Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-17 / 51/a. szám

leglényegesebben nyilvánulnak, nincs nagy eltérés. Ha nincs, módosításra sem volna szükség. De van — mondá — a kerületi közgyűlés szervezetében. Igen, de ki lett mutatva, hogy abban is meg van tartva a képviseleti alap. A képviseleti alap és zsinat-presbyteri alap pedig lényegileg egy. Hivatkozik Révész Imre szavaira, ki a tiszta és szabad képviseleti elvet egynek tartja a zsinat­presbyteri elvvel. Hogy az erdélyi egyházkerület köz­gyűlése törvényhozó testület is, abban nincs jogtalan­ság, mert a 9. § c) pontja értelmében neki meg van engedve különleges jog. Ne bolygassuk, inkább erősít­sük az uniót, mely Erdélynek már sok jót termett, sok áldást szerzett. Pártolja a Beöthy módositványát. Körmend}' Sándor. Mi azt akarjuk, hogy Erdély ne zárkózzék el tőlünk, hanem egyesüljön velünk min­den lényeges egyházszervezeti kérdésben. Furcsa, hogy e kérdésnél épen mi magyarországiak vitatkozunk és alig szólal fel egy-egy erdélyi képviselő. Báró Bánffy Dezső főgondnok azt mondá, hogy kész elfogadni Beöthy Zsigmond inditványát. Ez nem elég. A zsinati képviselőknek presbyteriumok általi választása voltakép mar az eddigi törvényben is benn volt. Többet kell most a törvényben kimondani. Nekünk valóságos unió kell Erdélylyel. Ezért csatlakozik Fejes István indítvá­nyához, mert ezt tartja legjobbnak. Ritoók Zsigmond abból indul ki, hogy a vitatko­zásnak ] 88i-ben lett volna helye, mikor az unió köt­tetett. Jogi alapon állva ítéli meg a kérdést, mert ez szilárdabb, következőleg még elvtársaival is szemben áll, kik az opportunismust vették fel. Ha Erdély uniót kért és mi megadtuk, jogai feladása nélkül lehet-e ma mondani, hogy az az unió nem kell ? Ha egyszer bele­egyeztünk, hogy az erdélyi képviselők velünk szavazza­nak mindenben, ma nem vonhatjuk el azt a jogot tőle. Különben átolvasta az egész törvényjavaslatot és csak a 48. §-ban talált ol^at, hol az erdélyi képviselők ve­lünk együtt nem szavazhatnak, ennyi pedig nem ér­demli meg a nagy vitát. Elfogadja Beöthy Zsigmond pótló inditványát. Szabó Kálmán az előtte elmondott beszédekből épen arról győződött meg, hogy nagyon is sok kü­lönbség van a Királyhágón inneni és túli egyházkerü­letek között, és ugyan csak sok olyan ügy van, hol az erdélyiek velünk együtt nem szavazhatnak. Azután Er­dély 1881 óta egyetlen számba vehető lépést nem tett az unió felé, sőt a codificatióval még ujabb válaszfala­kat emelt maga és az egyetemes egyház között. Ajánlja hogy a c) pont alatt soroltassanak fel, mindazon ügyek, melyek csak Erdélyt érdeklik. Vátó Ferencz beszédében hivatkozik arra, hogy Erdélyben három autonomia fejlődött ki: reformátu­soké, unitáriusoké és katholikusoké. Ha valamelyik egy­ház alkotmányán változtatna, akkor elfoglalt posiczióját veszélyeztetné. Csatlakozik Beöthy Zsigmond indítvá­nyához. Czike Lajos. Mikor az 1881-ki zsinat törvén) be iktatta a zsinat-presbyteri elvet, akkor egyszersmind megkövetelte, hogy minden egyházkerület ennek szel­lemében kormányozza magát. És íme az erdélyi kerület ma is consistorialis alapon áll, tehát nem közeledik hanem távolodik tőlünk. Ezt bizonyítja codificatiója, valamint a zsinati előmunkálatokra tett észrevétele. Ezért szóló mindenben elfogadja Begedy István módosítását. Antal Gábor a különbséget még nagyobbnak tartja mint Lukács Ödön és Begedy István, épen azért a 9, § tüzetesebb