Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-20 / 51/b. szám

Olvastatik a 21. § (20-ik); Mezey Albert véleménye szerint jó lenne az egyházközség szervezetét jövőre egyöntetűség kedvéért országos törvényben biztosítani. Gióf Dégenfeld József kéri az eredeti szöveg fentartását ; Mezey Albert indítványát nem helyesli már azért sem, mert felette először a kérvényi bizottság dönthetne. Váró Ferencz sem tartja helyesnek ily indítvány elfogadását, mivel most az ügy még nincs eléggé megérve reá, de kívánatos, hogy egy más zsinat nagyobb figyelemben részesítse, épen ezért végül csatoltatni kéri e toldást: «a megalkotott szabályrendelet a konventnek bemutatandó.)) Szabó Kálmán nem fogadja el Váró Ferencz pótlékát; szerinte a 21 (20-ik) §-ban felesleges szószaporítás van; elég lenne ennnyi: «Mi módon gyakorolja ... állapitjak meg;» a többi felesleges. Ritoók Zsigynond «a fentebb említett)) kifejezés ellen emel kifogást, mert alatta érteni lehet a 20-ik § (19-ik) egész szövegét, holott annak csak c) pontjára vonatkozik. Jó volna igy módosítani: «Mi módon gyakorolja az egyházközség a 20. § (19-ik) c) pontja alatt emiitett stb.» Ritoók Zsigmond indítványát a többség elfogadja, a többit elveti és fentartja a 21. (20-ik) változatlan szövegét. Olvastatik a 22. §; erre vonatkozólag a konventi jegyzőkönyv 100. pontja alatt ez áll : «A 22. § a) pontjában a tiszáninneni és tiszántúli egyházkerületek a tanítók mellett az énekvezéreknek is szavazati jogot kívánnak biztosítani a tanitók altal választandó presbyterek megválasztásánál, mit a nagybizottság azzal a kiegészítéssel ajanl elfogadásra, hogy egy külön tételben a gymnasialis tanároknak egy külön presbyter megválasztására adassék meg a jog. Az egyetemes konvent elfogadja e módosításokat.)) Révész Kálmán nem tartja jónak «egy külön presbyter megválasztására)) adni jogot, de a § módosítandó. Grof Degenftld József annak okolásával, hogy a tanárok sokszor nem tudtak bejutni a presbyteriumba : kéri a 100. pont fentartását. Futó Mihály az a) pont «együttesen» kifejezését nem tartja helyesnek, mert félremagyarázható. Ajánlja az a) pont 3—4. sora ily szövegezését: «.. . ott az egyházközség által fentartott alsó, esetleg felső iskolák rendes tanitói, ott hol gymnasium is van, ennek tanárai, de külön-külön stb.» Gyarmathy Miklós ajánlja, hogy a § szövegezése bizassék az egyházalkotmányi bizottságra. Miután a zsinat elvileg elfogadta, hogy az énekvezérek is szavazati joggal birnak, a § szövegezését az egyházalkotmányi bizottsághoz tette át. A 24. § első sora igy hangzik : «A presbyterségre az egyházközség minden oly tagja választható)) stb. Révész Kálmán teljes szabatosság kedvéért igy kéri ennek szövegezését : «A presbyterségre az egyházközség minden oly férfi tagja választható.)) Konrád László a § utolsó sorára vonatkozólag, nevezetesen : ((tisztességes életet él», indítványozza, szövegeztessék be az, hogy az egyházi tanácsnak jogában áll 3

/í szótöbbséggel eldönteni, ki él tisztességes életet. Szabó Kálmán nem helyesli Konrád L. inditványát, mert czélhoz nem mindig vezetne, inkább felsorolni óhajtaná azon eseteket, melyek a tisztességes élettel ellenkeznek. Doroghy Lajos az első sort még e szókkal is kibővitni kéri: «ki olvisni és írni tud.» Koncz Imre ezen szövegezést: «a választás idején egy évnél több stb» nem tartja egészen érthetőnek, jobb és helyesebb lenne a szöveg igy : ((választás idején a folyó évinél több stb.» Darányi Ignácz is kifogást emel a szövegezésre nézve, véleménye szerint annak megállapítását az illető bizottságnak kellene átadni. A 24. § Révész Kálmán módosításával eredeti szövegében fogadtatik el. Következik a 28. § «A presbyterium teendői»-ről : minden pontja külön tárgyalás alá jön. Az 1. pont változatlanul marad. A 2. pontba Hajnal Lstván azon indokolással, hogy főleg külföldön járt ifjú lelkészeink gyakran a fennálló egyházi rendtől eltérő szokásokat hoznak be, e megszorító mondat beiktatását kéri : «a törvényes módtól eltérést és uj szokások behozatalát csak a presbyterium engedheti meg.» A zsinat a 2. pontot változatlanul fogadja el, mivel a lelkész eljárását nem óhajtja a presbyterium sokszor kényes kritikájának kitenni. A 3 — 6. pontok változatlanul maradtak. A 7. pontra vonatkozólag Lukács Ödön nem érti, miért nem maradt meg a régi szöveg mely szerint a presbyterium teendői közé tartozik «Áz egyházközségi tehetetlen szegényekről, árvákról, nyomorultakról való gondoskodás.)) Váró Ferencz a változtatást onnan magyarázza ki, hogy ma már a gondoskodást állami törvények is elrendelik. Kiss Albert hivatkozva az egyházmegyei közgyűlés jog- és hatáskörét megszabó 43. § f) pontjára, hol szintén az árvák és szegények keresztyéni gondozásáról van szó, azon kijelentéssel pártolja Lukács O. felszólalását, hogy ilynemű gondoskodás első sorban a presbyterium kötelessége és a régi szövegezés minden részrehajlást kizár. Bernátli Elemér szintéu a régi szövegezést pártolja, mert az az egyházra utal, a mi helyes, mig az uj szövegezés szerint könnyen vádolhatnának minket reformátusokat, hogy csak saját szegényeinket gondozzuk. Ritoók Zsigmond a régi és új szövegezés összöntését, illetve összekapcsolását kéri. A zsinat elfogadja Ritoók Zs. inditványát. A 8 —10. pontok változatlanul maradnak. A 11. pont a törvényjavaslat szövegezése szerint: «Szavaz a felsőbb egyházi képviseleti testületek és hatóságok mindazon tagjaira és tisztviselőire, kiknek választása az egyházközségek jogai közé tartozik; ezen szavazatot adni minden alkalommal köteles. Ezeknél a szavazatoknál minden anyaegyháznak 2000 lélekszámig annyi szavazata van, a menynyi rendes lelkészi állást tart fenn. Azoknak az anyaegyházaknak, melyekben a lélekszám 2000-nél több, minden további 2000 lélek után egy-egy szavazat számittattik. A lélekszám tekintetében az utolsó népszámlálás adatai irányadók. Ezenkívül a mely egyház nem teljes gymnáziumot tart fenn, szavazatának száma 1 (egygyel) s a mely főgymnáziumot tart fenn, szavazatának száma 2 (kettővel) növeltetik. Egy egyháznak szavazata azonban 12-nél többet nem számithat.)) Meczner Béla nem tudja, mi az oka, hogy egyházi törvényünk — mely eddig kisebb és nagyobb egyház-