Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-20 / 51/b. szám

ben megeismerteti Istent, mint minden jó adóját, s igyekszik felébreszteni a kicsiny szivben azt a szikrát, melyet vallásos érzelemnek nevezünk. Az imákat, melyeknek egy része a már használtakból van véve, más része pedig egészen uj, de felekezeti iskolában másokat is lehet, sőt szükséges felvenni. Mint mindenik részben, ugy a beszédértelem gyakorlatoknál is, először idézi a miniszteri tantervet, mely megszabja, hogy mire kell az elemi iskola első osztályában főként a súlyt fektetni, s azután havonként beosztva, tárgyalja a kiszabott anyagot. Itt mindjárt meglátszik a kis gyermek lelkét ismerő, s ennek javát munkálni akaró és tudó tanítónak gyakorlatiassága. Kezdve az iskolai szoktatástól, a gyermeknek önmagáról, az iskoláról és tanszerekről, fel a háziállatok és család ismertetéséig, mindenütt világos, a kis gyermekek által könnyen érthető szavakban adja a fogalmak meghatározását is, a mely pedig a tanitó munkájának egyik legnehezebb része. A II. rész az irva-olvasást tárgyalja. A tananyag itt is hónapokra van beosztva, s tanulságos kis történetekkel fűszereve. A III. részében a számtan adatik elő. Az ügyes, gyakorlati tanitó itt tűnik ki legjobban. A számtani ismeretek megszerzése kétségkívül legnehezebb a kis gyermekre nézve. E könyv utmutatása alapján játszva tanulja meg a gyermek a mennyiség fogalmát. Példái a gyermek által könnyen érthetők, világosak. A IV. részben az ének rendszeres tanítása adatik elő. Felekezeti iskolákban ezt a részt lehetne legkevésbé használni, mert ezen iskolákba az egyházi énekek tanitasa a fődolog, de a lelkiismeretes tanitó, a ki növendékeinek még hangképzésére is gondot fordit : e részből is sok hasznot meríthet. Az egész könyvnek tartalma, beosztása és módszeres feldolgozása arról győzi meg a figyelmes olvasót, hogy az sokak által érzett hiányt fog pótolni a tanügy terén. A kis gyermekek helyes tanitása mellett nagy befolyást fog e könyv gyakorolni a helyes nevelésre is. Eddigi tan- és vezérkönyveink ép ez utóbbira nem voltak figyelemmel. Már pedig az iskola nemcsak tanitó, hanem nevelő-intézet is, vagy legalább annak kellene lennie és pedig első sorban. Ha helyesen neveljük a kis gyermeket, könyebben haladunk a tanításban is. Példát szolgáltatnak e tekintetben az oly iskolák, melyeknek növendékei között művelt családok gyermekei is helyet foglalnak, kik a jobb érzés, figyelem és némi fegyelmezettség mellett már bizonyos értelmiséget is visznek magukkal az iskolába. Mennyire meg van könnyítve ezeknél a tanitó munkája. S még ezeknél is uj légkör az iskola, még ezeket is hozzá kell szoktatni az iskolai rendhez, fegyelemhez és a rendszeres munkához. Mennyivel inkább igy van ez a falusi iskolákban, hol a tanuló gyermekek túlnyomó számát olyanok képezik, a kik nevelésben egyáltalában nem részesülnek. Ezen iskolákban fog kitűnő szolgálatot tenni «A gyermek első tanítója.» Nemcsak a tanításnak fogja megvetni helyes alapját, mert a hat éves gyermeknél legelső és legfőbb, hogy alapot teremtsünk, melyre a későbbi évekre kiszabott tananyag épitendő, hanem irányt fog adni a nevelésnek is. A tanításban meg fogja szüntetni az olvasásnak azt a nehéz módját, mely falusi iskoláink egy részében még ma is dívik, hogy az iskolába lépő 6 éves gyermeket rá bizza a tanitó egy nagyobb növendékre, hogy az olvasás művészetét az u. n. betűztető (sillabizáló) módszer segítségével megtanítsa ; szélesíteni fogja a gyermek ismeret körét, melyet a szülői háznál szerzett, a beszédértelem gyakorlatok által, mely részben kedves, nevelő hatással biró kis történetek foglalnak helyet az első osztályba járó gyermekekre nézve szükséges és kiszabott tudnivalók mellett. Éppen igy a számtan és énektanításra is helyes utat jelöl meg, mely utón következetesen vezeti előre a tanitói, czélul tűzve ki, hogy a gyermeknek ne csak fejét töltsük meg ismeretekkel, hanem érző és akaró tehetségét is fejleszszük nemesítsük és jó irányban vezessük. «A gyermek első tanitója» azért nyerte meg különösen rokonszenvemet és tetszésemet, mert a mit más könyvekben hiába kerestem : az érzelem és akarat fejlesztésére is gondot fordit. És nagyon helyesen, mert a helyes nevelésnek éppen' az a czélja, hogy az ismerő, érző és akaró tehetséget harmonikusan, nem pedig, hogy egyiket a másiknak rovására fejleszszük, vagy éppen egyiket a másik, vagy harmadik mellett egészen elhanyagoljuk. Hiába rakjuk meg a gyermek fejét ismeretekkel, ha az érzelemre, mely az akaratot mozgásba hozza, s igy minden cselekvésnek indító oka, nem hatunk, hogy az nemes irányt vegyen. «A gyermek első tanitója» nem felekezetek részére, hanem a kis gyermekek javára Íratott. Nincs benne egyetlen szó, mely a gyermekeket a vallásbeíi különbségre figyelmeztetné, de van olyan nagyon sok, mely a vallás-erkölcsi érzület nemesitésére irányul. Én azt hiszem, hogy minden tanitó, ki e könyvet helyesen, a helyi viszonyoknak és körülményeknek megfelelőleg használja : egy év alatt meg fog győződni arról, hogy mennyivel fejlettebbek az ezen könyv utmutatása szerint vezetett gyermekek, mint azok voltak, kik ennek áldásaiban még nem részesülhettek. Én az elemi iskola felsőbb osztályaiban tapasztalható hibák és hiányok legnagyobb részét abban találom, hogy az első évet nem ugy töltötték és nem ugy töltetik el a gyermekekkel, a mint kellett volna. Egy nehézséget látok a hasznos és minden tanítóra nélkülözhetlen könyv terjedése előtt és ez a könyv ára. Tanítóink nagy része ugyanis nincsen olyan helyzetben, hogy szakkönyveket vásárolhasson. E nehézség azonban elhárítható. Vegyék meg az egyházak az iskolai könyvtár részére, s adják a tanítók kezeibe. A csekély áldozatot sokszorosan kárpótolni fogja az a nyereség, melyet gyermekeik értelmi és erkölcsi haladásában általa el fognak érni. A könyv ára 3 frt 50 kr. Megszerezhető szerzőnél. (Budapesten Murányi u. községi elemi iskola.) Keresztesi Samu. BELFOLD. A reformátusok zsinatja. Ötödik ülés dec. Iá-én. ElnökökKun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok ; jegyzők: Véghely Dezső és Tisza István. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést megnyitván, jegyzőkiil Tóth Sámuel és Tisza Istvánt kéri fel. 2. Szilády Áton a mult ülés egyházi jegyzője a mult ülés jegyzőkönyvét felolvasván, hitelesíttetik. 3. Tóth Sámuel egyházi jegyző jetenti, hogy b. Vay