Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-17 / 51/a. szám

Albert kifejtette; de azért nem helyes Horvátországra hi­vatkozni. Szónok megvallja őszintén, hogy nem óhajtja az uniónak ezt a módját, mely nem is unió, hanem csak kapcsolat; míg az erdélyi egyházkerülettel való viszony valóságos unió. Nagyon szép volt, midőn Fe­jes István arra hivatkozott, hogy a debreczeni zsinaton magas emelkedettség és testvéri szeretet mélysége hatá át a sziveket, mikor megkötötték az uniót. Bizony szomorú dolog volna, ha azon magas emelkedettséget és testvéri szeretetet 10 évig sem tudtuk volna meg­őrizni. A mi pedig Erdély régi intézményeit és jogait illeti, csak azt feleli reá, hogy alig egy pár napja ünnepeltük meg az 1791-ki 26. törvénycikk emlékét; aztán nem lehet azt mondani, hogy Erdély 1871-ben merőben uj szervezetet vett fel, mert az is a régi múltból, bár uj alapon jött át. Kéri a zsinatot, hogy tekintse az 188r-ki uniót olyannak, melynek alapját zárogatni nagy hiba volna, arra ok nincs is, mert az erdélyi egyházkerület is megtartja a törvények legnagyobb részét, s mert a fennálló csekél y eltérésért meghason­lást előidézni nem volna helyes. Azt hiszi és meggyő­ződése, hogy ha az 1881 -ki zsinaton meglehetett egyezni, most is meglehet. Hozzá járul Beöthy Zsigmond indít­ványához, már csak azért is, mert ha most meghason­lás történnék, a későbbi kor Ítéletet mondana e zsinat felett, mely nem volna kedvező. Az idő előre haladottsága miatt világi elnök a vita folytatását másnapra tűzi ki. Ülés vége háromegyed két órakor délután. Deczember 12-iki ülés. Elnökök : Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok ; jegyzők: Szilády Áron és Véghely Dezső. 1. Szilády Áron egyházi jegyző a megelőző ülés jegyzőkönyvét' felolvasván, hitelesíttetik. 2. Tóth Sámuel egyházi jegyző jelenti, hogy Deési Gyula és Nagy Lászó képviselők megbízó leveleiket utólagosan beadták. Igazolatatnak ; bejelenti továbbá az országos Jelkészértekezlet végrehajtó bizottságának az ínséges országos gyülekezetek és lelkészek anyagi hely­zetéről szóló kérvényét. A kérvényi bizottsághoz téte­tik át. Következik a 9. § további tárgyalása. 3. Kolozsváry Sándor hosszabb beszédben hivat­kozik Erdély nagy múltjára. A mostani zsinat feladata az, hogy a 10 év előtti zsinat törvényeit revideálja, módo­sítsa; ez álláspontot foglalta el a konvet és ennek kebe­léből kiküldött nagybizottság. Kérdés, hogy a 9. §, me­lyet a konvent a nagybizottság szövegezésében fogadott el, melyet felsőbb akarat szentesitett, mely oly pactum, hogy azt újabb revízió által az erdélyi egyházkerület beleegyezése nélkül változtatni sem lehet, kérdés: vájjon szükséges-e a változtatás? Kérdés, ha vajon állampoli­tikai és nemzeti, vagy az egyetemes magyar reform, egyház érdeke követeli-e azt ? Tudjuk, hogy nálunk a re­formáczió kérdése mindig n emzetiségi kérdés is volt. Midőn Magyarországon a mag yar nyelvet csak a kuny­hók szegény lakosai beszélték, akkor már Erdély annak minden köreiben hű istápolója volt; azon oázist ké­pezte, mely nemzeti fejedelmei alatt ennek és a vallás­szabadságnak védője volt. Ma is az és inkább kiontaná vérét, mintsem ne legyen az. Szükség van unióra, nemcsak anyagi támogatásért, hanem magasabb esz­méért is : hogy egyesült erővel védjük érdekeinket minden támadás ellen.- Czáfolja továbbá Kovács Al­bert képviselő beszédét. Két kérdést vet fel: mi a zsinat-presbyteri elv és mi az unió? Az első a képviseletben áll és ezt Erdélyben gyakorolják a gyü­lekezetek , oly* mérvben mint sehol. Az egyházke­rület tagjai a hívek lelke, java és ha így van, miért ne gyakorolhatná az az uralmat? Kovács Albert nem mond valót, midőn állitja, hogy 1871 óta áll fenn a kerület mostani szervezete, mert az épen a plénum consistoriumból fejlett ki és haladt a presbyteri elv felé. Az unió kérdésénél szerinte fő az egyetemes egy­ház sarkalatos egysége, a mi megvan, ha a dolgot nem felülről lefelé, hanem megfordítva veszik; hogy itt sub­jectív czél is vegyül a dologba. Fájó szívvel bár, de mégis elfogadja Beöthy Zsigmond indítványát, mert a régi szervezetben épen nem lát hibát, sőt jónak tartja, jobbnak, mint a zsinat-presbyterit, mely sokszor kor­tesfogásra ad alkalmat. Tiltakozik azon feltevés ellen, hogy Erdély képviselete leszállítaná a zsinati képviselők színvonalát. Mi nem vagyunk — mondá nagv vehe­mentiával a zsinat felzudulása közt — Sem bosnyák, sem horváth képviselők.» Tisza Kálmán világi elnök kéri a szólókat, hogy tisztán a tárgynál maradjanak, hogy lehetőleg röviden nyilatkozzanak, s hogy ne védekezzenek oly föltevé­sek ellen, melyek itt senki által egy szóval se állíttattak. Kiss Albert czáfolja Kolozsváry Sándor beszédét. Azt mondta, hogy e zsinat feladata a 10 év előtti tör­vény módositása. Ezt akarjuk mi is, mert a gyakorlati tapasztalat sürgeti. Azt mondta továbbá, hogy a 9. § oly kompro­misszum, melyet Erdély nélkül meg sem lehetne vál­toztatni. Mikor e §-t a debreczeni zsinat hozta, az ajánlatot épen Szász Domokos mostani püspök tette meg és éljenzéssel fogadtatott. De van egy baj, hogy e §-ba betétetett egy szó : képviseleti — tehát nem zsi­nat-presbyteri alapon. E szó meg nem állhat, mert nagy elvi különbséget involvál. Más a képviseleti elv, mely általános meghatározás, és más a zsinat-presby­teri elv, mely azt jelenti, hogy a képviselet jogát egye­nesen a presbyteriumok gyakorolják. A 9. §-on lehet is, kell is változtatni, eltekintve attól, hogy Erdélyben is vannak, kik óhajtják, kik a presbyteri elv hívei, fő­leg azért, mert ott a kerületi gyűlés nem a zsinat­presbyteri alapon épült fel. E tételt részletesen bebi­zonyítja. az erdélyi codificatio indokolásából, mely több helyen világosan kijelenti, hogy Erdélynek oly emi­nens zsinat-presbyteri intézmények sem kellenek, minők a kettős elnökség, a paritas, a püspöknek, főgondno­koknak, espereseknek stb. közvetlenül a presbyteriu­mok általi választása; sőt Erdély még azt is perhor­reskálja, hogy zsinati képviselőt a presbyteriumok vá­laszszák. Mar pedig az unió azt követeli, hogy egy alapon szervezett törvényhozó testület legyen és annak végzéseit minden egyházkerület respektálja; de ha a 9. § mostani szövegezésében .marad, az sohasem érhető el. Figyelmezteti a zsinatot, hogy a 100 év előtti zsi­nat azért oszlott szét, mert törvényeit a lengyel kódex alapján akarta hozni, nehogy az történjék most az er­délyi kódex alapján. Reális uniót kér, épen azért csat­lakozik Begedy István indítványához, bár inkább óhaj­taná Fejes I. indítványa szerint egy bizottság kiküldését. Tisza István nem kiván felhozni oly tényeket, melyek a szenvedétyeket felköltenék. Miről van szó? Arról, hogy a 10 év előtti kompromisszum jövőre is megmaradjon egy lényeges változtatással, t. i. a Beöthy Zs. félével, mert meggyőződése szerint Erdély helyzete jövőre is igényli a külön autonomiát. Kovács Albert képviselő • mondá, hogy az erdélyi egyházkerületben a község és tractus szervezetében, hol a presbyteri elvek

Next

/
Oldalképek
Tartalom