Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-27 / 52. szám

jótékony adományok Hornyánszky Viktor könyv­kiadó hivatalába (Budapest, Akadémia bérháza) kül­dendők. * Lelkész választások. A veszprémi egy máz me­gy ében mohai rendes lelkészszé Balassa Dezső várpa­lotai helyettest választották. — A belső-somogyi egy­házmegyében a nemes-dédi egyházba rendes lelkészül nagy többséggel Mátyás Mihály segédlelkész választa­tott meg. — A körmendi egyház lelkészévé egyhangúlag Fülöp József ácsi segédlelkész, a n-tanyi (komáromi egy­házmegye) egyház lelkipásztorává szintén egyhangúlag Bajcsi Gyula komáromi segédlelkész választatott meg. — Üdvözlet az Úr szőllője fiatal munkásainak 1 * A „Téli Újság" három első száma megjelent, mindenik csinos arcképekkel. Az első szám az 1791. budai és pe^ti zsinatok ismertetését s kiválóbb szerep­lőinek arcképét közli. A másodikban néhai Révész Bá­lint, a harmadikban Kun Bertalan jól megirt életrajza és arcképe olvasható és látható. Mind jó és alkalmas cikkek a vallási és egyházi élet ébrentartására. A többi közleményekben is van vallásos erő és épitő melegség. Melegen ajánljuk lelkészeinknek és tanítóinknak a nép közötti terjesztésre. Az előfizetés Hornyánszkynál esz­közlendő Budapesten; előfizetési. ár az egész idényre (dec.— február) 26 kr. * A gyülekezetek életéből. A csermői (Aradm.) kis leányegyházban, mely idegen felekezetek és nem­zetiségek közé (a 3000 lakos két harmada gör. keleti oláh) ékelve nemes missziót teljesit, életnek és tevékeny­ségnek jeleiről tudósítanak. A buzgó lelkész-tanító (Vadas Gyula) nemcsak iskolában és szószékben hirdeti és ter­jeszti az evangelium és a magyarság eszméit, hanem egyháztársadalmilag és irodalmilag is. Az iskolaépitési alap javára f. évben egy 10 kros füzetet adott ki «Fo­hász márc. 15-én)) címmel, ezt két buzgó kisasszony (Sánka Ilona és Szentiványi Anna k. a.) közreműködé­sével oly sikerrel terjesztette, hogy elárusitásából 81 frt tiszta jövedelem folyt be az iskola alap javára. A be­küldött kimutatást tér szűke miatt nem közölhetjük, de a tevékeny lelkész-tanitó és a buzgó hölgyek keresz­tyén munkáját elismeréssel jegyezzük fel. * Felsőbb leányiskoláink nyilvánossági joga. A szatmámémeti-i és a debreczeni ev. reform, egyházak leánynevelő-intézeteiket, mint tudva van, felsőbb leány­iskolákká alakították át, s folyamodtak a közoktatási miniszterhez, hogy ez iskoláknak a nyilvánossági jogot megadja. A miniszter Berecz Antalt, a felsőbb leányis­kolák miniszteri biztosát küldötte ki a kérdéses iskolák megvizsgálására, a kinek jelentésétől tette függővé ez ügyben való elhatározását. Ha ez megtörténik, a mi felől nem lehet kétség hazánkban, a miskolczival együtt három református felsőbb leányiskola lesz nyilvánossági joggal felruházva. * A gymn. vallástani kézikönyvek t. szerzőit ezennel értesítem, hogy arra a pályázatra, melyet a m. évi nov. 30-án a tiszántúli ref, egyházkerület megbí­zásából a főt. püspöki hivatal utján hirdettem, a kitű­zött ideig a következő kézirati művek érkeztek hozzám. 1. Keresztyén hittan. Jeligéje: Az Úrnak félelme stb. 2. Keresztyén egyháztörténelem. Jeligéje : História est magistra. 3. Keresztyén hittan. Jeligéje : A hit az olyan dolgoknak srb. 4. Keresztyén erkölcstan. Jeligéje : Mu­tasd meg nekem a te hitedet stb. 5. A keresztyén egy­ház története. Jeligéje: Soli Deo gratia. — Mindezen művek, melyekhez a szerzőik neveit rejtő jeligésjevél­kék is csatolva vannak, legközelebb ki fognak adatni bírálatra. H-'M--Vásárhely, 1891. dec. 18-án. — Sze­remlei Sámuel, a tiszántúli ref. egyházkerületi közép­iskolai felügyelő tanács elnöke. * A képviselőház közoktatásügyi bizottságából. A tanítók fizetésének rendezéséről szóló törvényjavas­latot dec. 19-iki ülésében általánosságban egyhangúlag elfogadta a képviselőház közoktatásügyi bizottsága. Az előadó kiemelte, hogy még ötezernél több oly Ínséges tanitó van, a kinek fizetése nem üti meg a 300 frtot. Ennek megszüntetését célozza a javaslat. A javaslat lé­nyege az, hogy államsegélylyel a 300 frtos fizetési minimumot (a kántori és orgonista járandóságok be­számításával) minden tanítónak biztosítani kívánja s az állami tanítóknál érvényes ötödéves korpótlékot (a ja­vaslat törvénynyé válásától számított időn kezdve) v felekezeti tanítókra is kiterjeszti. Az államsegélyért ki­kötött ellenszolgálatok következők: 50 frtot meghaladó államsegélyes tanitói állomásra a tanitó alkalmazása a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásától függ, mely jóváhagyást a miniszter a törvény meg nem tartása esetében, vagy oly esetben tagadhat meg, ha a tanitó ellen erkölcsi vagy állami szempontból kifogás emelhető ; továbbá az 50 frtnál nagyobb összeggel se­gélyezett tanítók ellen ha erkölcsi vagy állami tekin­tetek kívánják, a közokt. miniszter kívánságára az egyházi hatóság a fegyelmi eljárást megindítani s a fegyelmi ítéletet végrehajtás előtt a miniszterhez felterjeszteni köteles, ki azt felülvizsgáltathatja. Ezek a javaslat leg­lényegesebb rendelkezései. A bizottság tagjai kivétel nélkül örömmel üdvözölték a nagy fontosságú javaslat intentióit. Az ellenzéki tagok is nem elvi, csak a mó­dozatra vonatkozó aggodalmakat emeltek a javaslat el­len, melyeket gróf Csáky A. miniszter nagy részben eloszlatott s minden esetre el fog oszlatni azon kije­lentésével, hogy a részletes tárgyalásnál minden oly módosításba hajlandó beleegyezni, mely által az állam érdekeit nem sérti. — Részünkről azt tartjuk, hogy a törvényjavaslat dispositiói elég kíméletesek és méltá­nyosak az egyházakkai szemben s az államnak kikötött megerősitést és fegyelmi jogot a hazafias egyházak meg­nyugvással fogadhatják. A fizetésjavitás, a hozzájáruló korpótlékkal, pedig oly jelentékeny haladás, melyet örömmel üdvözölhetünk. Sajnos, hogy az állam pénz­ügyi viszonyai nem engedték meg, hogy a tanitói fize­tések minimuma 400 frtra emeltessék. * Gyászrovat. Kovásznai Vajna Károly temetése nagy részvéttel ment végbe Kovásznán. Maga az egyház temettette el, nagy jóltevőjének végakarata szerint. Ko­porsója fölött — mint Lapunknak írják — a háznál Szőts Gerő helybeli ref. lelkész tartott magasan szár­nyaló beszédet, melyben a különböző módon gondol­kozó és cselekvő emberiség életutait állította a hallga­tóság elébe, egyaránt felmagasztaló és megrettentő mez­telenségében, s élénk képekben mutatva föl azt az élet­pályát, melyen az elköltözött haladott egy hosszú életen keresztül, mely a sírnál nem szakad ketté, hanem örök­létű fényben dicső példaként ragyog a késő, nemzedék előtt, «szép tettekre intve az utódokat.)) A szép gyász­beszéd, s a dalárda gyászéneke után a díszes hatosfo­gatu gyászkocsi a vajnafalvi sírkertbe vitte a koporsót, hol a dalkör éneke után először Márk Mihály kovásznai másod lelkész mondott buzgó imádságot s azután Bodor János zágoni lelkész méltatta magvas beszédben a meg­dicsőült életét és érdemeit. Élete ernyedetlen szorgalom és takarékosság volt, s ennek gyümölcsét: mintegy 35—40 ezer frtot most a kovásznai egyház élvezi ke­peváltási alapul. Az igaznak emléke áldott. Vajna Mihály. —• A zsinatnak is van már halottja. Göde Károly decsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom