, ez teljesen befejezett dolog, a primás kinevezésével semmi összefüggésben nem áll. Á kormány változatlanul fentartja elfoglalt álláspontját, az hogy egyesek kifogásolják ezt, még a kérdést nem teheti függővé. A kormány a törvény alapján áll s annak foganatot is szerez. Ismételheti, hogy e tekintetben tavaly is csak azon koncesszióra nyilatkozott hajlandónak, hogy ha a lelkészek nem látják szívesen az egymással való közvetlen érintkezést, közvetíthető az anyakönyvi bizonylatok átadása a hatóságok utján. De a kormány mindazt, a mit kijelentett, fentartja s ahhoz ragaszkodik, s ragaszkodik ahhoz is, hogy a szükség beálltával törvényes intézkedés fogja az eddigi