Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-27 / 52. szám

Sámuel és József, Széky Péter, Szilády Áron, Szilágyi József, Szilassy Aladár, gróf Teleky József, Tóth Sámuel, Ujfalussy Sándor, Zeyk Gábor, Várady Gábor, Váró Ferencz, Vass Tamás, Véghely Dezső. Nemmel szavaztak: Kiss Áron, Antalfi László, .Baksay Sándor, Begedi István, Bencsik István, Bernáth Elemér, Bornemissza József, Csernák István, Czike Lajos, Debreczeni Gábor, Farkas Ábrahám, Fejes István, Izsaák Dezső, Kiss Gábor, Kiss Albert, Koncz Imre, Konkoly Teghe Gyula, Konrád László, Kopré Ferencz, Kovács Károly, Kovács Albert, Ivörmendy Sándor, Kulin Imre, Lukács Ödön, Lengyel Sámuel, Meczner Béla és József, Mitrovics Gyula, Nagy Pál, Peterdi Káról}', Ragályi Béla, Segesváry József, Szabó Endre, Szabó Kálmán, Szabó Károly, Szarka Boldizsár, Szinyei Gerzson. Következőleg gróf Tisza Lajos indítványa 28 szótöbbséggel elfogadtatott és a Miezner Béláé elvettetett. 4. Tisza Kálmán világi elnök indítványozza, hogy az ág. hitv. zsinat bizottságával együtt tárgyalandó ügyek bizottságát zsinatunk ez alkalommal válassza meg, az eredmény pedig csak a délután 5 órakor kezdendő ülésen hirdettessék ki. Inditványozza továbbá, hogy bizza meg a zsinat az elnökséget, miszerint a most elnapolandó zsinatot a jövő év valamelyik első hónapjában ismét hívja össze és addig a szükséges intézkedéseket tegye meg. Világi elnök inditványai elfogadtatván : ülés vége 3li

két órakor. Nyolczadik ülés decz. 16-án délután 5 órakor. Elnökök: Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok; jegyzők: Tóth Sámuel és Véghely Dezső. 1. Tisza Kálmán világi elnök az ülést megnyitván, Tóth Sámuel egyházi jegyző kihirdeti az evangélikusokkal közösen tárgyaló bizottságba megválasztott képviselők neveit. Ezek: Ádám Kálmán, báró Bánffy Dezső, Bernáth Elemér, Debreczeni Gábor, Hajnal István, Kis Gábor, Kun Bertalan, Molnár Béla, Pánczél Károly, Papp Gábor, Ragályi Béla, Ritoók Zsigmond, Soltész László, Somkereki Miklós, Szabó Károly, Szabó János, Szász Domokos, Szász Gerő, Szász Károly, Széky Péter, Széli Kálmán, gróf Teleky József, Tisza Kálmán, gróf Tisza Lajos. 2. Következik a napirenden lévő első rész első fejezetének «Az egyházközségekről/) tovább tárgyalása. Tóth Sámuel olvassa 28. § 12 —14. pontjait, továbbá a 29. 30. §-okat, melyek változatlanul elfogadtatnak. Á 31. § ezen kifejezése: cdegalább is a presbyterek egyharmad stb», Gyarmathy Miklós felszólalására igy rendeztetik: «a presbyterek legalább is egyharmad részének stb.» A 33. §-nál Vályi L.ejos megjegyzi, hogy vannak presbyterek, kik háromszori meghívásra sem jelennek meg a gyűlésen; jó lenne e §-ba beiktatni: «azon presbyter, ki indikolatlanul a gyűlésről egymásután háromszor elmarad : az egyházmegyei gyűlés elnöksége előtt bejelentendő.)) Lukács Ödön szerint helyesebb volna ezt betenni : «azon presbyter, ki félévig gyűlésen meg nem jelen, lemondotnak tekintendő. A zsinat a 33-t változatlanul fogadja el. Ezzel a Törvényjavaslat első fejezete letárgyaltatott. 3. Tóth Sámuel egyházi jegyző Szeremley Sámuel következő indítványát olvassa fel: «A 34. § után következő új §§-ok szurandók be a javaslat szövegébe. §. Oly egyházak, melyekben a lélekszám 5 ezeren felül van, kötelesek a lelkipásztorkodás sikeres teljesítése, a vallás-erkölcsiség ápolása s egyéb lelkészi és egyházi ügyek végzése érdekében állandóan segédleikészt tartani a rendes lelkész mellett, ki annak élelmet és lakást adni tartozik. E segédlelkész teendőit, melyek közé a vallás- és énektanítása is sorolható, oly iskolákban, melyekben e célra külön tanítóra van szükség a a rendes lelkész és egyháztanács javaslata alapján véglegesen az egyházmegyei hatóság állapítja meg. §. Azon egyházközségek, melyekben a hívek száma 8 ezeret haladja, több egyházközségre osztandók aképen, hogy 3—4 ezer lélek képezzen egy-egy egyházat. Ez egyházak mindenike külön lelkészi állással, presbyteriummal s lehetőleg templommal látandó el. E rendezkedés terve, költségvetése, foganatositási ideje az átmeneti intézkedések elősorolásával együtt az egyházmegyei és kerületi hatóságok helybenhagyása alá tartozik.)) Ezen indítvány az alkotmányozó bizottsághoz tétetik át. 4. Tisza Kálmán világi elnök a jegyzőkönyvek hitelesítésére a zsinat jóváhagyásával felkéri Szász Károly, Darányi Ignácz, Bernáth Elemér, Kiss Gábor képviselőket. 5. Kiss Áron jelenti, hogy a naplóbiráló bizottság érintkezésbe tette magát az ág. hitv. zsinati elnökségével az emlékbeszédek kiadása végett, és közmegegyezéssel az összeállítás végzésére Tóth Sámuel egyházi jegyzőt szemelték ki. Elfogadtatik. 6. Tisza Kálmán világi elnök inditványozza, hogy Pestmegyének az alispáni hivatal utján köszönetet mondjon a zsinat a megyeház terme átadásáért és kérje, hogy az ülések kezdetével ismét adja át. Mi elfogadtatván, világi elnök köszönetet mond a tagoknak szives buzgóságukért és kötelmeik pontos teljesítéséért. Az üléseket ezennel berekeszti. 7. Kiss Áron meleg szavakban mond az elnökségnek köszönetet a zsinat nevében a tapintatért és buzgóságért, melylyel az üléseket vezette. Végre Kun Bertalan szívből fakadt gyönyörű imája után a zsinati képviselők szétoszlottak. Molnár Lőrincz. Zsinatunkon megfordult kérvények. A zsinathoz intézett kérvényekről a dec. 15-iki ülésben tett először jelentést a kérvéuyi bizottság, előadója Lukács Ödön által. E kérvényeket következőkben ismertetjük. r. Genesy Béla balkányi egyháztag felebbező kérvényt nyújtott be a zsinathoz. Kérvényerő Mezőtúr város határában eső pusztai földbirtoka után iskolaépitési czélra az egyháztanács által 1888. és 1889. évre 806 frt 29 krral rovatott meg. Felebbezése járt már tractuson, kerületen és konventen s most a zsinat elé került. A zsinat e folyamodványt az egyházi adóügyi és közalapi bizottsághoz tétette át. 2. A mezőbeiényi egyház presbyteriuma azon indokból, hogy azon mezőberényi egyháztagok, kik a békési egyházközség határában birtokot vettek, ott egyházi adóva! rovatnak meg, kéri a 11. § b) pontja utolsó bekezdésének olymódú törvényerőre emeltetését, hogy bármely egyháztag is oly községben, hol sem illetékes, sem rendes lakása nincs, de van ingatlan birtoka, egyházi szükséglet fedezésére adót ne fizessen. Ezen kérvény is az egyházi adóügyi és közalapi bizottsághoz tétetik át.