átalakítását és szövegezését óhajtja, melyben 1 Erdély jogai világosan legyenek meghatározva. Vályi Lajos elfogadja a 9. §-t, de az erdélyi egy­házkerület jogkörének szoros kijelölésével. Lukács Ödön módositványát visszaveszi és a Begedy javaslatához járul. Tisza Kálmán világi elnök, több szóló nem lévén, a vitát berekeszti és a szavazást elrendeli Lukács Ödön visszavont módositvánván kivül. Első a Fejes István képviselő indítványa, mi ha elfogadtatik, akkor minden további szavazás felesleges. Ennek kijelentése után vi­lági elnök felteszi a kérdést: elfogadják-e Fejes Lstván azon inditványát, hogy az ügy részletes kidolgozására egy bizottság küldessék ki? A szavazás felállás utján történik és a többség nem fogadja el. Ezután követkézik a 9. § pontonkénti fölvevése, de ezt megelőzőleg világi elnök felteszi a kérdést: elfogadják-e a 9. §-t általában konventi szövegezésében? A többség elfogadja. 1. Olvastatik a 9. § első szakasza, mely egyhan­gúlag elfogadtatik. 2. Olvastatik a 9. § második szakasza Bjgedy Lstván módositványával. Mivel 10 tag névszerinti szavazást kér, világi elnök elrendeli a névszerinti szavazást ugy, hogy a kik elfogadják a második szakaszt változatlanul : igen­nel, a kik Begedy István módositványát fogadják el: nemmel szavazzanak. Elhangzott összesen 101 szavazat, melyből 71 igen, jo nem; távol volt 9 képviselő, névszerint: Bencsik István, gr. Bethlen Gábor, Flegedüs Sándor, Kiss Albert, Kiss Áron, Kovács Albert, Szilágyi Dezső, gróf Teleki József, Uray Imre. Igennel szavaztak : Antal Gábor, Antos János, Baksay Sándor, báró Bánffy Dezső, Bartha Lajos, Bedő­házy János, Beöthy Zsigmond, Berháth Elemér, Bernáth István, Darányi Ignácz, Dávidházy János, Décsy Lajos, Deési Gyula, gróf Dégenfeld Lajos és József, Doroghy Lajos, Dull László. Futó Mihály, Géresy Kálmán, Göde Károly, Gvarmathy Miklós, Győry Lajos, Hajnal István, Hegedűs Lajos, Horthy István, Kolozsváry Sándor, Koncz Imre, Konkoly Thege Gyula, Kozma László, Ko­vács Antal, Kovács Ferencz, Kubin Imre, gróf Kuun Géza, Lénárt József, Lengyel Imre, Losonczy Mihály, Mezei Albert, Molnár Béla, Nagy Ferencz, Nagy László, Pánczél Károly, Papp Gábor, Parády Kálmán, Révész Kálmán, Ritoók Zsigmond, Segesváry József, Soltész László, Somkereki Miklós, Szabó János, Szalay Ferencz, Szász Domokos, Szász Gerő, Szász Károly, Széli Kál­mán, Szeremley Samu, Szeremley József, Székv Péter, Szí lady Áron, Szilágyi József, Szilassy Aladár, Szunyogh Szabolcs, Tisza István, gróf Tisza Lajos, Tóth Sámuel, Ujfalussy Sándor, Zeyk Gábor, Várady Gábor, Váró Ferencz, Vass Tamás, báró Vay Béla, Véghely Dezső. Nemmel szavaztak : Ádám Kálmán, Antalfty László, Begedy István, Bornemisza József, Csernák István, Czike Lajos, Debreczeni Gábor, Farkas Ábrahám, Fejes István, Isaák Dezső, Kis Gábor, Konrád László, Kopré Ferencz, Kovács Károly, Körmendy Sándor, Lukács Ödön, Mecz­ner Béla, Meczner József, Mitrovics Gyula, Nagy Pál, Peterdy Károly, Ragályi Béla, Sipos Pál, Szabó Endre, Szabó Kálmán, Szabó Károly, Szarka Baldizsár, Szinyey Gerzson, Vályi Lajos. Igy hát Begedy István módositványa 41 szótöbb­séggel el vettetett és a 9. § második szakasza változatlan konventi szövegezésében fogadtatott el. 3. Olvastatik a 9. § harmadik szakaszának három pontja, melyek helyett Antal Gábor saját szövegezésű más három pontot kér tétetni. Marad az eredeti szöveg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom